Budapest Régiségei 35/2. (2002)
TANULMÁNYOK - Szebeni Andrea - Végh András: A budavári volt helyőrségi templom 427-457
SzEBENi ANDREA - VÉGH ANDRÁS egy ideig élelmiszer raktárként használták és az ostromban a torony több belövést is kapott. 93 1849-ben az orgona, 1854-ben a harang javíttatásáról értesülünk. 94 1866-ban a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Bizottsága emléktáblán örökítette meg a templommal kapcsolatos kutatások eredményét. Ez a tábla ma is látható a torony nyugati homlokzatán. 95 1867-ben újabb koronázási ceremónia zajlott a templom falai között, ezúttal Ferenc József koronázása alkalmával az aranysarkantyús vitézek avatása történt itt. 1873 és 1893 között, amikor a Nagyboldogasszony templomot restaurálták, a vári plébánia ideiglenesen a Helyőrségi templomban működött. Ide szállították át a plébániatemplomból a purista helyreállítás szemléletének nem megfelelő barokk felszerelés néhány darabját is közte a főoltárt és főoltárképet. 96 Ez idő alatt helyeztek el a templom északi oldalán Budavár visszavételének 200. éves évfordulója alkalmából emléktáblát 1886-ban. 97 A koronázás 25. évfordulójára rendezett ünnepségek hálaadó istentiszteletét ugyan csak a Helyőrségi templom falai között celebrálta 1892. június 8-án az esztergomi érsek, amelyen Liszt Ferenc Koronázási miséje is felhangzott. 98 1893-ban Obauer építész terve alapján a torony új sisakot kapott, melyhez Wohlberg építőmester oroszos hagymavégződést illesztett 1904-ben." Az első világháború után, 1920-ban létrejött az önálló római katolikus tábori püspökség. 1922-ben a templom titulusát megváltoztatták, Jézus kedvelt tanítványát, János apostolt, a középkori ferences rendújító, inkvizítor és prédikátor, Kapisztrán Szt. János váltotta fel, akinek alakját a trianoni békeszerződés után Magyarország területi integritásának hős védelmezőjeként értelmezve a Magyar Királyi Honvédség védőszentjének választották. Ebben nem kis szerepe volt az első tábori püspöknek, a volt szegedi ferences házfőnöknek, P Zadravetz Istvánnak, aki a Nemzeti Hadsereg szervezésében vállalt szerepét a templomban is megörökíttette. 1922-ben három freskót helyeztetett el a szentély falain, amelyek Horthy Miklóst, Hunyadi Jánost, Kapisztrán Szent Jánost és saját magát ábrázolták, heves politikai támadásokat váltva ki cselekedetével. 100 Schoen A. kéziratos jegyzetei, E Szabó Piusz közlése alapján Hadtörténeti levéltár VI. 34. 6. 12. 1849. és VI. 34. 9. 79-83. 1854 A tábla szövege Rupp Jakab téves helyrajzi azonosításán alapul. Schoen A. kéziratos jegyzetei, E Szabó Piusz közlése alapján Vasadi Ferenc műve volt. Ország-Világ 1886. 613.; Vasárnapi Újság 1886. 592. 599. BIELIK 1901. 264-266.; Vasárnapi Újság 23.sz. 392. (1892. VI. 4.) Schoen A. kéziratos jegyzetei, E Szabó Fiusz közlése alapján "Horthy Miklós ellenezte a freskó készítését, ennek ellenére elkészült a falkép. Az ünnepélyes leleplezést megelőzően azonban olyan erős politikai nyomás nehezedett a tábori püspökre, hogy a református Horthy alakját egy kartonra festett keresztes vitézzel takarták el. Idővel azonban a kartont mégis eltávolították és Horthy képe láthatóvá vált. Páter Zadravecz titkos naplója. Szerk Bossányi György Bp. 1967, 69-70. Ugyanebben az évben állították fel a téren Kapisztrán Szt. János ma is álló bronz szobrát. 101 A tábori püspökség létrejöttével részben megváltozott a templom funkciója, a hétköznapi használatról egyre inkább a reprezentációra került át a hangsúly A szomszédos Nándor-laktanyában a Hadtörténelmi Múzeumot hozták létre, és a templom is az emlékezés és a hagyományőrzés színterévé vált. Az I.Világháborút követően sorra helyezték el az oldalfalakon és a kápolnákban a különféle csapattestek és kiemelkedő személyiségek emléktábláit. Az 1920-as évek végén megkezdődött a templom felújítása, amely a berendezés nagymértékű átrendezését is eredményezte. A szentélyt újra kifestették és restaurálták a mennyezeti freskót, templomfűtést szereltek be, új oltárokat, szobrokat, emlékműveket állítottak fel. Végül meg kell emlékeznünk a templom első építészettörténeti feldolgozásáról, amely 1943-ban született. A Műegyetem Középkori Építészet Tanszékének hallgatói Lux Géza irányításával mérték fel és publikálták a templom középkori eredetű tornyát és annak részleteit. 102 Berendezés (4., 10., 21, 12., 13., 14. kép) A Helyőrségi templom berendezése az idők folyamán többször változott, leírásokból azonban tudjuk, hogy a belső sokáig igen puritán jellegű volt. A ferences korszakból jóformán egyetlen emlék, a szentélyfreskó maradt meg. Feltehetően a használatbavétel során helyezték el a süttői vörösmészkőből készült, máig meglévő copf stílusú keresztelőkutat (ma az előcsarnokban felállítva) és a hasonló fali szenteltvíztartót a toronyaljban. Ugyanebből az időből származhatott a templom mára elpusztult szószéke, amelyet a déli oldalon az első és második oldalkápolna között állítottak fel. Mellvédjét egykor a magvetőt ábrázoló dombormű díszítette. A beszámolók szerint a legjellegzetesebb ékítmények a hajóban felaggatott hadizászlók és trófeák voltak. 103 Külön megemlékeztek arról a Szent Sír kompozícióról, mint látványosságról, amelyet különböző fegyverekből és katonai felszerelésekből állítottak össze a Nagyhét idején. 104 Az oltárokról, oltárképekről ebből a korszakból szinte semmit sem tudunk. Legfontosabb képi forrásunk Klösz György felvétele 1892-ben jelent meg, tehát abban az időben, amikor a Nagyboldogasszony plébánia átszállított barokk fel" Schoen A. kéziratos jegyzetei, E Szabó Fiusz közlése alapján )2 CSÁNYI Károly - Lux Géza: A budavári Mária Magdolna helyőrségi templom és tornya. Technika 1943-6, Klny 1-7. Csányi Károly már a századfordulón felmérte a toronyalj csillagboltozatát és a főkaput. A boltozat és a főkapu alaprajza megjelent: DIVALD Kornél: Budapest művészete a török hódoltság előtt. Bp., 1905, 22, 23.kép.; LECHNEK Jenő: Budapest műemlékei. Bp. 1924. 72. ,3 VÁRADI Antal: Az egykori Budapest. Bp. 1922.128. ""HUNFALVY János: Budapest és környéke. Fest, 1859. 96. 438
