Budapest Régiségei 33. (1999)
TANULMÁNYOK - Irásné Melis Katalin: Régészeti adatok a budapesti 11-13. századi királyi udvarhelyek kutatásához 291-312
mentén húzódott. A frankok a határ védelmére, így Budapest térségébe is, különböző etnikumú népcsoportokat telepítettek, akik a hátramaradt avar őslakossággal együtt megérték a magyar honfoglalást. 22 Ez lehet a magyarázata annak, hogy a pesti síkság középső részén és vele szemben, a budai oldalon elég széles sávban nincsenek 11. századinál korábbi leletek. A 10. század közepén, a kalandozó hadjáratok befejezése után felgyorsult a magyai- társadalom feudális álammá alakulásának folyamata, amelynek számos jele megtalálható a történeti és a régészeti adatok között. Ennek a folyamatnak igen fontos eleme volt például a kereskedelem szabályozása, s ezzel állhatott kapcsolatban az izmaelita kereskedők letelepítése a pesti révnél. Anonymus szerint ez Taksony fejedelemsége idején történt. A pesti izmaelitákat később böszörményeknek nevezték. 2 '' Az azonban költői túlzás lehet, hogy a pesti izmaelita kereskedők a fejedelemtől várat kaptak volna (4. kép). A pesti királyi udvar helyét a történeti kutatás általában az 1932-1933. évek ásatásai alapján a Március 15. téri (volt Eskü téri) 4. századi római erőd falai közé helyezte. A tér s egyben a római tábor ÉK-i negyedében ásató Nagy Lajos néhány azonosíthatatlan sírokat ábrázoló fénykép, egy helyszínrajzvázlat, pár szórványlelet és az egyik római kitörőkapu gótikus szűkítése alapján jutott arra a következtetésre, hogy a romokban heverő római tábor volt Pest város őse. 24 Nagy Lajos ásatásával egy időben zajlott a tábor DK-i negyedében álló, középkori, pesti Boldogasszony-plébániatemplom, jogállása szerint királyi kápolna műemléki kutatása. 25 Ehhez kapcsolódtak pár év múlva Bertalan Vilmos régészeti kutatásai a templom déli oldalán és Nagy Tibor feltárásai a templom szentélyében és a templom alatt kialakított alagsorban. 26 Ez utóbbi régészeti kutatások egybehangzóan azt mutatták, hogy a római falak természetes úton pusztultak el, az első középkori építkezés a templom építése volt, és ahol a római falakon bontások nyomai látszottak, azok a templom építésével kapcsolatban keletkeztek. Ugyanakkor az is kiderült, hogy a templom körüli középkori falmaradványok a templomhoz igazodtak, vele egyidősek, a tatáijárást megelőző időszakban, legkorábban a 12. század végén vagy a 12-13. század fordulója körül épültek. 27 Az utóbbi évtizedekben a római tábor egész keleti felében ugyanezeket a jelenségeket tapasztaltuk. Úgy látszik, hogy a Március 15. tér beépítése a templom építésével együtt indult meg, s ezekkel az építkezésekkel csak a római falakat kellett elbontani, a 10-13. századi várnak nyoma sem volt. 2 * Kétségtelen, hogy nagymértékben nehezíti a kutatást a 11-13. századi történeti és régészeti adatok hiánya. Ezért nem tudjuk pontosan azonosítani az 1046-ban lejátszódott tragikus események egy részének színhelyét, a 11. századi pesti Mária-templom helyét, amelyről pedig a Szent Gellért püspök életét és halálát elbeszélő legendákban szó esik. Különösen a nagy legenda érdekes a számunkra, mert részletesen elbeszéli az 1046-os pogánylázadás pesti eseményeit. Megtudjuk, hogy miként ölte meg a feldühödött tömeg Gellértet és püspöktársait, egyedül csak Beneta püspök menekült meg. Öt András herceg szabadította ki a lázadók kezéből. Gellért püspök holttestét Pesten a Boldogságos Szűz templomában temették el. Hét év múlva „Mór csanádi püspök és Fülöp, a Boldogságos Szűz csanádi monostorának apátja, akit