Budapest Régiségei 35/2. (2002)
TANULMÁNYOK - Szebeni Andrea - Végh András: A budavári volt helyőrségi templom 427-457
SzEBENi ANDREA - VÉGH ANDRÁS a nagyhírű budai szobrászt. 50 Az 1763-ban pusztító földrengéskor a templom boltozata végigrepedt 51 és a torony keresztje ledőlt, ezt csak egy évvel később állították helyre. 52 Feltehetőleg ezidőtájt készülhetett Falconer Xaveri Ferenc (1737-1792) freskója a szentélyben, amely a Hit diadalát ábrázolta. A ferences templom (6., 8., 9., 17., 19. kép) A gótikus torony keleti oldalához épült templom alaprajza a hagyományos II Gesú elrendezés egyszerűsített változatát követte: szélesebb, négy szakaszos hajójához kétoldalt kisebb, téglalap alaprajzú oldalkápolnák sora csatlakozott. Ez az alaprajzi rendszer a 17. századtól igen kedvelt volt Magyarországon, elsősorban a különböző szerzetesrendek választották előszeretettel a jezsuitáknak kialakított mintát, de alkalmazásuk megfigyelhető a plébánia templomoknál is. A kápolnák - melyek keleti oldalán álltak a mellékoltárok úgy tűnik, eredetileg nemcsak a hajó felé voltak nyitottak; a hajó pilléreihez csatlakozó válaszfalon eredetileg félköríves keskeny ajtók voltak. 53 A szentély a nyolcszög öt oldalával záródott, északi oldalán kápolna, déli oldalán, a kolostor felé sekrestye állt. A hajó utolsó nyugati szakasza fölé két pillér tartotta karzat épült. A templom fő bejárata a nyugati oldalon volt, a gótikus torony főkapuját használták fel továbbra is. Az alsó két szintjén négyzetes alaprajzú toronyhoz északról és délről egy-egy kápolna csatlakozott, nyugatról pedig egy téglalap előcsarnok épült. A szentély a sekrestye és az oldalkápolna alatt kripta helyezkedett el. 54 A templom bazilikális elrendezésű volt, főhajója az oldalkápolnák fölé emelkedett. A belső megvilágítást a kápolnák oldalfalain, a hajó gádorfalán és a szentélyben levő ablakok szolgáltatták. A főhajóban és a szentélyben fiókos dongaboltozat, az oldalkápolnákban keresztboltozat épült. A hajó pilléreit, illetve a szentély falát attikai lábazatú kettős falpillérek tagolták, melyeket gyümölcs- és virágfüzérekkel 50 Nagyboldogasszony plébánia halotti anyakönyve: +1779.Aprilis 4. D. Carolus Bebo Praefect Aulae apud Excellentissimae D. Comitis de Zichi. Sepult. 6. Aetas 67. Gangrena Sacramenta Omnia Crypta RRPE Franciscanorum in arcé. 51 NÉMETHY Lajos.: Nagyboldogasszonyról nevezett Budapest vári főtemplom történelme. Esztergom, 1876. 185. 52 RUPP 1868. 111. Az új kereszt felirata: „Crux hic quondam locata fracto pede in hortulum delapsa eius loco haec imponi debuit. Y nonas Julii" 53 Horler E által készített tudományos dokumentáció. Fővárosi Levéltár XXXII. 306.182.doboz. 54 A sekrestye alatti kriptát a belügyminisztérium új épületének emelésekor tárták fel, majd szüntették meg. ArchÉrt 3 (1870) 195196. Ez alkalommal a temetkezéseket átvitték a templom alatti kriptába. A templom és az oldalkápolna alatti kriptákban a temetkezéseket az 1970-es évek eljén számolták fel. és szárnyas puttófejekkel díszített igényes mintázású fejezetek zártak. A fejezetekre tagolt, erősen kiülő, golyvázott párkány támaszkodott. A falpillérek a párkány fölött kettős boltozati hevederként folytatódtak. A szentély és a hajó találkozásánál álló enyhén íves falazatot, illetve a diadalívet is falpillérek sorozata emelte ki. A kápolnák kosáríves nyílásainak profilált kerete volt, amely párkányszerűen kialakított fejezetzónára támaszkodott. A trapéz alakú, bordázott ívzáradékok fölött ovális címerpajzsból és növénymotívumos, puttófejes, változatos megformálású keretből álló díszítmény volt. A szentélyből nyíló sekrestyeajtót egyszerű füles-záróköves kerettel alakították ki. A karzat alatt hevederes keresztboltozat volt, homlokzata megfelelt a hajó tagolásának. A torony mellé a déli oldalon lépcsőházat építettek, belül pedig az első emeletről belső csigalépcsőtornyot emeltek a harmadik emeletig. A torony felső szintjeit fiókos donga- és csehboltozatok választották el egymástól. A külső homlokzatok kialakításán az egyszerűség uralkodott, a simára vakolt felületet a vakolatból kialakított párkány díszítette. Az ablakok lépcsős szegmensíwel zárultak, s csak az oldalkápolnák földszinti ablakait övezte zárókővel kialakított kő keret, a főhajó ablakainak csak vakolatkerete volt. A torony gótikus ablakait befalazták, helyükre a kápolnák ablakaihoz hasonló, szúk és magas nyílások kerültek. A torony alsó szintjeit vízszintes tagolású vakolat-kváderezés, felső részét sarokarmírozás és osztópárkányok díszítették. A feljegyzések szerint a torony süvegét vörösre festett zsindely tetőzet fedte. Templomunkat egyszerű alaprajzi típusának képviselői közül nem csak meglepően nagy mérete, hanem épületszobrászati munkáinak jó minősége is kiemeli. A változatos kialakítású pillérfejezetek és ívzárókövek kvalitásos mestert feltételeznek. Sajnos az építőkre, tervezőkre vonatkozó adatokat egyelőre nem ismerjük. 55 Ujabb források előkerüléséig a pesti pálos (ma Egyetemi-) templom építésével hozható hipotetikus kapcsolatba. A nagyjából egy időben készült két templomnak mind alaprajza, mind felépítményeik szerkezete közeli rokonságot mutat, méreteik is közel megegyezőek. A részletekben azonban - így a kőfaragómunkában, a falfelületek kialakításában - eltéréseket figyelhetünk meg. A pillérfejezetek esetében például a budai templom szobrászi munkája kifinomultabb és változatosabb. A rokon vonásokból feltehetően az egyébként a pesti pálos templom esetében is ismeretlen tervező azonosságára következtethetünk, a két templom kivitelezői azonban már különböző műhelyek lehettek. 55 Ehhez feltehetően a Pozsonyban őrzött rendtartományi levéltárban kellene kutatni, amelyre egyelőre nem nyílt lehetőségünk. 434
