Budapest Régiségei 35/2. (2002)

KÖZLEMÉNYEK - Terei György: Az albertfalvai vár lokalizálása 633-663

AZ ALBERTFALVAI VÁR LOKALIZÁLÁSA meghatározásához. Hipotézisként elképzelhetőnek tartom, hogy többször átépítették az erődítést, és ez a kőfaragvány nem az építés kezdetét határozza meg. Nem tartom valószínűnek, hogy a faragott kő szórvány lenne, mert a közelben nem tudunk olyan középkori épületről, ahol ilyen lehetett volna. Az alaprajzon a hosszú északi fal nyugati végén ablak jelzése látható. Az egyik fényképen apró kis nyomokból feltételezni lehet, hogy valószínűleg ott lehetett az ablak, de a fal olyan rossz állapotban volt, hogy csak a fénykép alapján nem kapunk több információt az ablakról (22. kép). A nyugati falon található ablakokat is ábrázolják a fényképek. Ezek pinceablakok, amelyek azt bizonyítják, hogy a Gerevich által megtalált szint pinceszint volt. Ezzel magyarázható, hogy nincs bejárat a téglalap alaprajzú épületbe (24-25. kép). Két fényképen látszik a nyugati falon levő konzol (24, 26. kép), helyét a fényképek hátoldalán található kézzel írott leírásból tudjuk. Az alaprajz ugyan nem jelöli helyét, de az egyik fotón (24. kép) látható ablakrézsűből megállapítható, hogy a nyugati oldal közepén a két ablak között volt. A 22. képen az északi fal középső részén is látható egy konzol, melyet szintén nem jelöl az alaprajz. Összefoglalóan az ásatásról elmondható, hogy nem a ma megszokott módszerekkel, körülmények között folyt, ennek ellenére az alaprajzon láthatók és a fényképek nem mutatnak túlzott eltérést. PÁRHUZAMOK Nehéz párhuzamot találni az albertfalvai romhoz. Egyrészt azért, mert az alaprajzon látható elrendezés igen ritka/

7 másrészt mert nincs teljesen feltárva az egész erődítés. Néhány példát szeretnék bemutatni, melyek hasonlóságot mutatnak az albertfalvai épülettel. A szakirodalom által kisvárnak nevezett 13. századi erődítménytípusból választottam ki néhány példát. Simon Zoltán Műemlékvédelemben megjelent, a Mátraszőlős-Kisvár feltárásáról szóló, publikációjában

88 a rekonstrukciós kép mutat hasonlóságot az általam vizsgált erődítéssel kapcsolatban (28. kép). Márianosztra-Biberváron

89 került elő a központi toronytól nyugatra egy falakkal határolt terület, amelyet a vár feltárója udvarnak határozott meg. Ebben az esetben csak a falak helyzete mutat hasonlóságot az Albertfalván találttal (29. kép). Részben alaprajzilag, részben a támpillérek megléte miatt szeretném bemutatni a lengyelországi Zlotarja-ban (Zlotterie) található erődítést.

90 Méretei 87 Szokatlan alaprajzi forma, hogy a torony és a hozzá csatlakozó épület ilyen szögbe álljon. 88 SIMON 1989. 99. 89 MIKLÓS 1983.11. 90 KRAHE 1996. 715. sokkalta nagyobbak, valamint a téglalap alakú fallal körülzárt hely valószínűleg udvar. A szűkszavú leírásból csak az derül ki, hogy 1409-ben építették. Megfigyelésre méltó, hogy vizet, vagy vizenyős területet jeleznek mellette, ami magyarázza a támpillérek meglétét (30. kép). A déli oldalon található ötszögletű „tornyot" leszámítva hasonló alaprajzi formát mutat a Szigliget-Óvár (Királyné szoknyája) erődítése. A földrajzi helyzete és a mérete - a szigligeti rom hegy tetején található, mérete 41 x 15,5 méter - különbözik.

91 A magasabban fekvő „kőváraknál" is lehetne hasonló formákat megfigyelni, de véleményem szerint párhuzamot azért nem szabad vonni, mert más földrajzi környezetben találhatóak az erődítések. Az utóbbi vártípusnál fennáll az a veszély is, hogy nem tudjuk pontosan meghatározni, hogy hogyan nézett ki a 13. században. A párhuzamot inkább a „kisváraknál" tartom keresendőnek, talán azért is, mert földrajzi elhelyezkedésükben, miszerint alacsonyabb, jobban megközelíthető helyen fekszenek, hasonló az albertfalvaival. Nem jelent csak az a tény párhuzamot, hogy egy erődítésnek támpillére van, úgy gondolom, hogy ez stabilitás kérdése. Ha mindenképpen hasonlót próbálunk keresni, akkor a lengyel példán kívül Szabadbattyán-Kula és a jaki Apáti ház tornya kerülhet szóba. Szabadbattyán-Csikvár

92 (Kula-torony) a négyszögű torony sarkain és oldalain, megközelítően a felezőpontnál találhatóak támpillérek. Talán kevésbé ismert a jaki Apáti ház támpilléres tornya.

93 Ha csak az alaprajzot nézzük, hasonlít az albertfalvai erődítményre: támpilléres toronyhoz téglalap alakú épület csatlakozik. A datálást megfigyelve kiderült, hogy ez utóbbi épület a 13. századnál korábban épült, míg a torony az épület pusztulása után a 13. század első felében épült. TERVEK, LEHETŐSÉGEK Úgy gondolom, hogy a lokalizálással, a források összegyűjtésével, a történelmi korszakba való behelyezésével, elvégeztük a legszükségesebb feladatokat. Ennek ellenére maradtak nyitott kérdések, amelyekre csak egy hitelesítő ásatás tudna válaszolni. Sajnos az épület és a sánc által védett terület legnagyobb része a Kondorosi út és a Junior Vállalat alatt van. A vasasztal és a mai terület szintadatai közötti különbségből kiszámítható, hogy legalább 1-1,5 méter vastag az újkor feltöltés. Arra, hogy a déli sáncból régészeti kutatással valami megfigyelhető, nem tartom valószínűnek. A közelben épült nagyobb épületek alapozása teljesen megsemmisítette a déli védelmi rendszert. Mivel elég jól be tudjuk határolni a faMRT 1. 154-155. HATHÁZI Gábor: Szabadbattyán-Csikvár (Kula torony). A 1998-as Castrum Bene konferencia kirándulási vezetőjének szövege. Valter Ilona szíves szóbeli közlése, segítségét ezúton köszönöm. 641