Budapest Régiségei 35/2. (2002)

TANULMÁNYOK - Holl Imre: Középkori kályhacsempék Magyarországon : 8. közlemény, A Zsigmond-kori I. csoport mintakincsének és kronológiájának kérdéséhez 357-380

BUDAPEST RÉGISÉGEI XXXV 2002. HoLL IMRE KÖZÉPKORI KÁLYHACSEMPÉK MAGYARORSZÁGON VIII. A Zsigmond-kori I. csoport mintakincsének és kronológiájának kérdéséhez A Zsigmond-kori I. csoport (műhely)/ kályhacsempéivel behatóbban két ízben foglalkoztam. 1958-ban az első nyolc típus azonosításakor 1408-nál korábbra kelteztem készítésüket; a második alkalommal 1971-ben már további hét típus ide sorolásakor viszont 1408 utánra: a 12. típuson látható sárkányrend miatt.

1 Később 1985-ben további három típussal (16-17-18.), majd 1990-ben még eggyel (19.) bővítettem a sorozatot. Újabb eredményekre részben technológiai támpontokkal további típusok ide kapcsolása vált lehetővé, de ez - és régészeti megfigyelések értékelése - arra is vezetett, hogy a kronológiai kérdést újra értékeljem, mivel ez jóval bonyolultabb. A már közölt típusok részletes adatait itt nem ismételjük, az összefüggésekkel kapcsolatban térünk ezekre vissza. ÚJ CSEMPETÍPUSOK A várpalotai kályha tárgyalásakor az ismert régi típusok (1-2, 7b, 8, 11.) mellet újabbak - talán a mintakincs későbbi bővítéseként - a 16-17-18. típust határoztuk meg. Besorolásukat megerősítheti, hogy Vértesszentkereszt kolostorában (ahol az 1-2, 9,11,12. t. is előkerült) ugyancsak megvan a rozettás 16. típus.

2 A 19. típus Szt. György lovon - is előkerült, sajnos itt is csak töredékekben. A budai sárgamázas négerfej-sisakdíszes sarokcsempét is e kályhához, illetve csoporthoz kapcsolhatjuk, mert Vértesszentkereszten sarokdarabként összeépítve is megtalálták (20. típus).

3 A 21. típus: dongáshátú, áttört mérműves előlappal; felül körbe szerkesztett hét, karéj os záródású nyílással, alatta egy osztóval (6, kép). Ezt a kiképzést átvette később a II. csoport (nyéki műhely 7. típus ), de durvább kivitelben (újrafaragott negatív ?)

4 és csak zöld mázzal. Itt viszont finomabb kidolgozású töredékei szerint világoszöld, borsózöld és sárgás árnyalatú 1 Ugyanekkor a 14. típust, mint lehetséges előzményt 1397 előttre, a 15. típust pedig 1404-1415 közé kelteztem: HOLL 1971172, táblázat. 2 KOZÁK 1984. 1 kép 3 (Ezt és a következőt is itt Anjou-korinak tartotta. De mindkettőnél a sárgászöld máz apró foltokkal, méretük és plasztikai kivitelük is eltér a korábbi kályhacsempéktől. A helyes besorolást Várpalota anyaga segítette, mert itt a leletek legnagyobb része a Zsigmond-kor I. csoportjának kályhájából maradt meg.) 3 Kozák Éva közlése - a még feldolgozatlan leletek közt. 4 HOLL 1995. 258-259, Abb. 2. - Ehhez hasonlóan történt az I. csoport 6a-6b. mérműves típusok hosszú használata, majd átvétele más technológiával (u. itt Abb. 1.) mázzal (angób nélkül szürkésrózsaszín cserépen) készültek - a csoportra jellemző készítéssel. (A cserép vastagsága is vékonyabb: 1-1,5 cm, szemben a későbbi 1,5-1,8 cm-rel. (Rekonstruált szélesség kb. 21 cm.) A 22. típus sarokkitöltéshez készült félcsempe, álló királyné alakkal (Borbála), hosszan lenyúló ruhaujjakkal, tollas kalappal, kezeiben liliomos végződésű jogart és országalmát tart? Stílusa, a ruházat és övkiképzés a Zsigmond alak (10. típus) párjának mutatja. (4. kép)

5 Szürkésrózsaszín cserép, világosbarna máz. M: 25 cm, sz: 11,5 cm. A 23. típus ugyancsak félcsempe: bal felé forduló alak kezében fúvós hangszerrel, mezítláb, rojtos (hasogatott?) ruházattal. (Többi alaktól eltérően vékony belső pálcakerettel, a háttér pontozott dísszel.) Törött, feje hiányzik; sz: 14 cm, csak Vértesszentkeresztről ismert, az 1. típushoz hozzáragasztva, sárga mázzal.

6 24. típus: Csak töredékekből ismert háromszögű oromcsempe szőlőfürttel és levelekkel, fűzöld mázzal. Csak Vértesszentkeresztről ismert. 25. típus: Négyzetes csempe, kettős keretezésben középen szőlőfürt, körülötte tekergő indákról a sarkok felé szőlőlevelekkel. Ritka megoldás, hogy az indák rründkét széle felé áttörik a keretezést - így egymás mellé rakva folytatólagos, kapcsolódó kompozíciót lehetett a. kályhán látni. M: 25,5 cm, sz: 26 cm. A rózsaszínű cserépen sokféle mázszínnel szerepel: olívabarna, fűzöld, sárgászöld, aranysárga, sárgásbarna (vasoxid pettyekkel) a budai palotában. Szürke, redukált égetésű mázatlan töredékei Pest, Piarista telek leletei közt kerültek elő (2-3. kép). Vértesszentkereszti töredékei sárga és sárgásbarna mázzal ismertek.

7 26. típus: Felezett méretű sarokcsempe. Közepén szőlőfürt, körülötte kanyargó indák és a négy sarok felé durván stilizált levélmotívum 5-6 gömböcskévé torzítva. Baloldalt az inda áttöri sárga, sárgásbarna, világoszöld mázzal, (utóbbi színnel már sárgásfehér cse'I. MELIS K. In: Művészet Zsigmond király korában. Katalógus. T. 9. - A budai palota É-i előudvarán került elő a IV sz. lelőhelyről: ZOLNAY L. BudRég 24/4 (1977) 107. kép tévesen „Barettes férfi alakkal". - A lelőhely a városfalhoz hozzáépítet épület betöltése, amit ásatója tévesen a „...XIV-XV sz. fordulójára, esetleg a XV sz. elejére.. " keltezett, de itt különböző idejű Zsigmond-kori csempék (I, II, ÍV cs.) már akkor is ellentmondtak ennek. 6 KOZÁK 1981. 2. kép 1. - Az 1 típus csempéjének sarka. 7 KOZÁK 1981. 3. kép 2. 357