Budapest Régiségei 33. (1999)

TANULMÁNYOK - Irásné Melis Katalin: Régészeti adatok a budapesti 11-13. századi királyi udvarhelyek kutatásához 291-312

el. IV. Béla az apácakolostor építésével egy időben új palotát is épített. Téglalap alakú alaprajza volt. Keleti oldala a Dunaparton állt, magába foglalta a főbejáratot és a kikötőt, ezeknek maradványai az árvízi töltés alatt sejthetők. A palota északi oldalát egyelőre nem ismerjük. A nyugati oldalon az addig még beépítetlen területen teljesen új, E-D-i irányú épületszárnyat emeltek. A déli oldalon álló korábbi kastélyt átépítették és kibővítették, ez lett a K-Ny-i szárny. A palota DNy-i sarka mögött épült fel a kolostor temploma, ekkor még csak az egyenes záródású szentély sarkain álló támpillérek nyúltak át a palota területére. IV. Béla palotája becsléseink szerint 55-60 m hosszú és 28-30 m széles, szabályos alaprajzú, egységes terv szerinti épület volt, külső megjelenésében is méltó párja lehetett az óbudai várnak.

48 ÖSSZEFOGLALÁS Anonymus, 12. századi magyar történetíró regényes elbeszéléseiből ismerjük a magyar honfoglalás Budapest földjén játszódott eseményeit. 896-ban a két fejedelem felosztotta egymás között ezt a területet, a tényleges katonai hatalmat birtokoló Árpád fejedelem a Csepel-szigetet, Kurszán, a szakrális főfejedelem pedig Óbudát kapta meg. Kurszán 904-ben bekövetkezett halála után megszűnt a magyarok kettős fejedelemsége, a hatalom Árpád és leszármazottai kezére jutott. A fejedelmi udvarhelyek és birtokközpontok az Árpád-házi királyok uralkodása alatt királyi udvarhelyekké fejlődtek, amelyek közül a 13. század közepéig az óbudai királyi vár és a csepeli uradalmi központ voltak a legjelentősebbek. Csepel-szigeti királyi udvarhely A 10-11. századi temetők és a későbbi történeti adatok a sziget északi részének sűrű lakottságát mutatják. Ali. században Királyi szigetnek nevezték, az adatok szerint itt őrizték az egyik királyi ménest. Árpád-házi királyaink nagy vadászatokat rendeztek a szigeten, 1189-ben Hl. Béla király két napig itt látta vendégül a 3. keresztes háborúba vonuló Barbarossa Frigyes királyt. A 13. század utolsó negyedében a csepeli uradalom a királynék használatába került, majd a 15. század elejétől a királynéi birtok része lett. Az udvarhely topográfiai helyzete ismeretlen. Óbudai királyi udvarhely A történeti adatok alapján biztosra vehető, hogy az óbudai királyi udvarhely a 12. század végére teljesen kiépült. III. Béla király (1172-1196) rendszeresen járt Óbudára, és 1189-ben az esztergomi díszes fogadtatás után először itt vendégelte meg a 3. keresztes háborúba vonuló Barbarossa Frigyes királyt, majd innen vonultak a Csepel-szigeti vadászatra. A 13. század első felében új várat építettek; a mai Kálvin közi református templom alatt helyezkednek el a vár központi épületei. II. Endre (1205-1235) és IV. Béla (1235-1270) hosszabb időt, például a húsvét előtti nagyböjt idejét is itt töltötték. A vár a tatárjárás (1241) idején romba dőlt. I. Nagy Lajos király 1343-ban anyjának, Piast Erzsébet királynénak ajándékozta a várat, ezt követően a középkor végéig a királynéi birtok része maradt. 308 Cinkotai udvarhely Az észak-pesti határban a Szilas-patak által kettévágott dombvidéken kialakult 10. századi szálláshely központja Cinkota volt. Krónikái adat szerint 1074-ben itt szálltak meg a Salamon király ellen vonuló, a királyi hatalomért küzdő Árpád-házi hercegek, a későbbi I. Géza és I. László királyok. Az udvarhely a ma is működő evangélikus templom körül helyezkedett el, a 18. században épült templom magába foglalja a 11-16. századi középkori templom maradványait. A régészeti feltárás felszínre hozta a 12. század végén lebontott kerek templom (rotunda) és az udvarhelyet védő, gerendavázas sánc részleteit. IV. Béla király mint a tatárjárás idején elnéptelenedett birtokot 1259-ben az általa alapított margit-szigeti domonkos apácakolostornak adományozta. A falu a középkor végéig az apácák birtokában maradt, a környék legjelentősebb falujává fejlődött. Pesti királyi udvarhely A pesti várat Anonymus 12. századi elbeszélése és két 15. századi történeti adat említi. Helyét a régebbi kutatás a Belvárositemplom melletti IV. századi római tábor falai közé helyezte, a régészeti kutatások során azonban nem találták meg a nyomait. Sokkal inkább a Váci utca-Régiposta utca sarok környékére helyezhető, ahol előkerültek a Zsigmond király uralkodása alatt (1387-1437) megkezdett várépítés maradványai. A régészeti kutatás során a 15. század eleji lakótorony maradványai között megtaláltuk az Árpád-kori (11-13. század) torony egyik oldalát, a másik három oldala még feltáratlan. Margit-szigeti királyi udvarhely A történeti adatok szerint az Óbudához tartozó királyi bülokban álló szigeten a 13. század első felében már kiépült udvarhely volt. A sziget ekkor leggyakrabban használt neve Insula Leporum volt. A sziget közepe táján a keleti oldalon, közvetlenül a Duna-parton álltak az első épületek. A közelében kisebb templom állt, körülötte temető volt. A 13. században a királyné házának nevezték. Az 1995-ben megkezdett itteni ásatások egyik nagy eredménye volt a királyi kastély épületmaradványainak feltárása. Építészeti egységet alkotott a IV. Béla által alapított domonkos apácakolostorral, a templom szentélyének északi oldalához kapcsolódott. A tatárok elől menekülő IV. Béla és Lascaris Mária királyné fogadalmat tettek, hogy születendő gyermeküket Isten szolgálatára nevelik és számára kolostort építenek. 1242. január 27-én a dalmáciai Kiissza várában mégszületett Árpádházi Margit hercegnő, (fl270. január 18.), akit négyéves korától kolostorban neveltek. A királyi pár az óbudai Nyulak szigetét választotta a Margit számára felépítendő kolostor helyéül, és 1246 körül hozzákezdtek az építkezéshez. 1252-ben Margit és társnői beköltöztek az új épületbe, de a kolostor ünnepélyes alapító oklevelét csak az építkezés teljes befejezése után, 1259-ben adta ki a király. Ekkor már állt az új királyi kastély is. Szabályos téglalap alakú alaprajza volt, É-D-i irányban 60 m hosszú, K-Ny-i irányban pedig 30 m széles volt. Egymással derékszöget bezáró épületszárnyakból állt. A kastély DNy-i sarka érintkezett a szentély sarkán álló támpillérrel.