Budapest Régiségei 35/1. (2002)

Horváth László András: Neolitikus leletek Dunakeszi határában 7-34

BUDAPEST RÉGISÉGEI XXXV 2002. HORVÁTH LÁSZLÓ ANDRÁS NEOLITIKUS LELETEK DUNAKESZI HATÁRÁBAN 1996 áprilisában a Budapesti Történeti Múzeum Osés Népvándorláskori Osztálya Endrődi Anna vezetésével leletmentést végzett a Budapest és Dunakeszi határán, de már Dunakeszi közigazgatási területére eső Székesdűlőn az MO-as autópálya (2/a. út) északi szakaszán. A lelőhely mintegy 500 méterre keletre fekszik a Dunától, az Óceán-árok - egykori Duna-ág - délkeleti kanyarjában. A kis patak mocsaras partja két oldalról is körülöleli a lelőhelyet. A terület geológiai szempontból a Duna Il/a újpleisztocén teraszsorának tagja. Itt az említett autópálya mai nyomvonalában egy mintegy 4000 m

2 nagyságú terület került feltárásra. A négyhetes munka során az ásató 125 objektumot - többségében gödröket és cölöplyukakat - tárt fel. A feltárást megelőző humuszolás után az objektumoknak többnyire csak az alsó része maradt meg, leletanyagot csak innen gyűjthetett. Lelőhelyünkön két korszak, a Dunántúli Vonaldíszes Kultúra és a késő bronzkor leletei kerültek elő. Jelen cikkünkben a neolitikus leleteket és objektumokat tárgyaljuk.

1 OBJEKTUM LEÍRÁS 1. objektum Nagyméretű kemence az ásatási terület középső részén az első háztól északra, amelynek szája nyugat felé nyílt. Nyugatra tőle hamusgödör feküdt (6. kép 4). Leletei alapján, melyek között sok másodlagosan átégett darab is volt, a kemencét a késő bronzkorba datálhatjuk. Az ásatás során megtalálták a sütőfelület darabjait, illetve az abba beleépített edénytördékeket. Ezek közé tartozott az egyetlen, másodlagos helyzetben lévő, neolitikus lelet is: egy vörösesbarna, homokkal soványított, keményre égetett tárolóedény oldaltöredéke. Felülete simított és rövid, bekarcolt vonalakkal díszített. (Ltsz: 2000. 1. 235.); (2. kép 2). 2. objektum Hosszúkás, négyszögletes, lapos aljú, sekély objektum az ásatási terület keleti felén. Valószínűleg csak az alsó része egy nagyobb objektumnak. Északi végéhez csatlakozik a 29. objektum (cölöplyuk), amely a 2. ház része volt (5. kép 2). így a 2. objektum is tartozhatott oda. H: 2,26 m, sz: 1,0 m. m: 22 cm. Csupán négy 1 A leletanyag publikálási jogának átengedéséért Endrődi Annának tartozom köszönettel. őskori cserepet tartalmazott. Ezek közül most a következőket tárgyaljuk: homokkal soványított, barna színű keményre égetett, kerekített peremű, meredek falú tál peremtöredéke. Pátm: 20 cm; fv: 0,45 cm. (Ltsz: 2000.1.1.); (1 kép 3). Homokkal soványított kiváló égetésű mély tál peremtöredéke. Felülete feketére polírozott, jól látható polírozásnyomokkal. Pátm: 21 cm; fv: 0,7 cm. (Ltsz: 2000. 1. 4.); (2. kép 2). 3. objektum Hosszúkás, amorf gödör az 1. ház keleti peremén. Az objektumnak csak az alsó része maradt meg. A hossztengely mentén sorakozó kis gödrök talán a ház cölöplyukai lehettek. Az objektum a déli végén kiszélesedik, itt viszonylag sok lelet került elő (6. kép 4). Ezeken a képeken is ábrázolt cserepeken kívül vastag falú, homokkal és pelyvával soványított edények töredékei, egy vékonyfalú polírozott oldaltöredék és négy apró kavics. Ezekkel együtt leltároztak még egy bronzkori cseréptöredéket is, amely az ásatás során keveredhetett az objektum leleteihez. H: 7,42 m, sz: 0,62-3,00 m. m: 0,26 cm. Említésre méltó leletei: egy homokkal és növényi anyaggal soványított S-profilú fazék töredéke. Felülete világosbarna, a perem elvékonyodik. Pá: 18 cm; fv: 1,0 cm. (Ltsz: 2000.1. 7.); (2. kép 5). Homokkal soványított, barna színű, jól égetett edény aljtöredéke. Felülete enyhén polírozott. Fá: 11 cm; fv: 0,9 cm. (Ltsz: 2000.1.9.); (2. kép 6). Homokkal soványított, barna színű, jól égetett edény (kehely vagy tál) csőtalptöredéke. Felületén vékony barna bevonat nyomai. Fá: 10 cm; fv: 0,6 cm. (Ltsz: 2000. 1. 5); (1. kép 4). 4. objektum Tovább délre az 1. ház délkeleti sarkában került elő ez a szabálytalan téglalap alakú, sekély gödör (5. kép 3). Az objektum sok neolitikus leletet tartalmazott: átlagos minőségű, növényi anyaggal és homokkal soványított cserepeket, állatfogakat és apró kavicsokat. H: 2,32 m, sz: 2,10 m. m: 20,0 cm. Említésre méltó leletei a következők: egy szürkés, barnafoltos, homokkal soványított, keményre égetett, vékonyfalú meredek tál peremtöredéke. Pá: 18 cm; fv: 0,45. (Ltsz: 2000. 1.10.); (1 kép 11). Világosbarna, homokkal soványított, vékonyfalú csésze peremtöredéke. Pá: 10,5 cm; fv: 0,55 cm. (Ltsz: 2000. 1. 11.); (2. kép 9). 7