Budapest Régiségei 33. (1999)

TANULMÁNYOK - Holl Imre: Középkori kályhacsempék Magyarországon : 7. közlemény, A lovagalakos kályha címertartó sarokcsempéjének új példánya – műhelykérdések 313-323

történt, mintegy kiegészítve, olcsóbban pótolva a saját sorozatot)." Hasonló eset történt a visegrádi „fát őrző oroszlán"

12 csempéjénél: ez esetben is egy továbböröklődött pozitív (csak a középrésszel) segítségével készítettek új csempéket. Ez már nem az eredeti műhely készítménye, hanem későbbi átvétel egészen más kályhák dekorációinak gazdagítására. A különbséget az újféle keretelés is mutatja (3. kép), itt már az a széles horony szerepel, ami a század második felének csempéinél általános. A különbségek az egyes metszetrajzok alapján láthatók; az új keret segítségével a csempék mérete (M: 27,5 cm, szemben a korábbi 22,5 cm-rel) felhasználhatóvá vált az új kályhákhoz! (Alkalmazkodott a felette sorakozó címeres csempékhez.) A lovagalakos kályha mesterének (a mintafaragó asztalosmester vagy fazekas?) jelzését is megtaláltuk Budán a háromszögletű tetőcsempéken (4. kép). Szépen rajzolt gótikus jh monogram látható (bepecsételve, beégetve? az eredeti pozitívba) - mint a mesternév rövidítés, a század közepére jellemző stílusban. Középkori kályhacsempék esetében egészen ritka megoldás; öntudatos jelzés, bár eldugott helyen. A negatív kopásának nyoma e típus egyes darabjain is megfigyelhető - hosszabb ideig használták (a pozitív ez esetben, mint a legtöbbnél, már nem állt rendelkezésre). Különösen feltűnő ez Visegrád esetében, ahol a töredékek közt két példányon is megfigyelhető.

13 De itt az eredeti monogram már pozitív, kiemelkedő rajzú: véleményem szerint a fazekas az elkopott cserépnegatívba karcolta be, mintegy pótolva. Ennek eredménye, hogy az új jel tükörképe lett a kész csempén (4. kép alul). A korábbi csempékkel ellentétben ezeken is a fehér angób helyett sárgás színűt használtak. Mindenesetre érdekes, hogy a mesterjelzést továbbra is meg akarták őrizni. * Régebbi felfogásom revíziója, hogy ma már a 20. típust (oromcsempe-változat) nem sorolom a műhely eredeti alkotásai közé. Az új töredékek alapján Visegrádon már rekonstruálható ennek alakja.

14 Durvább kidolgozása egyes részleteknél, valamint az angyal megváltozott alakja miatt (bár közel áll a másikhoz?) tartom, minden rokonvonása mellett, egy másik (következő?) műhely készítményének. Késő gótikus mérműdísze is egészen eltérő stílusú, és a figurális plasztika is (ma még hiányos) másféle lehetett. Erre mutat az angyalszárnyak formája is: sokkal erőteljesebb, plasztikusabb, mint a lovagalakos kályha esetében; míg ott 0,5-1 cm vastag világossárga cserép, piros festéssel, itt 1-1,8 cm vastag, barnásvörös cserép (5. kép). Bár több helyről ismertek töredékei, messze nem volt olyan elterjedt, mint a másik kályha. (A további kutatás feladata e másik kályha további csempéinek kimutatása.) A kisnánai várból másolatának töredéke került elő. - A típus töredékeinek a többi csempéhez viszonyítva csekély száma (Buda, Eger) figyelmeztet arra, hogy csupán a mennyiségek alapján nehéz arra következtetni, hány kályha állhatott egykor egy lakóhelyen. A kis szám lehet egy későbbi, más típusú csempékkel történő javítás eredménye, de ugyanígy egy következő (nagymértékben elpusztult) kályha maradványa is. * Úgy látom, Budán a lovagalakos kályha (első változat) két példányban állt, ezenkívül egy igen nagy méretű másféle is (amiből alig maradt lelet); a visegrádi palotában legalább egy; mindhárom esetben későbbi javításuk történt már kopott negatívokból; a javítások-pótlások egy része történhetett Mátyás uralkodása alatt a 70-es, 80-as években.

15 A pozsonyi várásatásnál előkerült - sajnos feldolgozatlan - csempék alapján arra gondolhatunk, hogy ott talán még korábban felállítottak e műhelyből egy kályhát; ez csak részben egyezett a budaiakkal. Egészen másféle, új csempetípusokat is használtak - amelyeket később már nem alkalmaztak. (Jelentős mértékben másféle felépítésű lehetett.)

Ifi Ide talán még korábban szállították a kályhát. Ismert, hogy kezdetben az osztrákok kívánsága az volt, V. László székhelye Pozsony legyen a magyar viszonylatban (nyilván közelsége miatt). Elképzelhető, hogy a legelső kályhák megrendelését egy ausztriai mester még 1453ban kapta; bécsi munkája (?) után dolgozott Pozsonyban;

17 majd a budai rendelés (1454) teljesítésére jött Budára. A nagyszámú, Magyarországon felállított kályha szállítása indokolhatta ezt; Ausztriából ilyen mennyiséget küldeni, számos főúr rendelését kielégíteni nehézkesebb lett volna. Meg kellett tudnia azt is, hová, milyen térfogatú, nagyságú szükséges. Elképzelhető, de a további kutatás feladata bizonyítani, hogy Budáról Ausztriába visszatérve V. László halála után a kályhásmester új megrendelés után nézve III. Frigyes valamelyik rezidenciájába is szállított - most már az új igénynek megfelelően, negatívokat-részleteket cserélve további kályhát (a császár címerével). Ez a tevékenysége azonban már jóval szűkebbre korlátozódhatott, mint Magyarországon. Az egykori Ciliéi grófságban - Frigyessel ellenséges területen - előkerült nagyobb számú másolat inkább a korábban idekerült eredeti kályha (kályhák?) alapján készült. Ugyanez történhetett Csehországban is, ahol Mátyás királyt éppúgy ellenségüknek tekintették, mint Frigyest. Az eddig ismert két cseh vár eredeti kályhái bizonyítják, hogy V. László pártján álló főuraknak állították.

18 (A csehek ellen hadjáratokat indító Mátyás idejében ez nem képzelhető el.) A MÁTYÁS-CÍMERSOROZATOS KÁLYHA KÉRDÉSÉHEZ E kályha visegrádi új leletei és rekonstrukciója alapján fogalmazódott meg a vélemény, hogy a lovagalakos kályha stílusában eltérő anyaga ellenére ugyané korszakba (1485 körűire) keltezendő.

19 Ezt a már tárgyalt oroszlános csempe, a vakmérműves tetőcsempe,

20 valamint a Mátyás kori kályha sarkain használt szobrocska (Gábriel arkangyal) bizonyítják. - Az oroszlános csempe itteni variációjáról már bizonyítottuk, hogy megmaradt pozitív segítségével 314