Budapest Régiségei 35/1. (2002)

Szirmai Krisztina: Római kori fémleletek az albertfalvai vicusból : az 1994. és az 1996. évi ásatás 303-339

RÓMAI KORI FÉMLELETEK AZ ALBERTFALVI VICUSBÓL (AZ 1994 ÉS AZ 1996. Évi ÁSATÁS) LÓSZERSZÁMOK ÉS LÓSZERSZÁMDÍSZEK A fémanyagban napvilágra került egy bronztárgy két különböző méretű és alakú nyílással (Kat. sz. 77). A le­letnek több funkciója is lehetett: zabla oldaltag, szíjelosz­tó ill. szíjkapcsoló. A következő bronzlelet is kettős fel­adatot töltött be: járomkarika és szíjelosztó (Kat. sz. 78). 35 Egy másik bronzemlék, feltehetően több részből áll. (Kat. sz: 124) Ebből az egyik darabot egy kisméretű bronzrúd képviseli, melynek egyik végén megmaradt az egy borda és a nyolcas formájú, kisméretű bronzkapocs. Palágyi Sylvia szerint esetleg egy zablapálcával és tarto­zékaival állunk szemben. 36 Egy vaspatkót is meg kell em­líteni (Kat. sz. 80). Vas és bronzkampók, valamint egy bronzhorog is előkerültek (Kat. sz. 81-83). A függők kü­lönböző változatait is megtaláltuk. Itt kell megemlíteni egy kampóval ellátott bronzlemezt, melyen vésett kon­centrikus kördísz található (Kat. sz. 84). v Egy kónikus formájú bronzfüggő, alján cseppdísszel is bemutatható (Kat. sz. 8S). 38 Végül egy pelta motívumos, áttört techni­kával készült kis bronzfüggőt is meg kell említeni (Kat. sz. 86). 39 A következő ide sorolható bronztárgy egy bronzkapocs kis karikával (Kat. sz. 87). 40 Alakja fordított S alakú középen kis pánt. Az inda két szélén kis nyitott szájú állatfej dísz (kígyó, hal?). Még egy szegletes alap­rajzú bronzcsengő gombdísszel is ide tartozik (Kat. sz. 88). Két kis bronzkorong is ezt a csoportot gazdagítja, melyek közül az egyiknél (Kat. sz: 89), a koncentrikus széleket sűrű fogazással látták el, a másik korong áttört technikával készült (Kat. sz: 90). 41 A nagyobb méretű bronzkorongok, a phalerák is képviselve vannak a fém­anyagban. Az egyik phalera töredéket vésett niello dísz­szel látták el, hátlapján három megmaradt gyűrű (Kat. sz. 91). 42 Ez a darab a méret, a dísz, a niello és a phalera hátlapján az eredetileg négy gyűrű alkalmazása miatt nem helyi, hanem import készítmény: a korai nyugati eredetű domborítás a dísz (Kat. sz. 92). 43 Végül itt kell megemlíteni egy kisméretű bronzból készült, talapzattal ellátott kos szobrocskát - tömlővel -, mely valószínűleg itt Albertfalván, egy kocsi dionysosi értelmezésű bronz dí­szítéséhez, egy kisebb bronz szoborcsoporthoz tarto­zott (Kat. sz. 93). 44 5 A zabiára és a járomkarikára vonatkozó baráti közlésért Palágyi Sylviának tartozom köszönettel. * PALÁGYI 1981. 62. Taf. III/3. i7 Formailag ld. SELLYE 1931. 15. XV T/20, változatát. 58 OLDENSTEIN 1976. 124. Taf. 30. 207-208. változat. ' 9 OLDENSTEIN 1976. 127,129. Taf. 31., 219-223. változat. 10 OLDENSTEIN 1976. 203-207., Taf. 69., 897, 913, 915. változat. " OLDENSTEIN 1976. 172. Taf. 48. 536-539. változat, és 226. Taf. 84. 1110-1111 változat. 