Budapest Régiségei 35/2. (2002)

KÖZLEMÉNYEK - Végh András: Anjou-kori kályhacsempe lelet a budai Szentpétermártír külvárosból 617-632

ANJOU-KORI KÁLYHACSEMPE LELET A BUDAI SZENTPÉTERMÁRTÍR KÜLVÁROSBÓL liliomok keresztszárai valamivel hosszabbak és a csempe mérete is valamivel nagyobb (m: 25 cm).

6 Ismert egy közöletlen töredék a budai királyi palota északi előudvarán feltárt 74/3 számú pincéből is. Ennek a töredéknek technikai kivitele hasonló és a címerpajzson a mezők is azonos állásúak, de a két csempe mégis különböző negatívról készült.

7 A diósgyőri töredékek a budai királyi palota csempéivel rokonok, mázszínük halvány zöld.

8 Lengyel Anjou címer Leletünkben három töredéken láthatjuk az Anjou dinasztia lengyel királyi címerét. Előlapján egyszerű keretben kidomborodó címerábárázolás figyelhető meg: átlósan elhelyezett, balra dőlő, egyszerű, osztott háromszögpajzs, a bal mezőben liliomok (6 egész + 2 fél liliom), a jobb mezőben kiterjesztett szárnyú, koronás fél sas. A csempék sárga mázzal fedettek, méretük: 17,8 x 18 x 6,5 cm (BTM-KO ltsz.: 94.31.1.13). (3. 2. kép) A lengyel Anjou címer ilyen formájú ábrázolása egyedül áll a magyarországi címeres emlékek között, de Lengyelországban sem gyakori. Nagy Lajos király anyja, Piast Erzsébet, illetve leánya, Hedvig címerein, vagy a teljes sas ábrázolást, vagy az osztott pajzsban a fél sas mellett a vágásos mezőt láthatjuk. Csempénknek csupán egyetlen párhuzamát ismerem, amely a krakkói egyetem gyűjteményében őrzött kályhacsempén látható.

9 A krakkói csempe is négyzetes, fiókos hátú, sárgásbarna mázzal fedett, de az előlap képe más negatívról készült, hiszen a sas képe is különbözik és liliomot is csak kettőt ábrázoltak. Leletünk csempéje fontos szerepet játszik az egykori kályha keltezése szempontjából. Nagy Lajos királyt anyjától örökölt rokonsága juttatta a lengyel trónra és leletünk címere az Anjou címert egyesíti a Piast dinasztia címerével, ily módon kíván lengyel Anjou családi címert létrehozni. A csempe ezért egyértelműen csak Nagy Lajos lengyel királyságának idejében 1370 és 1382 között készülhetett. Későbbi keltezés csak Lajos lánya, Hedvig lengyel királynő esetén jöhetne szóba, aki a krakkói kályhacsempével talán kapcsolatba hozható lehet, de a budaival aligha. (Megjegyzendő, hogy Hedvig királynő a magyar Anjou címert használta Lengyelországban is.) Szécsi címer Egyetlen példánya került elő ennek az eddig ismeretlen kályhacsempének. A négyzetes előlap töredékén egyszerű keretben kidomborodó címerábrázolás látható: átlósan elhelyezett egyszerű, háromszögpajzs6 Anjou-kori III. csoport. 2. típus., Holl 1958. 218. 7 BTM-KO ltsz.: 79.251 8

CZEGLÉDY 64., 42/h. kép. 39/d. tábla. 'Kiállítva a krakkói Collegium Maius egyetemtörténeti kiállításán. ban kiterszejtett szárnyú, koronás, kétfejű sas. A máz színe élénk okkersárga, a töredékes csempe mérete: 16 x 12,7 x 10 cm (nem teljes méret, BTM-KO ltsz.: 94.31.1.12. (4. 1. kép) A címerábra kétfejű sasa azonosítható lehetne a császári címerrel is, de a kályha csempéin egyébb magyar előkelők címerei is előfordulnak és ezért sokkal valószínűbb, hogy a jól ismert Szécsi címerrel van dolgounk. Szécsi Miklós az 1350-es évektől kezdve több ízben viselte az országbírói tisztséget, 1385-86 között pedig nádor volt. Koronás kétfejű sast ábrázoló címerét láthatjuk gyűrűspecsétjén, amelynek példányai 1355-ből és 1372-ből ismeretek, valamint országbírói pecsétjén is (1355,1357,1381).

10 Ismeretlen címer töredéke Egy kisebb töredéke ismert csak annak a négyzetes csempének, amelynek előlapján egyszerű keretben kidomborodó címerábrázolást láthatunk: átlósan elhelyezett egyszerű, háromszögpajzsban ismeretlen címer részlete, lépcsős keretben háromágú levelek, vagy karmok (?). A csempe mázának színe sárga, a töredék mérete: 13 x 12,3 x 7 cm (BTM-KO ltsz.: 94.31.1.11). (4. 2. kép) Monogramos csempe Négyzetes csempe felső részének töredéke, sajnos csupán egyetlen példánya került elő. Előlapján egyszerű keretben kidomborodó díszítés: két betű részlete, az első: „g", vagy „q", míg a második: „h", „k" vagy „b", a betűk szárainak csúcsain, illetve a betűk között hármasával kicsiny pontokat helyeztek el. A csempe sárga mázzal fedett, mérete: 9,3 x 16,6 x 10 cm (BTM-KO ltsz.: 94.31.1.16), valamivel keskenyebb tehát, mint a többi négyzetes csempe. (6. 2. kép) A monogram feloldását nem ismerjük. A monogramos díszítés ismert a diósgyőri várból, koronás „k" betűt ábrázoltak azon a mázatlan kerámia lapon, amelyet publikálója mázatlan falburkoló csempeként határozott meg.

11 71. TÉGLALAP ALAKÚ, DONGÁSHÁTÚ CSEMPÉK (vörösre égetett cserép, sárga és zöld ólommázzal, a csempék belseje a használattól kormos) Kettős keresztes és kettős kulcsos címerekkel díszített csempe A kályhacsempe leletben hat töredéke fordult elő ennek az eddig máshelyről nem ismert típusnak. A téglalap alakú előlapon egyszerű keretben kidomborodó díszítés található: két címeábrázolás, alul balra dőlő egyszerű háromszögpajzsban kettős kereszt, Gyűruspecsét: OL Dl 4514 (1355. Y 5.), OL 6053 (1372 IX. 6.); Országbírói pecsét: OL Dl 33.605 (1355), OL Dl 4698 (1357. XII. 18), OL Dl 1379 (1381. V 25.) CZEGLÉDY 1988. 62-64. 619