Budapest Régiségei 35/2. (2002)

TANULMÁNYOK - Holl Imre: Középkori kályhacsempék Magyarországon : 10. közlemény, A budai műhely vegyesmázas kályhacsempéinek kérdése 381-401

KÖZÉPKORI KÁLYHACSEMPÉK MAGYARORSZÁGON X. korábbi lehetett az ú.n. Háromkirályok-kályha az 1469-1473 körüli években, talán egy svájci mester alkotása, aki már korán felhasználta az új ónmáz lehetőségeit. Ugyanígy ajándékként került ide egy északnémetországi mester csempéje a brandenburgi fejedelem alakjával (de hol van a többi darab?); a politikai szövetségek alapján 1479/82 ? körül. A kor egyik legfejlettebb ausztriai (Salzburg-Hallein?) műhelyének vegyesmázas kályháit 1481-1489 közötti években talán Filipecz János püspök és kancellár diplomáciai tevékenységével kapcsolatban küldték Magyarországra. - A királyi műhely a 80-as években ismerkedik meg az újféle technológiával és készíti (egyetlen példányban ?) a Mátyás-Beatrix kályhát; sajátos megoldásai nem mutatnak szorosabb kapcsolatot egyik külföldi műhellyel sem. - E közben érkeznek a regensburgi kályhák ide (Buda, Visegrád, Tata). - A királyi műhely a hagyományos zöldmázas csempékből más kályhát (kályhákat ?) készít és állít öszsze (Buda, Visegrád), a motívumokból adódó keltezési támpontok szerint talán már a 70-es években is (lovagi torna bajor-pf alzi címerrel

29

), valamint 1482 után (egy csempéjén a Háromkirályok-kályha típusát másolva és sarkán Karinthia címerével; Buda, Visegrád

30

). A korszak utolsó éveiben 1485/88 körül nagyobbszabású tevékenység eredménye a Mátyás-címersorozatos kályhák készítése sok példányban (főleg Visegrád újonnan befejezett termei számára). Megoldása számos új elemet hasznosít (nagyméretű dongás kiképzésű csempék, hangsúlyozott lábazati és felső párkányok). Ugyanakkor mesterére hatással van a megelőző korszak legkiválóbb gótikus kályhája (átveszi annak oroszlános csempéjét, de új, nagyobb kerettel,

31 sarokdíszként kis figurát applikál fel; hatással van rá a kimagasodó vakmérműves tetőmegoldás

32

). Címereit angyalok tartják (ami osztrák hatásra vált kedveltté Magyarországon), de ezek már egészen más stílusúak. Nehéz bizonyítani, hogy a királyi műhely nyilván több éves tevékenységéhez mi is köthető. Kisebb mértékben lenyomat útján vett át dekorációkat (fiait keltegető oroszlán, szentségtartós bibliai király), tovább örökölt negatívot használt (vagy pozitívot ?) oroszlán); de kvalitásos faragómestereket használt fel új csempék tervezésére. Valószínű, hogy a már említett vadászjelenetes csempe és egy további (melynek csak töredékeit ismerjük) e műhelyben készült. Utóbbit nagyon szép, a szokásosnál jóval kidolgozottabb magas reliefje - sűrű szőlőleveles indák - jellemzi; evvel rokon a másik típussal. 29 HOLL L: Középkori kályhacsempék Magyarországon. IV ArchÉrt 117 (1990) 90-91; 44. kép. M

HOLL 1983. 28. kép. KOCSIS-SABJÁN 1998.169-170. kép. 31 HOLL 1999. 314; 3. kép bizonyítja eltérését az eredetitől. 32

HOLL-BALLA 1994. Abb. 5.a jelentős stíluseltérést mutatja a korábbi tiszta gótikus szerkesztéstől, amely osztrák egyházi építészet megoldásán alapult. Budán kétféle keretprofillal kerültek elő töredékei (vörösesbarna cserépen sárga angób, tüzes krómoxidzöld máz). Egyik darabja szerint íves lezárással készült; a másik keretkiképzése rokon a Beatrix királynőt ábrázoló csempékkel (16. kép c). Húsos mintázása alapján talán idesorolhatjuk a rozettás csempék egyik típusát is (16. kép b.). Ennek merőlegesen előreálló kerete volt (letört); egyik példányát majdnem középen félbevágták. Mintája alapján rekonstruálható mérete 12 x 21 cm. (Lehet, hogy a bibliai királyalakos csempesor alatt használták?) Végül bemutatunk egy kályha-párkánycsempét is, amelynek díszítése nagyon plasztikus kivitelű csavarodó levélsor; tetején kiemelkedő várpártázatok voltak. (Barnásvörös durva cserép, sárga angób felett foltos, tüzes krómoxidzöld máz; a pártán csak sárga angób. Budáról csak egy töredék került elő. (M: párta nélkül 8 cm. Hátsó fiókrésze letört. 16. kép d) Analógiája Visegrádról már közölt,

33 ilyenekből különböző helyekről kerültek elő és ezek szerint ott több Mátyás-címersorozatos kályhán is szerepeltek.

34 Budán is e kályhához köthetjük; ugyanakkor stílusa a fentebb bemutatott három csempével rokonítja. Lehet, hogy az egyik fajta kályhán ezeket is használták? (Más adatok is bizonyítják, hogy egymástól eltérő felépítésben - összetételben (és más nagyságban) állítottak össze kályhákat; a csempetípusok nagy száma is lehetővé tette az eltérő megoldást. A régészeti adatok, valamint az egyes kályhák kora alapján úgy véljük, Mátyás király uralkodásának első évtizedében Budán még az elődje számára készített kimagasló színvonalú kályhákat használták tovább (a 60-as és 70-es években ezeket javították, pótolták néhány megmaradt negatív segítségével). Először a politikai kapcsolatok-szövetségek eredményezték egy külföldi mester alkotásának idekerülését. Csak az új nagyarányú építkezések és reprezentációs igények indították meg a királyi udvari műhely tevékenységét, új stílusú kályhák rendelését.

35 Bár a kor33 KOCSIS-SABJÁN 1998. 132. kép. (Kocsis E. I. 12. típusa; lelőhely felsorolása szerint 9 darab, az ÉK-i palota, Ény-i palota és a D-i palota területén egyaránt előfordult.) 34 A rekonstruált visegrádi kályhán ezt a párkányt nem használták fel; talán mert a kiindulópontként számításbavett leletegyüttesben nem szerepelt? 35 Hasonló lehetett a helyzet Visegrád esetében. Itt talán csak egy példánya állt a Lovagalakos kályhának. (A budai 2., 4., 7. és 15. típus töredékei kisebb számban a palota egész területén szétszórva kerültek elő.) Későbbi javításának-pótlásának eredménye például a tetőcsempe, átalakított mesterjeggyel: HOLL 1999, 4. kép. Ilyen csempéket nem használhattak a Mátyás címersorozatos kályhákon; kivétel a 2. típus, amelyet ekkor már átalakított méretben alkalmaztak az egyiken. - Az újabb kályhák zömének felállítása az 1484-körüli átépítések befejezése után történt itt is. (Az építkezések idejéről: BÚZÁS G.: A Visegrádi királyi palota... Visegrád 1994.120.) - A további feltárások segíthetnek a D-i palota építéstörténetéhez, kályháinak korához. 387