Budapest Régiségei 33. (1999)

TANULMÁNYOK - Holl Imre: Középkori kályhacsempék Magyarországon : 7. közlemény, A lovagalakos kályha címertartó sarokcsempéjének új példánya – műhelykérdések 313-323

S. kép. A griffes és az oroszlános kályhacsempék metszetrajzai készült később (ezért lehet éles rajzú kivitelű). A korábbi tetőcsempetípus felhasználásáról sem derül ki egyidejűség; mint láthatjuk, ez esetben is csak átvétel történt (régi negatív segítségével). A sarokszobrocskák használatát sem tartjuk döntőnek - csupán a korábbi kályhák egyik megoldásának átvétele történt, ahogy az egész kályhán megfigyelhető a korábbiak közvetlen hatása (íves záródású oromcsempék címertartó angyallal, áttört, illetve vakmérműves tető; a zöld máz mellett sárgásbarna máz is, illetve mázatlanul hagyott részek). A lovagalakos kályha kis szobrocskáit is sokáig használták; egy megmaradt negatív vagy lenyomat, vagy akár egy újonnan beszerzett (az itteni ebből az első példány!) egyaránt lehet magyarázat alkalmazására.

21 A CÍMEREK KÉRDÉSÉHEZ Az alkalmazott címerek megfejtése a Mátyás kori kályha esetében (ahogy más kályháknál is) döntő bizonyíték a keltezéshez. A visegrádi új leletek (és a régebbiek: Buda, Nagyvázsony) alapján ma már tizennyolcféle áll a kutatás rendelkezésére;

22 töredékességük miatt három még bizonytalan. A magam részéről két címer alkalmazásának okához fűznék új magyarázatot. Portenau (a római Portus Naonis, ma Pordenone város) Friaul (ma Friuli) tartomány központja; az osztrák ház 1029-1508 közötti birtoka volt, és így alkalmazták címersorozataikon régtől fogva rendszeresen. Ezért is szerepelt a régi városkapus címer változata vörös alapon fehér (ezüst) pólyára helyezve. Az őrgrófság birtoklásáért Velence köztársasága is küzdött; 1420-tól el is foglalták. 1477-ben a törökök dúlják fel a tartományt, megverve a velenceieket; a Szentszék és Velence Mátyás segítségét kérte a törökök ellen. 1478-ban újra itt pusztítanak a törökök. 1484-ben Mátyás küldött egy csapatot Trieszt és Fiume vidékére, majd újólag 1485-ben Friaul felé; ez év szeptemberében már Mátyás ellen, Portenau védelmére fogadott fel zsoldosokat Velence, ezek be is vonultak a városba.

23 Úgy vélem, a grófságtól független (az osztrák ház tulajdonát képező) várost állíthatta ez időben Mátyás maga mellé (ahogy ez Ausztriában is megtörtént) Frigyes és a velenceiek ellenében. Ez az oka a címer használatának, konkrét politikai eseményeket megörökítve. A karikára függesztett háromrojtú zászlót (ami több változatban, eltérő színben is szerepel családok, grófságok, város címereként) Lővei P. a voralbergi Feldkirchhez kapcsolja.

24 Az osztrák ház esetében ez volna a magyarázat - bár nem érthető, hogy Mátyás ezt miért venné át, hiszen hódításai ilyen távolra nem értek. Magam úgy látom, ez esetben is van konkrét magyarázat itteni megjelenésére. 1488-ban György landshuti bajor fejedelem követsége útján kért védelmet Mátyás királytól: János pfalzi gróf és augsburgi püspök részére a császár ellen, aki a bajor herceg védence ellenében egy másik papot támogatott.

25 (Ugyanez a követség tudósította Mátyást arról, hogy a ba317