Budapest Régiségei 35/2. (2002)
KÖZLEMÉNYEK - Irásné Melis Katalin: Régészeti kutatások a 15. századi pesti városfal Károly kőrúti szakaszán : Budapest V. Károly körút 28-30. 549-585
IRÁSNÉ MELIS KATALIN 1684-1686-os hadi eseményekkel álltak kapcsolatban. Mint korábban utaltunk rá, az ágyúállás nem égett el, nem ment tönkre, a fa anyagot az utolsó szálig kiszedték. Az általunk megismert 8 m széles, 6 m mély külső sáncárok széle 150-200 cm-re megközelítette az ágyúállás külső oldalát. Az itteni, rendkívül laza szerkezetű, folyós homokban az ágyúállás nem állhatott a 6 m mély árok partján, mert beleomlott volna. Ez azt jelenti, hogy az általunk megismert 8 m széles, 6 m mély árkot csak az ágyúállás szétszedése után ásták ki. Az is lehetséges, hogy ez 1686 után történt, talán a kora-újkori Pestet védte a kurucoktól. A török kori külső sáncárok valószínűleg kisebb lehetett, és semmiképpen sem érhetett össze az ágyúállással. Az ágyúállás lebontásának az idejét nem tudjuk pontosan, azonban a hadi események ismeretében feltételezzük, hogy legkésőbb 1684-ben történt. Ebben az évben kétszer is felgyújtották a várost, de az ágyúállás szétszedése után itt maradt szürke agyagban, vagy közvetlenül az agyag felszínén nem láttunk égésnyomokat. Ha az ágyúállás elégett volna, a városfalon is jól látható, erőteljes égésnyomok keletkeztek volna, ilyeneket pedig nem láttunk (37. kép). 1684. március 5-én megalakult az európai államok török ellenes szövetsége, a szent liga, és rövid időn belül Buda felé indultak a nyugati, felszabadító csapatok. 1684. június 30-án a törökök felgyújtották és kiürítették Pestet, a császári sereg Lotharingiai Károly vezetésével bevonult a romok közé. Lehetséges, hogy az ágyúállást a kivonuló törökök szedték szét. Az is előfordulhatott, hogy az ágyúállás megmaradt, mert a tűzvész csak a város belterületét érintette. Ebben az esetben a császáriak szedték szét, és ebből építették fel a Duna-parti sáncokat és lőállásokat. Az ostrom kezdeteként a császáriak a pesti partról lövetni kezdték Budát, de rövidesen kiderült, hogy a budai török ágyúkkal szemben Pest kézentartása is nagy katonai veszteségekkel járt. A további veszteségek elkerülése érdekében a császári hadvezetés kiürítette Pestet, a maradék épületeket lerombolták és a rommezőt felgyújtották. Hazánk második legnagyobb középkori városa végleg eltűnt a föld színéről. Buda sikertelen ostroma után a császári sereg elvonult Buda alól, 400 sebesültet hagytak az égő városban. Pest újra török fennhatóság alákerült. 1686 májusában az egyesült, európai seregek ismét elindultak a párkányi táborból és június 16-17-én megérkeztek Buda alá. Miksa Emánuel bajor választófejedelem június 17-én a bajor hadtest élén néhány óra alatt elfoglalta és megszállta a pesti romokat. 42 Hetvenöt nap múlva az egyesült európai seregek felszabadították Budát és véget ért a 150 éves török hódoltság időszaka. 43 42 KÁROLYI-WELLMANN 1936. 208-209, 248. 43 A Budapesti Történeti Múzeum munkatársai közül Kuczogi Zsuzsanna készítette az ásatási metszetrajzokat és közreműködött a geodéziai felmérésében, a fényképek Bakos Margit és Tihanyi Bence munkái. Az ásatási-technikus feladatait Kárpáti Zoltán, egyetemi hallgató végezte. A tanulmányban közzétett, számítógépes rajzokat írás Krisztina térképész egyetemi hallgató készítette. 568
