Budapest Régiségei 33. (1999)

A SZENT ZSIGMOND TEMPLOM ÉS A ZSIGMOND KOR BUDAI SZOBRÁSZATA : KONFERENCIA A BUDAPESTI TÖRTÉNETI MÚZEUMBAN, 1996 - Sallay Dóra: A budai Szent Zsigmond prépostság Fájdalmas Krisztus-szobrának ikonográfiája 123-139

mellszobra), a salzburgi és a bledi (67. jegyzet) freskó. A magyar emlékek közül a liptószentmáriai, almakeréki és szepesszombati (36. jegyzet és Magyarországi művészet I., 705. és II. 1602. kép) freskó tabernákulumfülke fölött található, a somorjai és szebesbé­lai reliefek magát a szentségházat ékesítik. Az itáliai „II Redento­re*' típus is túlnyomórészt tabernákulumon fordul elő. 70. L. 32. jegyzet. 71. HOMOLKA, J.: Rezension zu Kutal. In: Medievalia Bohemica 74/4. 229. skk. (idézi Lothar SCHULTES: Der Meister von Gross­lobming und die Wiener Plastik des schönen Stils. Wiener Jahr­buch für Kunstgeschichte 31. 1986, 23., 104. jegyzet). 72. PALACK Y, Frantisek: A huszitizmus története. Bp., 1984, 36.; COOK. W. R.: The Eucharist in Hussite Theology. Archiv für Re­formationgeschichte 66. 1975, 24.; A XV. századi cseh és Cse­hország környéki emlékek a huszita vitákra reagáló, de nem feltét­lenül azt támogató megnyilvánulásként értelmezendők. Egyes ese­tekben a kontextus kifejezetten huszitaellenes érzelmekre utal, mint pl. a briegi epitáfium felirata. Eszerint a táblakép huszita pusztítás után (korábbi, hasonló témájú táblakép pótlására?) jött létre (BRAUNE-WIESE, 82.). 73. Az erfurti Szent Vér-kultusz az 1191-ben, egy közeli faluban tör­tént csodán alapul: az utolsó kenet feladása után az átváltozatott os­tya egy darabkája a pap ujjához ragadván véletlenül egy folyadék­kal teli edénybe esett. Ez később vérszínűvé változott, s benne Krisztus testének egy darabja kisujj alakjában láthatóvá vált. Az ereklyét diadalmas körmenetben vitték be az erfurti Mária-temp­lomba (a dómba), ahol aztán külön Szent Vér titulusa kápolnát emeltek az őrzésére. (KOLDE, T: Das religiöse Leben in Erfurt be­BELTING=BELTING, Hans: Das Bild und sein Publikum im Mittelal­ter. Berlin. 1981. BRAUNE-WIESE=BRAUNE. Heinz-WIESE, Erich: Schlesische Ma­lerei und Plastik des Mittelalter. Kiáll. Kat. Breslau, 1926. BRÜCKNER-BRÜCKNER. W.: „Blut, heiliges". LCI Bd. 1. cols. 309-12. BYNUM=BYNUM, Caroline W.: The Body of Christ in the Later Midd­le Ages: A Reply to Leo Steinberg. Renaissance Quarterly, 1986, 39/3, 399-439. DRACHENBERG=DRACHENBERG, Erhard: Die Mittelalterliche Glas­malerei im Erfurter Dom. CVMAe 1. Teil 2. Textband 1980, 236-237. ELBERN=ELBERN, Victor H.: Der eucharistische Kelch im frühen Mittelalter (Ikonographie und Symbolik). Zeitschrift des Deutschen Vereins für die Kunstwissenschaft 17. 1-2. 1963, 117-188. GOTIK IN SLOWENIEN=Gotik in Slowenien. Kiáll. Kat. Szerk. Ja­nez Höfler. Ljubljana, 1995. HORSTER= HORSTER, Marita: „Mantuae Sanguis Preciosus," Wall­raf Richartz Jahrbuch 25. 1963, 151-180. KASTNER••ULM=KASTNER, O.-ULM, B.: Mittelalterliche Bild­werke im Oberösterreichischen Landesmuseum. Linz, 1958. KUMOROVITZ=KUMOROVlTZ, L. Bernát: A budai várkápolna és a Szent Zsigmond prépostág történetéhez. TBM 15. 