Budapest Régiségei 35/1. (2002)

Hable Tibor: Óbuda-Újlak római kori topográfiájának vázlata 267-278

BUDAPEST RÉGISÉGEI XXXV 2002. HABLE TIBOR ÓBUDA - ÚJLAK RÓMAI KORI TOPOGRÁFIÁJÁNAK VÁZLATA

1 Ebben dolgozatban Budújlak majd 150 éves kutatástörténetét szeretném röviden összefoglalni, arra a területre koncentrálva, ahol személyesen is részt vehettem a városi régészet gyakorlati feladataiban. Ez a Lajos utca, Nagyszombat utca, Szépvölgyi út, Kecske utca és Kecske köz által határolt, 15 hektárnyi tömb (1 kép), a római korban, a Lajos utcától keltre lévő sávval szerves egységben alkotta Aquincum katonavárosának (canabae legionis) déli előterét.

2 Római tárgyi emlékre vonatkozó, hiteles leletközlés a 19. sz. közepe táján jelent meg először. AZ ADATGYŰJTÉS KEZDETŰ (1863-1912) Rómer Flóris, az Archaeologiai Közlemények 3. kötetében (1863-ban) tudatja, hogy Buda-Újlak 171. házának udvarán (akkor Fő út 168, ma Bécsi út 56), „mészgödör gyanánt szolgál" egy feliratos szarkofág (1 kép 12. lelőhely; - a lelőhelyek jelölése a továbbiakban csak számmal). Leírja a felfedezés körülményeit (kútásás) és a tárgy méreteit, majd miután a felirat szövegét közreadta, az állagromlásra tett gondos figyelmeztetéssel zárja a sort.

3 C. Pollius Martianus veteranus sírfeliratát Mommsen oldotta fel,

4 majd a mursai származású fegyvertáros (custos armorum) működését Kuzsinszky Bálint onomasztikai észrevételek alapján datálja Hadrianus császár uralkodásának időszakára (117 - 138).

5 A 1

A ma leggyakrabban Budaújlak néven említett városrész közigazgatási határa többször változott az elmúlt háromszáz év során. A török hódoltság alatt elpusztult középkori Szentjakabfalva területén, németajkú és katolikus rác lakosság letelepülésével alakul ki Újlak, a 17. sz. végén. A budai kamarai adminisztráció első házösszeírásakor (Zaiger über Neustüft, Anne 1702), Neustift északi határa az un. Határ út (ma Nagyszombat utca), délen viszont a mai Zsigmond téren túl is tart a kataszter, a Komjádi uszodáig, északnyugati irányban pedig a mai Ürömi utca (Weingartstrasse) délnyugati házsorával zárul. Nyugaton mindig is a Bécsi út (via Strigonensis, vagy via magna, később Wiener Strasse) ma páros számú telkei övezték, a Kis - Kecske hegy keleti lejtőjének középvonaláig. Az Altofner Strasse (ma Lajos utca) keleti oldalán lévő telkek egészen a Duna partig terjedtek. A terület 1872 - ig Újlak kerület néven Buda része, ma viszont Óbudához tartozik, déli határa, mint egykor, utóbbi (Buda Vetus) déli széle, egyben Budapest II. és III. kerületét is elválasztja; ez pedig a mai Szépvölgyi út. Mivel alább, jelzett okokból a terület római kori topográfiáját amúgy is csak a Nagyszombat u.- ig terjedően vizsgáltam, az Óbuda-Újlak névhasználattal mind a kutatási, mind pedig a közigazgatási terület meghatározását egyértelműbbé kívántam tenni. Vö: Óbuda 1995, passim; HORLER 1962. 157; JANKOVICH 155-164. Magyarországon talált római kőemlékek... című cikkében Kuzsinszky egy másik faragványt, egy oroszlánszobrot is említ 1908 - ban. Információi szerint ennek lelőhelye szintén a Bécsi út 56. számú telek (1 kép 12).

6 A szobor valószínűleg valamelyik közeli sírkert dísze lehetett.

7 Egy igen fontos felirat ürügyén azonban vissza kell még térnünk Rómer Flóris feljegyzéseihez. Az először 1876-ban leírt

8 és azóta sokat idézett építési tábla

9 arról számol be, hogy „Marcus Aurelius Severus (Severus Alexander) császár (222-235), a legio II Adiutrix pia fidelis Severiana területén újjáépíttetett egy fürdőt, Flavius Marcianus helytartó irányításával" (230 után).

10 Az eredeti helyéről kiemelt opus az egykori Lujza téren, a térrel azonos nevű gőzmalommal szemben lévő ház homlokzatába volt befalazva, (azaz a Kolosy tér valamelyik épületének falában találták: 1. kép 1. /?/).

n Az „újlaki templom mellett találták" 1912-ben Aurelius Atta Jupiternek szentelt oltárkövét (1. kép 2).

12 Kuzsinszky a donátort, ismét névelemzéssel, romanizált bennszülöttnek határozza meg és a votum keletkezését M. Aurelius Antoninus (azaz Caracalla császár, 211-217) uralkodásának idejére teszi.

13 Iparosodás és városiasabb karakter kialakulása. Ez jellemzi egész Óbudát a 19. század második felében. Gőzmalmok, textilgyárak, festőüzemek biztosítanak 2 A szóbanforgó terület jogállása a római kor folyamán - pars pro totó - megváltozott (katonai territórium, majd polgári és városi territórium), - földrajzi adottságai révén, humán felhasználása egy - egy időszakra bontva is igen változatos, ill. a szűkebb zónák domináns jelenségei (bennszülött település, gazdasági, ipari felhasználás és temetkezés) szintén többször váltják egymást. A Lajos utca vonalától keletre feltárt jelenségek (pl. limes - út, temetők stb.) és a Szépvölgyi út menti villaövezet ismertetését személyes ásatási tapasztalatok és kutatási kompetencia hiányában mellőzöm. Ehhez lsd.: KOCSIS L. RégFüz Ser.l. No. 42 (1990) 32, 64/7; SZIRMAI K. RégFüz Ser. 1. No. 43 (1991) 25, 47/12; MADARASSY Q RégFüz Ser. 1. No. 44 (1992) 31-32, 47/12; WELLNER 1963. 303-309; WELLNER 1971. 411-418; összefoglalóan: NAGY Bp. tört. 1. 113-123 és passim. A Nagyszombat utcától északra található római telepjelenségek és késő római temető kutatását jelenleg is Madarassy Orsolya végzi: RégFüz Ser. 1. No. 45 (1993) 34, 49/5). A Szépvölgyi úttól déli irányban legtöbbször R. Facsády Annamária vezetett feltárásokat: FACSÁDY 1996. 14-21; FACSÁDY 1997. 14-17; FACSÁDY 1999. 20-25; FACSÁDY-KÁRPÁTI 2001. 14-20). Ugyanő felügyeli a Szépvölgyi út menti építkezéseket is: FACSÁDY Aquincumi füzetek 3 (1997) 81. 267