Budapest Régiségei 35/1. (2002)
Márton András: A Collegium veteranorum újabb kőemléke Aquincumból : feliratos sírkövek és faragott kőemlékek a Bécsi úti temetőből 293-302
MÁRTON ANDRÁS Burger Alice a műhely működését a municipium Aelium alapításához köti. 13 Kifutásukkal Nagy Tibor foglalkozott, véleménye szerint az „K műhely dolgozott tovább, a „B" műhely produkciójának a vége a collegium fabrum et centonariorum 160-as évekre tehető szétválásának időpontjával jelölhető meg. 14 Sztélénken megtalálható az, „K műhelyre jellemző folyamatos borostyáninda keretezés, 15 ugyanakkor a homlokzat kiképzése a „B" műhely típusát követi. 16 Készítésekor tehát mind a két műhely aktív volt. A borostyánindák levelei közé faragott háromszög alakú térkitöltő levélkék és a koszorúban a szőlőfürtök megformálása C. Valerius, Luepintania, de leginkább L Val. Seutes sztéléjével mutat rokonságot, e három kőemlék szoros kapcsolatával már foglalkozott a kutatás. 17 Kövünk relatív helyzetét a kőfaragóműhelyek produkciójában a fentebb említett két kőemlék környezetében kell keresnünk, nagyjából ezekkel egy idős. Ebből következően a három említett kő abszolút kronológiai helyzetét is erre az időszakra jelölhetjük ki. Még egy érdekes információval szolgál kövünk díszítése. Régebben feltételezték, hogy katonák esetében a koszorú közepére rozettát, polgárok esetében szőlőfürtöt faragtak. 18 A most ismertetett kő példa arra, hogy a térkitöltő motívumnak nem lehet különösebb jelentést tulajdonítani. Már fentebb utaltunk a collegium vetaranorum megalakulása körüli bizonytalanságra. 19 Sírkövünk erre a problémára nem ad megoldást, de bizonyítékot nyújt a collegium aquincumi működésére, melyet sokáig kétségbe vontak. 20 A collegium működésével és a rá vonatkozó egyetlen felirattal, az erősen sérült „Dasimius sztélével" már többen foglalkoztak. 21 Ez az igen fontos emlék sokáig csak hivatkozásokból volt ismert, de általánosan elfogadták, hogy a kőemléken a collegium veteranorumot említik. 22 A követ végül 1965-ben publikálta Szilágyi János, az ő feloldási javaslatában a „veteranorum" mint minőségjelző áll, „régebbi" értelemben. 23 L1 BURGER 1959. 9. Ugyanakkor többször felvetődött az a nézet, hogy bizonyos collegiumok, így a collegium Veteranorum is már a premunicipális fázisban is létezhettek. NAGY 1937.93 és ALFÖLDY 1967.54. 14 NAGY 1971 124 és 84. Íj. 15 BURGER 1959.19 16 NAGY 1971. 123-124. 17 BURGER 1959. 9. kép, 15,11. kép, 16 és 10. kép, 10. 18 BURGER 1989. 13 19 Lásd. 13. j. 20 AnEp 1965. 116 és SZILÁCYI 1965. 182-183. 21 KUZSINSZKY 1934. 341, 194; NACY 1937. 93; NAGY 1945. 166; AnEp 1965. 43, 116; SZILÁGYI 1965. 182-183 és 1. kép, 183; NAGY 1967. 6268 és 1. kép, 63; ALFÖLDY 1967. 52-54; AnEp 1967. 367; NAGY 1971. 120 és 30. kép, 121; NÉMETH 1971. 53, 26-27; MÓCSY 1990. 64; NÉMETH 1999. 53, 26. 22 KUZSINSZKY 1934. 341,194; NAGY 1937. 93 és NACY 1945.166. 23 AnEp 1965. 43 és SZILÁGYI 1965.182-183. A feloldás helyesbítésére Alföldy Géza és Nagy Tibor közel egy időben, egymástól függetlenül tettek javaslatot. 24 Alföldy Géza javaslata az önálló collegium veteranorum, míg Nagy Tiboré, Szilágyi János eredményeit hasznosítva, a collegium veteranorum centonariorum közös szervezete. A két egyenrangú feloldás közül a most előkerült emlék Alföldy Géza olvasatát erősíti meg. Az újabb emlék előkerülésével megkérdőjeleződnek a collegium jelentéktelenségéről szóló elméletek, melyek minden valószínűség szerint a leletanyag hiányosságának tudhatók be. Összefoglalva a collegium Veteranorum aquincumi történetét azt mondhatjuk el, hogy legkorábban 110-120 között alakult meg 25 , de 124 után néhány évvel már biztosan létezik. Habár nagy jelentőségre nem tesz szert, a 2. század első felében folyamatosan létezik és hozzájárul tagjainak eltemetéséhez. Reméljük a leletanyag bővülésével a szervezet történetét is részletesebben megismerjük majd. Aquincumon kívül Pannoniában még Carnuntumból bizonyított collegium Veteranorum működése. 26 POMPEIA QUARTINA SÍRFELIRATA Ez a kő a késő római sír északi oldalfalát alkotta, eredetileg egy síremlék falába beépített feliratos tábla volt (6. kép). 27 A téglalap alakú táblát kettős profilált léckeret tölti ki (7-8. kép). 2 * A keret fölött látható a ,,D(is) M(anibus)" rövidítés betűi mellett héderát találunk. A betűk folyamatosan kisebbednek, az utolsó sortól eltekintve a felirat arányosan szerkesztett, itt azonban rácsúszott a keretre. 2y A felirat olvasata: ,,D(is) ° M(anibus) (hedera) \ | Pompeiae ° S \ext(i) ° f(iliae) ° Qvart \inae ° matr(i) " püs(simae) ° | P(ublius) ° Nonius ° Firmus ° f(ecit)" Fordítása: „A halotti árnyaknak, Sextius lányának, Pompeia Quartinának, az igen jóságos anyának Publius Nonius Firmus készítette" Ezt a sírkövet a dis manibus formula, afiliatio megléte és a betűtípus alapján a 2. századra keltezhetjük. Mindkét személy neve széles körben elterjedt volt, a Firmus név gyakori Italiában, Hispániában, Dalmatiában, Pannoniában, Gallia Belgicaban, Gallia Lugdunensisben és viszonylag gyakori Noricumban is. A Pompeius név Aquitaniában mutat nagyobb népszerűséget. 30 24 NAGY 1967. 62-68.; ALFÖLDY 1967. 52-54; AnEp 1967. 367. 25 ALFÖLDY 1967. 54. 26 CIL III 4496a, 11189. 27 Méretei, magassága: 74 cm, szélessége: 94.5 cm, vastagsága: 10 cm. HABLE-MÁRTON 2000. 29-30. 28 A keret magassága: 48 cm, szélessége: 68 cm. 29 A betűk magassága az első és az azt követő sorokban: 9.2 cm, 7.5 cm, 8 cm, 7.5 cm, 6 cm. 30 MÓCSY 1983. 66, 68-69 és 80-81; LÖRINCZ 1999.142-143. 294
