Budapest Régiségei 33. (1999)

TANULMÁNYOK - Szirmai Krisztina: Az albertfalvai vicus : 1994. évi ásatás 155-195

TELEPMARADVÁNYOK Válogatott leletek Távolsági út A korábbi években, 1990-1991-ben feltárt, táborból kivezető ÉNy-i irányú út újabb 30 m hosszú szakasza 1994ben megint előkerült (24. kép, B, C, L, IL, II/A felület). Az út megmaradt köves szintje atszf. 100,10 m-en jelentkezett. A szakirodalom szerint ez az a távolsági út, mely a Brigetio felé vezető úthoz csatlakozhatott és a Traianus-Hadrianus korban épült.

4 (NAGY T., 1973, 118.) Epületek, szintek Az utat délről kísérő kőalapozású, vályogfalas épületsor maradványait átlagosan 40-60 m szélességben feltártuk, a működő gázvezetéket és közvetlen környékét kivéve (B, IL, II/A-B, VI., VII. felület). A falak tájolása ÉNy-DK irányú. Az előkerült falmaradványok átlagosan 50 cm szélesek, földbe rakott átlagosan 40x25 cm méretű kövekből épültek. Az alapfalakból két-három kősor is megmaradt. Az épületekhez tartozó köves, sóderes szinteket több helyen dokumentáltuk (II/B, A/l., IV, V, VII. stb. felületeken, 3. kép, A-A/1, metszet). A teljes alaprajzhoz még nincs megfelelő mennyiségű adatunk. 1994-ben lehetőségünk volt még az ún. Kitérő úttól Éra két felület megnyitására (/. kép, - B jelű pont=II. munkahely). A II. munkahely I. felülete régészetileg negatív volt. A

II. munkahely 2. felületében egy támpilléres épület három alapfala került elő, részben kiszedett, elbontott állapotban. A falak közepes méretű kövekből épültek, ezeket agyagos földbe rakták. Az É-D-i irányú fal 60 cm széles, a kiugró, nyugati támpillér mérete 2,20x1,80 m. (26-27. kép) Az épület belső helyiségéből K-Ny-i irányban 6,30 m belvilágot tártunk fel. Az északi és a déli metszet szerint az épület belső járószintje sóderes, apró köves. Újjáépítés Az Antoninus kori újjáépítés ÉK-DNy-i, megváltozott tájolású falmaradványai a hozzátartozó köves szintekkel együtt is több helyen megmaradt, atszf. 100,35 m-en (II/B, III/A, III., VIL, VIII. felület - 25. kép, 3. kép, K-K/1, L-L/1 metszet). Itt említjük még meg, hogy a korabeli köves szintek kialakításához több kocka alakú mész- és homokkövet is felhasználtak, átlagos méretük: 35x35x9-10 cm (III. felület). Tehát 1994-ben a Flavius-kort követően az auxiliaris táborból kivezető út eddig ismeretlen, 30 m-es szakasza is feltárásra került. E távolsági úttól délre, a kőalapozású, vályogfalas épületek maradványait is több ízben, részben az út mellett, részben jóval távolabb, az úttól délre is kiástuk. Ez úttól É-ra - a modem, ún. Kitérő úttól É-ra - pedig egy támpilléres épület részlete is napvilágra került. A markomann háborúk utáni újjáépítés épületeinek, szintjeinek maradványait is kibontottuk. