Budapest Régiségei 35/1. (2002)

Reményi László: A Vatya-kultúra Budatétény-Növény utcai temetője 77-101

A VATYA-KULTÚRA BUDATÉTÉNY-NÖVÉNY UTCAI TEMETŐJE gyaljuk. A tál alján kereszt alakú dísz látható, a ke­reszt szárait két bekarcolt vonal között futó apró inkrusztált vonalkákból álló sor alkotja, az omfaloszt apró inkrusztált bekarcolások kerítik körbe. A 104. sír táljának alján ugyancsak kereszt alakú motívum látha­tó, ebben az esetben a kereszt szárait alkotó bekarcolt vonalakat apró beszúr kálás okból álló sorok szegélye­zik. Hasonló kereszt alakú bekarcolt minta általános a vatyai kultúra késői időszakában, 82 a dísz megvan a Dunakeszi temető néhány tálján is. 83 A 88. sír két tál­ján kör alakú, inkrusztált dísz látható a váll alatt. A dí­szítés párhuzamait a Vatya III. időszaktól kezdve ta­láljuk meg. Megvan például Újhartyán-Vatyán, 84 Lovasberény-Jánoshegyen, 85 Izsákon. 86 A díszítésmód általánosan elterjedt a dunántúli mészbetétes kerámia kultúrájának északi csoportjában {pl. Királyszent­istván 87 ), de megvan a Szeremle-csoport keramikáján is (Szeremle 88 ). A budatétényi hasonlóan díszített da­rabokat a bemutatott párhuzamok alapján a késő vatyai időszakba sorolhatjuk. Formailag a tagolt testű tálak változatának tarthatók a mély fazék alakú tálak. A budatétényi temető l/a (3. kép 10), 2/e, 4/b (5. kép 6), 5/a, 19, 29,105. sírjaiból kerültek elő ilyen darabok. A tálak némelyike díszített: az l/a, 4/b, 5/a, 19, 29. sírok táljain tagolt bordadísz fut körbe a vállon. A 19. sír tálján a körbefutó bordadíszből bekar­colt függőleges vonalkötegek indulnak. A tárgytípus a kultúra kezdete óta általánosan elterjedt, párhuzamai­nak tételes felsorolása felesleges. 89 A tárgytípus már a nagyrévi kultúrában megvan, 90 használata tehát a közép­ső bronzkort megelőző időszak óta általános. Ugyancsak a tagolt testű tálak egyik változatának tart­hatók a svédsisak alakú tálak. A típus valószínűleg a Hatvan-kultúrából, amelyben általánosan elterjedt 91 ke­rült a Vatya-kultúrába, de más középső-bronzkori kul­túrában is elterjedt: Füzesabony-kultúra, 92 Gyulavar­sánd-kultúra, 93 Szeremle-csoport. 94 Temetőnkből a típus az 5/f/l, a 87 (10. kép 4), és a 94. (11. kép 1) sírokból ke­rült elő. A 87. sír edényét inkrusztált minta díszíti. A vállon apró beszurkálásokból álló sorok futnak körbe, 81 Gazdag példákkal: BÓNA 1975. Vatya III. korú lelőhelyeiről. 83 KOVÁCS 1989. Abb. 8,1-2, 4. M BÓNA 1975. Taf. 30-31. 85 BÓNA 1975. Taf. 49,10. «"BONA 1975. Taf. 76,5. S? BÓNA 1975. Taf. 215-234. 88 BÓNA 1975. Taf. 253, 6, Taf. 256, 6, Taf. 257, 5, 10; további lelőhe­lyek és párhuzamok: BÁNDI-KOVÁCS 1969. I-XVI. t. 85 BÓNA 1975. minden kronológiai horizont lelőhelyein általános. 90 pl. BÓNA 1963; KALICZ-SCHREIBER 1995. "KALICZ 1968,1984; Somogyvári 1984; TÁRNOKI 1996. 