Budapest Régiségei 35/2. (2002)

TANULMÁNYOK - Szebeni Andrea - Végh András: A budavári volt helyőrségi templom 427-457

A BUDAVÁRI VOLT HELYŐRSÉGI TEMPLOM bontották, majd ennek a helyén emelték az új szentélyt. Ennek szélessége a korábbi hajó szélességével, hossza pedig annak hosszával egyezett meg. A szentélyt kívülről támpillérek, belülről körtetagozatokból képzett falpillérek tagolták, a falpilléreket púposhátú levelekkel díszített fejezetek zárták, amelyek feltehetően bordás keresztboltozatot tartottak. Ma már megállapíthatatlan, hogy a szentély mely oldalain nyíltak a pillérközökben a nyúlánk, háromosztatú mérműves ablakok.

28 Az építkezést az új hajó emelésével folytatták, amely első építési periódusában a régi hajó nyugati homlokzata, és az ott található torony befoglalásával készült. Ezáltal háromhajós, négy boltszakaszra tagolódó teret alakítottak ki egyenes mellékszentély záródásokkal. Mivel az új szentély a régi hajó szélességével egyezett, a régi templom hajójának hosszanti falai sávalapul szolgálhattak az új pillérek alapozásához. Az új hajó szélességét viszont a régi kétszeresére mérték ki, így az új templomban a főhajó szélessége kétszer akkora lett, mint az oldalhajóké. Az új építkezés tehát igen tudatosan használta fel a régi templom adottságait egy egységes terv keretében. A hajó feltehetően bazilikális szerkezetnek épült, hiszen a torony falán megfigyelhető bazilikális elrendezést mutató lenyomat ugyan a hajó későbbi bővítésének illeszkedését őrizte meg, de szinte bizonyos, hogy a további két boltszakasz felépültekor nem változtattak a korábbi szerkezeten. Egyébként a látképi ábrázolások is (különösen a Zimmermann-féle metszet) bazilikát mutatnak. A hajó belsejét sima törzsű oszlopok tagolták, amelyek keskeny fejezet felett a főhajót és mellékhajókat elválasztó árkádíveket hordtak. A mellékhajókban nem voltak belső falpillérek, a boltozatok leveles díszítésű gyámkövekre támaszkodtak, hasonlóképpen gyámkövek tarthatták a főhajó boltozatát is. A boltozat rendszerét egyelőre nem ismerjük, ahogy az ablakok típusait sem. A látképekből azonban megállapítható, hogy a főhajóban a mellékhajók tetővonala fölött ablakok sora nyílott az északi oldalon. Természetesen a mellékhajókat is a támpillérközökben nyíló ablakok világították meg. A gótikus templom fentiekben leírt első formája rendkívül elterjedt, általánosan használt városi templom típus, Budán hasonló alaprajzú és méretű, ám eltérő szerkezetű és valószínűleg gazdagabb kidolgozású épület volt a királyi vár előtt álló kisebb Szűz Mária, másnéven Szt. Zsigmond templom. A szentély belső faltagolásának rokon emléke a domonkos templom gótikus szentélyében látható. A gótikus épület építését az eddig megismert részletformák alapján a 14. század második felére keltezi a szakirodalom. Ennek pontosítása a teljes kőfaragvány anyag feldolgozása után végezhető el. 28 A déli oldal lenne a bevilágítás miatt az alkalmasabb, de ezen az oldalon beépítéssel is lehet számolni, míg a szentély északi oldala szabad térségre, a Szombatpiacra nézett. Az építkezés a 15. század közepén folytatódott. Ekkor két újabb boltszakasszal toldották meg a hajót, és a nyugati homlokzat előtt felépült a templom tengelyébe állított, ma is meglévő torony előcsarnokkal, kétoldalt kápolnákkal. A torony alsó három szintje négyzetes alaprajzú, sarkait nagyméretű, az oldalakra merőleges támpillérek támasztják. A felső két szint nyolcszögletes, minden irányba egykor mérműves ablakok nyíltak oldalain. A torony egykori süvege mára teljesen elpusztult, de a korabeli látképek egységes tanúsága szerint formája magas, csúcsos, feltehetően homorú oldallapokból álló nyolcszögű gúla volt. A torony szintjeire az északi oldal nyugati támpillére mellé épített csigalépcsőtorony vezetett, amely felért egészen a koronázó párkányig és önálló, ugyancsak csúcsos sisak fedte. A felső, nyolcszögletes részen voltak elhelyezve a harangok, ezért itt a belsőben a szinteket fa ácsolatúkból készítették. A négyzetes részen a második emeleten is mind a négy irányba nyílnak ablakok, amelyek közül az egykori templomtér felőlinek a könyöklőpárkánya a többinél jóval magasabban található a csatlakozó tetőzet gerincmagassága miatt. Az első emelet egykor feltehetően csillagboltozattal volt fedve, amelynek ma már csak falpillérei láthatók. A boltozat teljes magasságáig felérő csúcsíves hevederrel nyílott egykor a templomtérbe, amelytől csupán mérműdíszes mellvéd választotta el, vagyis a templom kórusaként szolgált. Egyetlen ablaka nyugatra nyílik a homlokzatra, mivel a két oldalkápolna tetőzete nem tette lehetővé ablak nyitását az oldalfalakon. A földszinten a toronyalján található az épen maradt csillagboltozat. Ide a nyugati homlokzaton nyíló, gazdagon tagozott kapun keresztül léphetünk néhány lépcsőfokot lefelé haladva. A toronyaljból mindkét oldalon egyformán tagozott ajtók vezetnek az oldalkápolnákba, az északi oldalon egyszerű tagozatlan szemöldökgyámos ajtó vezet a csigalépcsőtoronyba. A toronyalj kelet felé a boltozat magasságában hevederívvel nyitott a templomtér felé. A két oldalkápolna másodlagosan épült a torony támpilléreihez, de a hajó bővítéssel egy időben, hiszen a templomtér felőli falaik zárják le magát a hajót.

29 Mindkét teret egykor hálóboltozat fedte, amelynek lenyomatai a torony oldalán jól láthatók. Érdemes megjegyezni, hogy a tornyon megfigyelhető összes boltozott tér, beleértve a hajó bővítését is, azonos profillal ellátott bordatípussal készült. A jellegzetes toronytípusnak számos párhuzama ismert, közeli rokona a Boldogasszony-templom déli tornya, a kassai Szt. Erzsébet templom északi tor25 A közölt alaprajzon az oldalkápolnánál a felmenő falakat, míg a hajó falainál a feltárt alapfalakat láthatjuk. Innen ered a két fal jelentősen eltérő vastagsága a rajzon. Eredetileg a hajó falainak vastagsága nagyjából megegyezett a torony oldalkápolnáinak falvastagságával, ahogy az a hajófal lenyomatán jól látható a torony oldalán. 431