még maga Szent Gellért tett meg e monostor apátjának, a csanádi püspökségből való sok nemessel együtt András király elé járultak, és kérték, engedje meg, hadd vigyék el szabadon Marosvárra Szent Gellért testét, amely a Boldogságos Szűz kápolnájában, Pesten volt eltemetve. Ezt a kérésüket teljesítették. .." (Nem lehet tudni, hogy a legendák mikor keletkeztek, 14. századi átírásban maradtak ránk.) 29 A 14. században már állt a pesti főtéren a Boldogasszony-templom, de Gellért teste ebben nem nyugodhatott, mert mint az előbb említettük, az első pesti plébániatemplom legkorábban a 12-13. század fordulója körül épült. Nem tudjuk, hol állt az 1046-ban említett templom, ebből következik, hogy a közelébe helyezett királyi udvarhely is egyelőre csak a legendák világában létezik. Későbbi adatok alapján feltételezhető, hogy a 12. század második felében már volt olyan pesti ház, amely befogadhatta a királyt, de az is lehet, hogy 117 l-ben III. István már saját pesti házában ítélkezett. 30 Talán közelebb járunk a 12-13. századi pesti vár helyének meghatározásához, ha a Régiposta utca-Váci utca kereszteződése körül keressük. Számos közműárokban, aknában végeztünk leletmentést, és lassan kirajzolódott a 15. századi pesti királyi vár lakótornyának a körvonala. A 15. századi torony DNy-i sarkában találtunk egy 180 cm széles, 160 cm hosszú falszakaszt, amelynek a kváderekből álló felmenő fala 150 cm magasan megmaradt. Belső oldalán feltártuk a padló maradványait is. A bolygatatlan humuszra 20-25 cm vastag, sárga, agyagos földet döngöltek, erre helyezték a deszkapadlót tartó gerendákat, amelyeknek a végeit beépítették a kőfalba. A gerendalyukban és az agy agalapozáson 2530 cm vastag, hamus faszén réteg volt, amelynek a szintje megegyezett a Belvárosban jól ismert 124l-es pusztulási rétegek szintjeivel, amelyek akkor keletkeztek, amikor a tatárok az egész várost felgyújtották. 31 A fal vastagsága alapján feltételezhető, hogy az épület torony volt, az építési technika, főként a gerendavázas deszkapadló pedig arra utal, hogy a torony a környezetéből kiemelkedő, értékes, jelentős építmény lehetett. 32 A13. század elején nagy területrendezés zajlott körülötte. A Váci utca 16.-Régiposta utca 17. számú saroktelek (Fontana üzletház) keleti felében a késő középkori házak beépítetlen udvarán 13. századi, földbe mélyített ház, egy nagy, szintén földbe mélyített, szabadon álló kemenceegyüttes és egy szemétgödör maradványait tártuk fel. Közelükben volt egy 16. században betemetett kút. A 13. századi objektumok méreteik és egymáshoz való viszonyuk alapján eltértek a Március 15. téri, a Szerb utca 21-23. vagy a Károly körút 28-30. alatt feltárt, házaktól-kemencéktől. A Régiposta utcai kemencéket magába foglaló mélyület K-Ny-i ùinyban 10-12 m hosszú volt, É-D-i szélességét nem lehetett megállapítani, mert csak az É-i oldalából maradt meg egy 2 m széles sáv. A közelében lévő házban nagy, lapos, kövekből álló, tapasztott kemence volt. Az építmények funkciójának meghatározására több lehetőség is kínálkozik. A földbe mélyített, köves kemencés ház, közelében szemétgödörrel, jellegzetes 12-13. századi településrészlet, lakóház is lehetett volna. Ennek azonban ellene szól a közelében lévő, nagy kiterjedésű, rendkívül nagy intenzitással működő kemenceegyüttes. Az egyes kemencék egyébként pont olyanok voltak, mint az Árpád-kori szabadon álló, sütő-főző, szárító kemencék. Elképzelhető, hogy a földbe mélyített ház élelmiszer-készítő, őrlő-, szárító, tárolóhelyiség lehetett, és a kemencékkel együtt arra szol295
