Budapest Régiségei 35/1. (2002)
Havas Zoltán: Újabb monopodiumlapok Aquincumból : ismeretlen vicus feliratos említése 279-292
UJABB MONOPODIUMLAPOK AQUINCUMBÓL - ISMERETLEN VICUS FELIRATOS EMLÍTÉSE Szintén korai időkre vonatkozik Varró adata 31 arról a szokásról, hogy miután egy házban gyermek született, asztalt terítettek Pilumnus és Picumnus isteneknek. A szülés utáni, Püumnusszal és Picumnusszal kapcsolatos egyéb rituális cselekedeteket már Varró is tévesen interpretálja mezőgazdasági összefüggésben. 32 Ugyanígy szülés után volt szokás luno Lucinónak ágyat és Herculesnék asztalt állítani az átriumban. 33 Az epulum szó részben szinonimája a dapsnak, sokszor együtt, vagy éppen szinonimaként szerepelnek a szövegekben. 34 Az epulummal kapcsolatban alapvetően két tényezőt kell megemlítenem, az egyik az Epulum lovis ünnepe, a másik pedig egy pannóniai felirat, mely feltételesen a szent asztalokkal kapcsolatos kultuszok emlékeinek körébe sorolható. Az epulum lovisra eredetileg a Ludi Romani keretében került sor, később a Ludi Plebeii alkalmával is rendeztek ünepi lakomát Iuppiter tiszteletére. 35 A Ludi Romani a capitoliumi templom alapítási évfordulójához kötődő ünnep volt, így nem csak luppitert, hanem a triász másik két tagját is részesítették az ünnepi lakomában. 36 A lakoma rendezése kezdetben a pontifex maximus, majd Kr. e. 196-tól egy külön erre alapított papi testület feladata volt, melynek taglétszáma 3, később 7, Caesar korától pedig 10 volt. A decemviri epulonum testülete a Kr. u. 4. sz. végéig fennállt. 37 Az epulum lovis gyakorlati oldalát tekintve egyrészt tudunk a senatorok lakomájáról a Capitoliumon, 38 másrészt az ünnep Wissowa megállapítása szerint a késő köztársaság kortól a görög eredetű lectisternium formáját veszi fel, 39 ami az istenség megvendégelését jelenti a templomban felállított szent asztalon felszolgált lakomával. 40 Az epulum szó leggyakrabban a nép megvendégelésével kapcsolatban szerepel a különböző játékok alkalmával mind a feliratanyagban mind a szövegekben. Ezért érdemes megemlíteni azt a mára már sajnos elveszett feliratot, melyet állítólag Budakalászon találtak, 41 mivel ez inkább a szent asztalok, és a rajtuk be31 Varró, Antiquitates Rerum Divinarum, fragm. 111. 32 KÖVES-ZULAUF 1995. 81-83. 33 Vergilius, Ecl. 4. 63, és Servius Maurus Honoratus ide vonatkozó magyarázata 34 pl: Livius, 39. 43. 4; Servius Maurus Honoratus, Aen. I. 706, III. 224, V 92, VIII. 175; 35 SCHEID 1998. 31. r *Uo. ,7 PECZ 1902. I. Epulae, 681. 38 Uo. 39 WISSOWA 1912. 423. 40 A lectisterniumra még bővebben visszatérek; a capitoliumi templomban felálított asztalokról: Livius, X. 23,12; dedicatio Iuppiter Epulonisnak: AÉp 1936, 95; CIL VI. 3696=30932. 41 HAMPEL 1897. 277; MRT 7. 3/23. Szövege: dabo ego tibi mensam epulisque one/ratam unde tu tuisque fruantur semper Cereri H(...) mutatott áldozati lakomák körével látszik összefüggni. A bronzlapba berakott ezüst betűk az egyetlen olyan ismert pannóniai feliratot hordozzák/ták, amely az epulum szót talán ilyen értelemben használja. Ledum sternere, azaz megágyazni, a lakoma előkészületei közé tartozott, az ebből képzett lectisternium szó azonban kifejezetten vallási jelentésű kifejezés, az otthon vagy a templomban felállított szent asztalon felszolgált, az isten(ek)nek szánt ünnepi lakoma. Számos, a görög hatásokat megelőző hasonló szokás ellenére alapvetően görög előképekre vezetik vissza a lectisterniumoV 2 A lectisternium gondolatának (vagy még inkább képének) jelentőségét a rómaiaknál jól jelzi az a tény hogy a pulvinar szó („az istenek párnája") gyakorlatilag szinonimájává válik a templumnak* 3 A lectisternium kötődhetett a templom alapításához, lehetett valamilyen rendkívüli eset az apropója, vagy lehetett évenként megrendezett naptári ünnep. 44 A lectisterniummal tisztelt istenek tábora népes, külön jelentőséggel bírt több istenség közös megvendégelése (7/12 főisten lakomája). 45 A római étkezési etikettnek megfelelően az istennők sellisterniumban részesültek, azaz az asztal mellet ülve, és nem fekve képzelték el őket. Az istenek jelenlétét a lectusokra helyezett szimbólumok vagy büsztök jelezték. 46 A lectisternium helyszíne többféle lehetett: történhetett közvetlenül az istenkép előtt, 47 vagy a szabad ég alatt, pl. a fórumon. 48 Bár már az eddigiekből is látszik talán, hogy a szent asztalok használata mennyire általános lehetett, mégis érdemes itt felsorolni azokat az isteneket, melyek asztaláról már Mischkowski is tudott: 49 Dea Dia, Hercules, Hygieia, luno, Iuppiter, Kybele, Medysis, Mithras, Priapus, Silvanus. A szent asztal különböző felállítási helyeire már részben láttunk példákat, Mischkowski alapvetően a következő csoportokat állítja fel: 50 templomban, 51 lakóház42 WISSOWA 1925.1110; WISSOWA 1912. 421. 43 WISSOWA 1925.1109. 44 Uo. 45 WISSOWA 1925.1111-1112; BOUCHÉ-LECLERCQ 1008-; WISSOWA 1912. 421-422; az első ilyen esetekről: Livius, V 13, 6; VII, 2, 2; VII, 27, 1; VIII, 25 ,1; Marcus Aurelius által rendezett: Hist.Aug., Marc. Aurél., 13, 2. Itt említendő még az Augustus által alapított „Dodekatheos" asztaltársaság, ahol ő Apollóként elnökölt (Suetonius, Aug., 70.); közös lectisternium ábrázolások: Dar-Sagl, fig. 4381-4382; 46 WISSOWA 1925.1113. 47 CIL V 5272; Dura Europosban, Zeus Theos templomában fennmaradt lectus és asztal: EISSFELDT 1941. 142. 48 WISSOWA 1925.1114. 49 MISCHKOWSKI 1917. 30-31 a lista természetesen korántsem teljes 50 MISCHKOWSKI 1917. 4-8. 51 Servius Maurus Honoratus, Aen. VIII. 279, „apud antiquos inter vasorum supellectilem etiam mensam cum ans mos erat consecrari, quo die templum consecrabatur". 281