1963, 109-151. LCI=Lexikon der Christliche Ikonographie. Szerk. Engelbert Kirschbaum SJ, I-VIIL, Roma-Freiburg-Basel-Wien, 1974. LÖFFLER=LÖFFLER, Heinz: Ikonographie des Schmerzensmannes. DissBerlin. Berlin, 1923. MERSMANN, 1952=MERSMANN, Wiltrud: Der Schmerzensmann. Düsseldorf, 1952. im Ausgange des Mittelalters. In: Schriften des Vereins für Refor­mationsgeschichte Jg. 16. St. 2. Nr. 63. Halle, 1898, 28-29., 31.) A Brunnenkirche ezen túl saját eucharisztikus hagyománnyal is ren­delkezett: egy 1249-es ostyacsoda helyszínén épült. (BAUER ­REISS, Romuald: Pie Jesu-Das Schmerzensmann-Bild und sein Einfluss auf die mittelalterliche Frömmigkeit. München. 1931, 54.) 74. L. 36. jegyzet. 75. A Volto Santóban található Szent Vér-ereklyéről lásd APPUHN, H.: Einführung in die Ikonographie in die mittelalterliche Kunst in Deutschland. Darmstadt, 1980, 123.; LAZZARINI, Pietro: II Vol­to Santo di Lucca. Lucca, 1982, 48., 50., 52. 76. Itália egyéb Szent Vér-kultuszhelyei között Mantovában is egyértelmű az összefüggés a helyi Szent Vér-ereklye kultusza és több, itáliai típusú (1. 36. jegyzet) kelyhes Vir dolorum ábrázolás között (tufarelief a Palazzo Dúcaiéban; freskó a S. Leonardo­templom San Gottardo-kápolnájában. Lásd HORSTER. 129. és 145. kép). 77. A mindkét kezét felemelve tartó típus neve németül, pl. Für­bittsschmerzensmann. 78. A Tyn-templom táblaképének kompozíciója nem feltétlenül unikum: ha­sonló lehetett talán Thomas Strayff 1478-as bécsújhelyi félalakos Fájdal­mas Krisztus-szobra, amely jobbjával oldalsebére mutat, baljában pedig talán kelyhet tartott. A kehely néhai jelenlétére a finom, az ujjakat össze sem érintő kéztartás és a kehely kiszélesedő talpát kikerülendő, egyre szélesebb ívben kecsesen eltartott negyedik és ötödik ujj látszik utalni. (Lásd MÜLLER, Theodor: Sculpture in the Netherlands. Germany. France and Spain 1400-1500. Baltimore-Maryland. 1966. 118. a.) 79. L. 36 jegyzet. MERSMANN=MERSMANN, Wiltrud: „Schmerzensmann". LCI Bd. 4., cols. 87-95 OSTEN=OSTEN, Gert von der: Der Schmerzensmann. Typen­geschichte eines deutschen Andachtbildwerkes von 1300 bis 1600. Forschungen zur deutschen Kunstgeschichte 7. 1935. SCHILLER, 1I.=SCHILLER, Gertrud: Ikonographie der christlichen Kunst. Bd. 2. Die Passion Jesu Christi. Gütersloh. 1968. SCHULTES, 1988, l.=SCHULTES, Lothar: Gotische Plastik. In: St. Michael 1288-1988. Stadtpfarrkirche und Künstlerpfarre von Wi­en. Wien, 1988. SCHULTES, 1988, 2.=SCHULTES, Lothar: Zur Herkunft und kunstgeschichtliche Stellung des Znaimer Altars. ÖZKD 42. 1988, 14-37. STUHR=STUHR, Michael: Symbol und Ornament in der Schmer­zensmanndarstellung des Conrad von Einbeck. In: Skulptur des Mittelalters - Funktion und Gestalt. Weimar. 1987. 243-257. TÖRÖK-TÖRÖK Gyöngyi: Einige unbeachtete Holzskulpturen des weichen Stils in Ungarn und ihre Beziehungen zu dem Skulpturenfund in der Burg van Buda. ActaHAHune 27. 1981, 209-24. TÜSKÉS-KNAPP=TÜSKÉS Gábor-KNAPP Éva: A szent vér tiszte­lete Magyarországon. In: Művelődéstörténeti tanulmányok a ma­gyar középkorról. Bp., 1986, 76-116. ZOLNAY-MAROSI=ZOLNAY László-MAROSI Ernő: A budavári szoborlelet. Bp., 1989. IRODALOM 139

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom