Budapest Régiségei 35/1. (2002)
Reményi László: A Vatya-kultúra Budatétény-Növény utcai temetője 77-101
A VATYA-KULTÚRA BUDATÉTÉNY-NÖVÉNY UTCAI TEMETŐJE A középső-vatyai időszakban jelennek meg, de igazán gyakorivá a késői időszakban válnak azok a tölcséres nyakú, kettős csonkakúpos testű urnák, amelyeknél a vállat egy széles szalagfül hidalja át. Ez alapján valószínűleg a Vatya III. de mindenképp a késői időszakra datálhatjuk az 1/b, 18, 26. sírokat. Hasonlóan késői a 88. sír, egyrészt urnája alapján, amelynek párhuzamai a késői mészbetétes kultúrából, illetve a Szeremle-csoportból ismertek, másrészt táljai alapján. A 88. sír két tálján is olyan inkrusztált díszítés látható, amely a Vatya III. időszakban terjedt el mészbetétes hatásra. 201 Ugyancsak a késői datálást erősíti a sír behúzott peremű tálja. A kereszt alakú inkrusztált díszű, 104. sírból előkerült tál párhuzamai alapján ugyancsak a késői időszakba tartozhat. A késői mészbetétes párhuzamokkal rendelkező, 32. sírból előkerült tál szintén a Vatya III. időszakra helyezhető. Szintén ebbe a horizontba sorolják párhuzamaik temetőnk két függőlegesen átfúrt fülű tálját, melyek az 5/c és a 17. sírt datálják ezúton. A Hatvan-kultúrából eredeztethető svédsisak alakú tálak a Vatya III. időszakban terjednek el széles körben, a Növény utcában előkerült egyik példányuk, a 87. sír tálja tehát szintén erre az időszakra datálható. A másik ilyen típusú tálat viszont körülárkolt bütyökdísze, valamint ansa lunata szerű füle alapján már a koszideri időszakra helyezhetjük. Ez alapján meghatározhatjuk a temető legkésőbbi sírját: a Vatya-kultúra záró szakaszába, de még nem a klasszikus rákospalotai fázisba sorolhatjuk a 94. sírt. Összességében megállapíthatjuk, hogy Növény utcai temetőt rendkívül hosszú ideig használták. A temetkezések kezdete a kora bronzkorba nyúlik, az első sírok még a Nagyrév-kultúra korai időszakához köthetők. A temetőt a kuksi fázisban és a vatyai kultúra szinte teljes időtartama alatt is használják, egészen a középső-bronzkort lezáró koszideri időszak kezdetéig. 201 KOVÁCS 1988. 87
