Budapest Régiségei 35/2. (2002)

KÖZLEMÉNYEK - Benda Judit: A Szent György tér déli oldalán feltárt középkori kút leletanyaga 535-548

A SZENT GYÖRGY TÉR DÉLI OLDALÁN FELTÁRT KÖZÉPKORI KÚT LETETANYAGA egyenes oldalfal indulásával, kettőskónikus palackok aljtöredékei és egy serleg töredéke. Ez utóbbi darab nódusza fodrozott, az ilyen típusú serlegek készítési idejét a 15. század első felére, közepére teszi a sza­kirodalom. 39 Végül meg kell említenünk egy egyedül­álló mintázatú pohár(?) töredékeit. Az egyenesfalú po­hár (20. kép) négy töredéke került elő, kettőnek az anyagát lehetett restaurálni, 40 a másik két töredék anyaga teljesen korrodálódott volt. Az edény oldalán három vastagabb üvegszál fut körbe, melyeket egy üvegműves eszköz ferde vonalú nyomkodásával rög­zítettek az oldalfalhoz. Az egyik szálhoz egy kis kör alakú üveglepényt is illesztettek. A pohár pereme alatt szintén üvegszálak futnak, valamint egy különle­ges plasztikus díszítés: madárszárny alakúra kikép­zett fület (?) készített a mester. Sok átlátszatlan, víz­tiszta és halványzöld anyagú, kör alakú ablakszem töre­déke és két háromszög alakúra tördelt térkitöltő darab is napvilágra került. Fémleletek között volt egy vaskulcs 4 ' 1 szárának felső része a szorítógyűrűvel és a kör alakú füllel. Bronzból készült egy csavarmenetes végű, háromkaréjosra kiala­kított fogójú tárgy Hasonló darabot találtak a füleki vár ásatásán, 42 ott az ásató óramutatónak határozta meg a tö­redéket. Meg kell említenünk egy bronz gyertyatartó cseppfogó tányérjának a töredékét, egy S alakú bronz­kampót és egy a közepén átlyukasztott ólomgolyót, amit feltehetőleg ellensúlyként használtak valaha. LELETEK A 14. SZÁZAD 2. FELÉBŐL A 15. századi anyagot tartalmazó réteg -570-670 cm mélységben véget ért, sajnos a pontos határvona­lat nem lehetett megállapítani. Ettől a mélységtől a kút aljáig (-875 cm) nagyjából egységes, 14. század 2. felé­re, végére jellemző leletanyagot tartalmazott a föld. Várakozásunktól eltérően a kút legalján természetes használati réteget, vagy az ásás korára utaló leleteket nem sikerült elkülöníteni. Volt ugyan néhány a század elejére jellemző finomabb kidolgozású, de bekarcolt vonaldíszítésű fazéktöredék a rétegben, ezek azonban elszórtan helyezkedtek el a betöltésben, nem koncent­rálódtak a gödör legalsó részén. Ezen kívül találtunk egy 11. századi jellegzetességeket mutató fazéktöredé­ket, de ez is csak szórványként kerülhetett a réteg le­letei közé. A fazekak meglepően nagy formagazdagságot mutat­tak (7. kép). Közepes és nagy méretűek, tojás alakúak. Többnyire fehér színűre égetett anyagúak, de több pél­dány vörös, halványvörös, ill. halványbarna színű. Pere­39 GYÜRKY 1986. 75-76., XXXIV tábla. 40 Az üvegek és egyes díszkerámiák restaurálását, konzerválását Lészkó Ildikó végezte. Segítségét ezúton is köszönöm. 41 Hasonló kulcsokat közöl: HOLL 2000. 22., Abb. 29. 9-10. 42 KALMÁR 1959.18., XXIX. tábla mük kihajtó, felül levágott, kívül egy éllel tagolt, de van­nak köztük két vagy három bordával profilált darabok is. Egy nagyméretű, rózsaszínes anyagú fazék is rész­ben összeállítható volt. Ehhez hasonló darabot tártak fel a Dísz tér 10. számú telken ásott középkori kút­ban. 43 A fazék pereme hármas tagolású, nyakán kö­römbenyomásokkal díszített. Az osztrák és délnémet import kerámia (8. kép) ará­nya igen magas volt a réteg leletei között. A fazekak 44 általában közepes méretűek, szürke szí­nűek, redukált égetéssel készültek. Oldalfaluk vagy teljesen sima, vagy vállukon enyhe bordázattal ta­golt, peremük kihajló, legömbölyített. Néhány eset­ben a perembe műhelybélyeget nyomtak. A grafittal kevert anyagú fazekak aránya nagyon kicsi, néhány ilyen töredék található csak köztük. Azonban van egy nagyméretű, vastagfalú, grafittal gazdagon ke­vert anyagú tárolóedény töredéke. Anyaga lemeze­sen mállik, nyaka hosszan felhúzott, pereme legöm­bölyített, oldalfalán vonaldíszítés fut körbe: két egye­nes vonal között egy hullámvonal. Sok volt a fehér anyagú, gömbös testű, vörös sávok­kal festett korsó* 5 töredéke. Az edényen körbefutó sá­vok némelyikét farkasfogas mintával egészítették ki. A kancsók teste lapított gömb alakú, nyakuk széles, közel egyenesen felhúzott, szájperemük lóhereíves ki­képzésű. Valószínűleg egy kancsóhoz tartozott az a fültöredék, melyet enyhén megcsavartak, hosszanti bevágásokkal és lilásvörös festéssel díszítettek. Voltak nagyméretű, szürke színű, redukált égetéssel készült osztrák kancsók töredékei is. Nyakuk széles, peremük egyenesen felhúzott, kívül bordázattal tagolt. A poharak kis méretűek, alakjuk tömzsi, talpperemük keskeny Oldalfalukat bordázattal díszítették. A csészék fala szélesen kihúzott, külső felületüket a has vonalában bordázattal tagolták. Ritkán előforduló darabnak számít egy fehér anyagú kupa. Széles talprészét magasra fel­húzták, egyenes oldalfala bordázott. A hengeres teste fe­lett a pereme enyhe ívben szélesedik. A fedők fehér, vagy szürke színűre égetettek, ha­rang alakúak. Van köztük egy nagyméretű lapos fedő töredéke is. A szemcsés soványítású, fehérre égetett anyagú fedő fogógombja belül üreges kialakítású. Fel­merül ugyan a lehetősége, hogy gyertyatartóként használhatták, de a tányérrész nagy mérete miatt mégsem tarthatjuk annak. A mécsesek anyagát fehérre, vörösre vagy szürkére égetették, ívesen kihajló peremük vége kissé vissza­húzott. Peremükbe két-három kanóc-kivezető csücs­köt nyomtak. HOLL 1966. 21, Abb. 36. 9. Ugyanezt az arányt állapítja meg: HOLL 1955. 172. Hasonló korsók és kancsók töredékei kerültek elő a budai várban: HOLL 1966. 20. 539

Next

/
Oldalképek
Tartalom