Budapest Régiségei 35/1. (2002)

Gabler Dénes: Terra sigillaták az aquincumi canabaeból 227-265

BUDAPEST RÉGISÉGEI XXXY 2002. GABLER DÉNES TERRA SIGILLATÁK AZ AQUINCUMI CANABAEBÓL Az aquincumi canabae északi részének építményei­ből, telepobjektumaiból eddig közel 500 sigillatát közöltünk, 1 ennek során az ún. Hercules villa ill. a Bú­vár utcai feltárások leleteit adtuk közre. A táborváros sigillata forgalmára vonatkozó ismereteinket ezen kí­vül Nagy Lajosnak a Raktár utcai ókeresztény cella tri­chora 2 ill. Póczy Klárának a Kiscelli u. 10. sz. ház terü­letén végzett kutatások anyagát bemutató publikáció­ja egészítik ki. 3 Fenti lelőhelyek közvetlen környékén, az 1970-es évek elején a Meggyfa utca-Szél utca, Szel­lő utca-Szél utca, Kerék utca-Veder utca sarkán ill. Bú­vár utcában végzett leletmentések sigillatáinak közre­adásával szeretnénk teljesebb képet nyújtani ennek az emlékcsoportnak arányáról, összetételéről - kihasz­nálva a jó keltezési lehetőségből adódó információér­téket. Az alábbiakban bemutatásra kerülő, a korábbi­nál kisebb anyag publikálásának másik célja, hogy az elmúlt két évtizedben dinamikusan fejlődő sigillataku­tatás újabb eredményeinek, a manufaktúrákra vonat­kozó ismeretek, megfigyelések segítségével az aquin­cumi leleteket árnyaltabban elemezzük, helyüket pon­tosabban határozhassuk meg. Az aránylag szerény anyagban is több, kuriózumnak számító példány talál­ható, amelyek Aquincum sigillataspektrumára, keres­kedelmi kapcsolatainak rendszerére, irányára és in­tenzitására vonatkozó ismereteinket gazdagítják. I. A LELETANYAG JELLEMZÉSE Leleteink közül 6 sigillatát köthetünk különböző itá­liai műhelyekhez; ez az itt közölt anyag 3,6%-a; ha azonban az itáliai manufaktúrák részesedésének ará­nyát a Hercules villa ill. a Búvár utcai ásatás anyagai­val együtt vizsgáljuk, kiderül, hogy az itáliai gyártmá­nyok száma mindössze 10, azaz a canabaeból ismert sigillatáknak alig 1,5 %-a. A bemutatott leletek közül kiemelkedik az 1. sz. reliefdíszű késő-itáliai töredék. Ez a típus aránylag ritkán található meg a dunai tar­tományokban, 4 sőt Aquileiában is. 5 A szerény szám­1 GABLER 1976. 3-77; GABLER 1985.109-117. 2 NAGY L.: AZ óbudai ókeresztény cella trichora a Raktár utcában (Az Aquincumi Múzeum 1930. évi ásatása) (Die altchristliche cella trichora der Raktárgasse in Óbuda). Bp. 1931 52-70. 3 PÓCZY 1955. 41-, 4 GABLER, D.: Terra sigillata tardo-italica in Pannónia. ActaArch Hung 48 (1996) 67-68. 5 SGOTTI MASELLI, E: La ceramica ad Aquileia. II vasellame da mensa. Antichitá altoadriatiche 24 (1984) 62; Eadem: La ceramica nelle forti­ficazioni di età romána in Friuli. Castelli del Friuli 7. Udine 1988, 293. arányhoz képest jelentősnek mondható Aquincum és környékének részesedése. Egy dombordíszes tál na­gyobb darabját már 1935-ben közölte Alföldi A., 6 egy másik, L RASINI PISÁN bélyeges táltöredéket pedig Póczy Klára publikált 7 - utóbbi a canabae déli részén, a Kiscelli u. 10. sz. ház telkén került elő. Nemrég az al­bertfalvai vicus leletei közt ismerhettük fel a késő itáli­ai relief díszes edényt. 8 E gyártmányok feltehetően Pi­sa térségében készültek, valószínűleg a Fine alsó völ­gyében, Poggio Fioriben. 9 E gyártóhelyek feltehetően azért tudtak - ha szerény mértékben is - piacot sze­rezni a dunai tartományokban (Pannonián kívül Dal­máciában, Moesiában, esetenként Noricumban és Da­ciában), mert az észak-itáliai műhelyek reliefdíszes árut nem gyártottak, így a dombordíszes edények iránti keresletet a pisai áru elégítette ki a dél-galliai termékek mellett. A késő itáliai dombordíszes sig­illaták gyártásának kezdete a 80 és 90 közötti időszak­ra tehető 10 , s bár az itáliai piacokon forgalma még az Antoninus korban is követhető 11 , pannóniai példánya­it Domitianus uralkodásának második felénél ill. Trajanus koránál későbbre aligha keltezhetjük 12 . Míg a Kiscelli úti példánynál feltehető, hogy a relief díszes tál a Flavius kori tábor vicusába érkező szállítmány része lehetett, a Búvár utcai példány díszítésének pontos megfelelőit nem ismerjük, noha hasonló motívumok 6 ALFÖLDI, A.: Gli studi romani nel mondó 2. Roma, 1935. 227. 7 PÓCZY 1955. 45, fig. 4, 77,11. Íj. 8 GABLER: 1996. 53-55. 9 MENCHELLI, S.: Le produzioni ceramiche deüe basse valli del Fine del Cecino. in: Ceramica romána e archaeometria: lo stato degli studi (a cura di G. Olcese). Atti delle Giornate Intern, di Studio. Castello di Montegufoni, Firenze 26-27 aprile 1993. Firenze, 1994. 218; Eadem: Da Cn. Ateius ai vasai tardo-italici: alcuni consider­azioni sulla terra sigillata pisana. Boll. Storico Pisano 63 (1994) 1-29; Eadem: Terra sigillata pisana: forniture militari e „liberto mercato". ActaRCRF 35 (1997) 191; CHERUBINI, L. -DEL RIO, A.: Officine ceramiche di età romána nelT Etruria settentrionale costiera: impianti, produzioni, attrezzature. ActaRCRF 35 (1997) 133-142. 10 Pucci, G.: Terra sigillata italica. Terra sigillata tardo-italica. In: A. Carandini-C. Panellá: Ostia 3. Le terme del Nuotatore. Scavo del ambiente V e di un saggio nell' arcea SO. Studi miscellanei 21. Ro­ma, 1973. 319; MEDRI, M.: Terra sigillata tardo italica decorata. Studia Archaelogica 60. Roma, 1992. 29. " Pucci, G.: Terra sigillata italica. Atlante delle forme ceramiche 2. Ceramica fine romána del bacino mediterraneo Enc. dell'Arte Antica suppl. Roma, 1985. 378. u GABLER 1996. 63. 227

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom