Budapest Régiségei 35/2. (2002)

KÖZLEMÉNYEK - Terei György: Az albertfalvai vár lokalizálása 633-663

TEREI GYÖRGY Keletről vizsgálva az épületet az első és az egyik legfontosabb pont a fal és a torony kapcsolata. Gerevich az egész ásatásból csak annyit közölt, hogy a torony - azaz az egész épület - később készült, mert hozzá van építve a kerífőfalhoz.

84 Ez a kijelentés a fotók alapján valóban bizonyítottnak látszik,

85 mert jól látszik a falelvállás és a torony szokatlan hegyesszögű sarka (11. kép). Nem túl gyakori megoldást figyelhetünk meg ebben az esetben. A torony falhoz való építésével kapcsolatosan több kérdés is felmerül. Miért található a falban ez a szokatlan görbület? Különös ez a „hullámos fal" megoldás egy erődítésnél (12. kép). Sok esetben földrajzi környezet miatt törik meg, vagy változtatja meg az irányát a fal. Ebben az esetben azonban sík a vidék, tehát ezzel nem magyarázható. Felmerül a kérdés, hogy így ki akartak valamit kerülni, például egy vizenyős szakaszt, melyre nem tudtak alapozni, bár ez is csak hipotézis. Kérdés, hogy miért a fal épült korábban (13. kép). Válasz lehet, hogy a fal megépítésével körbezártak egy területet és csak utána kezdődött meg a lakóépület építése, de elképzelhető, hogy volt egy korábbi, talán kisebb épület a fallal körülvett területen, melyet később elbontottak, és a fennmaradó helyre csak így fért be az új épület. A feltevések közé lehet sorolni, hogy nem egyszerre épült az alaprajzon látható épület, korábbi a téglalap alakú szárny és a fennmaradó helyre „beszorítottak" később egy tornyot. Sajnos a fényképek a torony és a tőle nyugatra található épület kapcsolatát nem mutatják. Természetesen ezek csak hipotézisek, melyeket egy újabb ásatás megerősíthet, vagy cáfolhat (14-15. kép). A torony déli oldaláról készült fotó címe: Bejárat a toronyba (17. kép). Sajnos ebben az esetben nincs piros - fehér mérőkaró a képen, ezért nincs pontos viszonyítási alapunk. A képen valóban egy bejárat látható egy faragott kővel. Látható, hogy a belső járószint vagy nem volt azonos magasságban a „küszöb" szintjével, vagy a járószintet Gerevichék átvágták. Sajnos a kép alapján több nem állapítható meg. A bejáratot közelebbről mutató fotó (16. kép) a nyugati fal délnyugati sarkánál beugrást mutat, ami az ajtókeret köveinek a helyét mutathatja, és ez figyelhető meg az alaprajzon is. Ezek szerint az 1,8 méter vastag falon a külső oldalon lehetett az ajtó. A fényképet vizsgálva a belső oldalon ajtóra utaló nyom nem figyelhető meg. A torony keleti oldalán a falban megszakadást figyelhetünk meg (19-20. kép), ugyanis a fal középpontjában kelet - nyugat irányú bevágás látható „A toronyban lévő csatorna" címmel ellátott fényképen (21. kép). Ebben az esetben merült fel a legtöbb probléma. * GEREVICH 1975. 398. i5 Fontos megfigyelése Gerevichnek, hogy a kerítőfal korábbi. Kevés erődítés esetében van módunkban meghatározni, hogy a különböző falak milyen sorrendben épültek. Mind az alaprajzon, mind a fényképen látható a torony keleti falában kialakított „fülke", melynek a funkciója egyenlőre meghatározhatatlan. A kép bal szélén található kőfal valószínűleg már a kerítőfal belső falsíkja. Az átvágás nem túl széles, de mélyen átmetszi a keleti falat. Az átvágás alatt, az „ép" falban vele párhuzamos irányban egy hosszúkás üreget figyelhetünk meg. Valószínűleg ezt határozza meg Gerevich csatornának. Én szkeptikus vagyok a csatorna elképzeléssel szemben. Természetesen felmerül a kérdés, hogy az ásató milyen csatornára gondolt, mert a kép tanulsága szerint a kis átmérő, és a kibélelés hiánya, megkérdőjelezi elgondolását. Én inkább egy gerenda helyének gondolom az üreget. A torony belsejében hatalmas földhalom (ki nem bontott föld) volt, ezért nem láthatjuk a nyugati falat. (18. kép) Lényeges lenne pedig, mert választ kapnánk, hogy a torony nyugati fala és a téglalapalakú épület keleti fala egy fal, vagy több, és milyen kapcsolatban vannak egymással. így nem tudjuk a megoldást arra sem, hogy egyszerre épült a torony és a hosszúkás épület, vagy nem, valamint arra sem kapunk választ, hogy volt - e átjárás a torony és az épület között. A nyugati, téglalap alakú épületről, melyet Rómer a templom hajójának gondolta 7 fénykép (22-27. kép) maradt ránk. Csak az egyiken (27. kép), az egész területet ábrázoló képen, van mérőrúd, és az is elég távol, ezért a torzítás miatt a falak magasságát csak nagyságrendileg tudjuk megállapítani. Elmondható, hogy a 10-20 cm magas falmaradványoktól körülbelül 60 cm-es falmaradványokig sikerült kibontani az ásatás során. A képen se külső, se belső járószint nem látható, tehát a korábban leírtak itt is érvényesek, csak a falakat kutatták, a belső és külső rész vagy nem érdekelte őket, vagy nem volt idejük feltárni. A falakat sem bontották ki az alapokig, legtöbbször félbe hagyták. Az egyik képen jól látható az északkeleti támpillér (23. kép). Meglétének valószínűleg statikai oka lehetett, a Duna közelsége miatt az ingoványosabb talajon jobban megállt így a fal. A falakról elmondható, hogy vegyes kövekből épültek. Faragott köveket ezzel szemben többet találtak. Építészeti elemek, konzolok, nyílászáró keretek figyelhetőek meg a képeken. Mivel nem külön - külön vannak lefotózva, hanem a képeken csak „mellékesen" szerepelnek, nehéz megállapítani funkciójukat. A 17. képen látható ablakkeret legkorábban a 14. század végére tehető.

86 A kőfaragvány nem a falban, eredeti helyén látható, hanem a bejárathoz támasztva, ezért datálása nem segít az egész épület pontos kor86 Búzás Gergely meghatározása, segítségét ezúton köszönöm. Itt szeretnék továbbá köszönetet mondani kollegáimnak segítségükért, tanácsaikért. 640