12 SZIRMAI 1997. 171-177. 13 OLDENSTEIN 1976. 281. , Taf. 86. 1121-1123. változat; BISHOP 1988. 94-95. , 138-141. , I. T/5. 14 ZIENKIEWICZ 1993.112. fig. 39/26. EGYÉB FÉMLELETEK Itt elemezzük azokat a fémleleteket, melyek a hasz­nálati eszközöknél és a lószerszám csoportnál is elő­fordulhatnak, ezek közül a legnagyobb mennyiséget a különböző típusú szegek képviselik. A bronzszegek közül megtaláljuk a gomb (Kat. sz. 94-97), és a lapos fejű szegeket (Kat. sz. 98-101), 45 a nagyobb félhold for­májú szeget (Kat. sz. 102), végül a peremmel ellátott kerek fejű szeget (Kat. sz. 103). A vasszegek közül a hosszúszárú, lapos fejű vasszegek említhetők (Kat. sz. 104-108), de a gombfejú kisebb vasszeg is megta­lálható (Kat. sz. 109), sőt a lapos fejű, rövidebb szárú változat is előfordul (Kat. sz. 110-112). A bronzkarikák­nak vékonyabb és szélesebb változatait is ismerjük (Kat. sz. 113-116). Itt kell megjemlítenünk a bronz és ólomgombokat is (Kat. sz. 117-120). 46 TOPOGRÁFIAILAG ÉRTÉKELHETŐ FÉMEK a.) Bronztárgyak Az albertfalvi 1994, 1996. évi ásatáson 110 igen vál­tozatos bronztárgy látott napvilágot. Ezek a tárgyak főleg a telepjelenségek körüli kevert betöltésből szár­maznak. A legtöbb bronzleletet a XI. felület adta, és 10 darabot szedtünk össze a XVI. felületből. A többi felület átl. 1-4 db bronztárgyat tartalmazott, de van­nak olyan felületek, ahonnan fémleletek egyáltalán nem kerültek elő, mint például az 1994. évi ásatási te­rület déli részén (az ipari objektum területe). A mai felszín alatt, a kövezés felett, illetve annak tisztításából bronz veretszeg (Kat. sz. 47), csappal ellátott bronzve­ret (Kat. sz. 58), és a téglalap alakú díszítés nélküli öv­veret (Kat. sz. 24) és egy több tagozatból álló bronz­tárgy (Kat. sz. 124), valamint egy bronz pánttöredék (Kat. sz. 126) került napvilágra. A házak betöltéséből, a lószerszám ill. díszek csoportjához tartozó fémek is napvilágra kerültek, többek között például a niello dí­szes phalera (Kat. sz. 91), valamint egy emailozott lunula a személyes felszerelésből (Kat. sz. 13). A cölöp­konstrukciós ház betöltéséből pedig egy rombusz ala­kú emailozott fibulát (Kat. sz. 11) tettünk el. A házak fém leletanyagából még egy rombuszalakú övveret, va­lamint sasszeg, illetve bronzszegek is megemlíthetők (Kat. sz. 26, 71, 94, 96-97,102). A keskeny, hosszú tá­rolóban még egy bronz kampót is találtunk (Kat. sz. 81). Az EK-DNy-i irányú árok (vízelvezető csatorna) be­töltéséből ládikavereteket, csengőt és bronz állatszobrocs­kát emeltünk ki (Kat. sz. 52, 88, 93). A valószínűleg egy szűrőberendezés betöltéséből egy bronz korong, bronz­pánt említhető (Kat. sz. 63,65). Az 1996. évi feltárás jellegzetes bronzemlékeivel bővültek a bronz lelettí­45 A 97. Kat. sz. alatti típusra ld. OLDENSTEIN 1976. 46. Taf. 458, 460. változatát. 46 A 117. Kat. sz. alatti tárgyakra ld. OLDENSTEIN 1976. 138. T. , 34, 273. változatot. 305

Next

/
Oldalképek
Tartalom