Budapest Régiségei 35/2. (2002)

KÖZLEMÉNYEK - Belényesyné Sárosi Edit: Régészeti kutatások a középkori Buda Szentpétermártír külvárosában : Garády Sándor kutatásai, 1940-42. 1. 469-533

BELÉNYESYNÉ SÁROSI EDIT oldala, az É-D-i pedig ?,60 (valószínűleg 1,60) m hoszszú, és D (!) felé törik (Dunakavicsos, habarcsos, kevés mész- ugyanolyan, mint a pilléreknél).Ez után 1,20 m hosszan agyagba rakott kövekből épített fal jelentkezik Ez után ismét a falsarokhoz hasonlónak jelzett, valószínűleg ahhoz tartozó falrész jelentkezett, 0,40 m hosszan, ezt elvágta a meszes gödör fala (20. kép l.a). A telek belsejében a lebontott ház falainak jelölésével. Kiderül az is, hogy tkp. három pillér van, a III. 0,70 m széles, 1,20 m hosszú, a II. pillértől 2,5 m- re van. Jelöli a tallér előkerülési helyét is. Ez a II. és III. pillér vonalától K-re kb. 6,10 m-re van. A Csalogány utcai fronton talált falsarok K felé kb. 13 m után folytatódik, 1,50 m hosszan volt megfogható. Metszetrajz: Az előbb ismertetett falak egymáshoz való viszonyáról. Ebből látszik, hogy a régi ház falát az egymás mellé rakott kövekből épített falra (?) alapozták ( tetejének mélysége?). A falsarok 1,86 m mélyen jelentkezett - középkorinak látszó fal. Az agyagba rakott fal alapja szintén 1,86 m-es mélységben jelentkezett a rajz szerint, ebben középkori téglák (vannak) egy rétegben, habarcsban. Ezután a falsarokhoz tartozó falszakasz következik, majd a meszes gödör (20. kép l.b). A II. és III. pillérek közében készült K-Ny-i metszet. A járdaszint a lebontott ház udvarszintjénél 1,10 m-rel magasabban volt. Az udvarszint alatt 3 nagyobb hamus szintet különített el az ásató (I.-II.-III.): az első 0,45 m-es mélységben 0,10 m széles, a második 0,70 m mélyen 0,06 m széles, a harmadik pedig 1,00 m mélyen 0,15 m vastagnak látszott. A három szint közti részt törmelék töltötte ki. 1941. III. 24. (G/IX 40a) Felszínrajz: A Csalogány utcai sarokrészen előkerült szemétgödör helye. Ebből edénycserepek kerültek elő. Nagyrészt török eredetűek (18. kép 2). A középkori fal keresztülmegy a római kori út kövezetén. Tölgyfaleveles makkos faragvány a fal fölött került elő, ugyaninnen kb 4,00 m-es mélységből műkő! Tehát újkori. 1941. III. 26. (G/IX 40b) Felszínrajz: A telek vázlatos rajza, méretetekkel. Benne egy falsarokkal, mely az utcafronttól 4,00 m-rel bentebb van, a XII. pillérnél (?). K-Ny irányú fal, mely E felé fordul. Nyugat felé a lebontott ház fala vágta el. Felszíne a járdaszinttől 4,00 m-re. Itt a szint a lebontott háznak pincéje volt. 1941. III. 31. Bagyura, Fehér ( G/IX 41b, 42a) Ml A középkori fal habarcsa azonos a többivel. Felszínrajz: A lebontott ház pinceboltja, és az új ház pincefala körül megjelent középkori falrészről. Sajnos a telken nem lehet pontosan elhelyezni, úgy tűnik, a Csalogány utcai részhez van közelebb. A középkorinak jelölt fal É-D-i irányú, szélessége 1,25 m, két kisebb szakaszt sikerült belőle megfogni (19. kép l.a). A II. pillér közelében, ettől kissé É-K-re talált kút helyszínrajza. A kút kávája durván dolgozott terméskövekből. A kútból edénytöredékek kerültek elő. A kút kávája a járdaszinttől 5,00 m-rel (mélyebben) . A kút 0,85 m széles (külső átmérő), (21. kép 3). Metszetrajz: Az újabb házak pincefalai és a középkori falrészlet(ek) bemutatása. A középkori falrészek közül az egyik teteje 1,50 m mélységben jelentkezett, míg a másik rész a rajz szerint ennél magasabban is megvolt (pontos magasság, ill. mélység nincs megadva.), (29. kép l.b). 1941. IV 1. Idő erős, szeles. Bagyura, Fehér (G/IX 43b) Felszínrajz: Az új ház Fő utcai falától keletre 6,10 m-re, a XXV alapgödörnél falmaradvány került elő. Dunakavicsos, habarcsos, terméskő. De átázott, és már alig látszik benne téglatörmelék mésszel(?) benne. Középkori?? A fal felszíne a járdaszinttől kb. 1,60 m refekszik., a fölötte levő szintben még jobban széjjelmállott a habarcs. A fal alapját 3,00 m-nél megtaláltuk. így az alapján ki semmi sem derült belőle. 1941. IV 2. Bagyura, Fehér. Idő derült. (G/IX 44a) Felszín- és metszetrajz: A két utca találkozásánál levő falszakasznál talált faldarab. Felszíne a járdaszinttől 3,50 m-re. Valószínűleg be volt kötve a rézsútos falba, de ez most már nem állapítható meg. Azelőtt azért nem volt megállapítható, mert mindjárt kidúcolták (19. kép 4). 1941. IV 3. (G/ IX 45a) Felszínrajz: Középkori falrészlet helye a telken. A telek nyugati részén, a Csalogány utca 3/b. sz. telekhatártól (drótkerítés) 5,75 m-re induló K-Ny-i irányú falrészlet, (szélessége- ?) Az új ház alapfalának (ÉK- Dny- i irányú) építésekor találták (21. kép 1). 1941. IV 7. Idő borult. Bagyura. (G/IX 47a) Felszínrajz: A telek Fő utcai határának északi vége, a régi ház tűzfalában (K-Ny-i irányú) talált középkori falrészlettel, és az ez elé épített 0,70 m vastag új fal. A régi fal terméskőfal, benne sok középkori téglával. A középkori téglák mérete: 3x14x29 és 3,5x 15x ?cm, a téglákra tapadt kötőanyag habarcsos, dunakavicsos, kövér mész, erős (20. kép 2). A régi fal 10,20 m hosszan volt látható (vastagsága-?). 1941. IV 9. (G/IX 49a) A XVI: számú alapárokban a római út kőburkolata mutatkozott. A gödörfeneket víz lepi el, így csak a kikerült és széjjeltört kövekből állapítható meg, hogy nagy lapok, vastagságuk kb 12-20 cm trovertin mészkő, felületük lekopott. Kavicságyazatban nyugszanak. Dunai kavicsos. A római út felszíne a járdaszinttől 4m-re. 486