92 BÓNA 1975. bőséges példákkal. 93 BÓNA 1975. Taf. 141, 2, 8,13. 94 BÁNDI-KOVÁCS 1969. ez alatt két körből álló bekarcolt dísz látható. A díszítés párhuzamai megegyeznek a nem svédsisak alakú tála­kon látható inkrusztált körök párhuzamaival: a díszítés a Dunántúli Mészbetétes Kerámia Kultúrájának északi csoportjában (pl. Királyszentistván 95 ), de megvan a Szeremle-csoport keramikáján is. 96 A 87. sír tálját így a Vatya III. időszakba sorolhatjuk. A 94. sír tálját viszont plasztikus minta díszíti: a vállon árkolt bütyköt helyez­tek el, az edény szalagfüle ansa lunata jellegű. Hasonló díszítésű tál Adonyból, 97 Cegléd-Öreghegyről, 98 Kele­biáról," Törteiről, kissé hegyesebb bütykökkel 100 ismert. Az ilyen díszű tálak párhuzamai a tellek felső rétegeiből kerültek elő. 101 A párhuzamok alapján a 94. sír tálját a Koszideri időszak első felére datálhatjuk. A budatétényi temető 32. sírjának tálja ugyancsak a tagolt testű tálak közé tartozik. Töredékessége ellené­re felismerhető, hogy a tál nem sorolható be a koráb­ban bemutatott altípusokba. A tál legközelebbi párhu­zamát, vatyai környezetből Cegléd-Öreghegyen talál­juk meg. 102 A budatétényi és ceglédi darabok párhuza­mait nagyobb számban a dunántúli mészbetétes kerá­mia kultúrájának északi csoportjában találjuk meg (Királyszentistván/ 03 Nagylók 104 ), de a típus előfordul a Szeremle csoportban is. 105 A Vatya-kultúrában az ilyen típusú tálak megjelenését mészbetétes, szeremlei kap­csolatokkal magyarázhatjuk, a vatyai területeken fel­bukkanó darabokat talán importnak is tarthatjuk, aho­gyan gazdagon díszített, de formailag hasonló dara­bot Dunaújvárosból Bóna István is importként mutat be. 106 A 32. sír tálját a párhuzamok alapján a késő-vatyai időszakba sorolhatjuk. A tálak külön típusát alkotják a behúzott peremű tálak. A Növény utcai temetőből sajnos minden példá­nyuk erősen töredékesen került elő. Ilyen töredékek voltak a temető 3/b, 46, 88 (20. kép 6), 102. sírjaiban. A behúzott peremű tálak a Vatya III. időszakban terjed­nek el, hiányoznak a korai temetőkből (Kulcsról, Er­csiről, Szigetszentmiklósról). Megvannak viszont pél­dául Újhartyán-Vatyán, 107 Cegléd-Öreghegyen, 108 95 BÓNA 1975. Taf. 215-234. 96 BÓNA 1975. Taf. 253, 6, Taf. 256, 6, Taf. 257, 5,10; további lelőhe­lyek és párhuzamok: BÁNDl-KovÁCS 1969. I-XVI. t 97 BÓNA 1975. Taf. 36, 6. 98 BÓNA 1975. Taf. 45, 9. "BÓNA 1975. Taf. 65, 5,11, Taf. 66, 5, 8. 100 KOVÁCS 1974. 2. ábra, 7. 101 KOVÁCS 1974. 102 BÓNA 1975. Taf. 44.15. 103 BÓNA 1975. Taf. 215-241 104 BÓNA 1975. Taf. 242,12. 1(,5 BÁNDI-KOVÁCS 1969; BÓNA 1975. Taf. 252-257. 106 BÓNA 1975. Taf. 244,18. 107 BÓNA 1975. Taf. 31, 2. 108 BÓNA 1975. Taf. 43, 7,13, Taf. 44, 16. 81

Next

/
Oldalképek
Tartalom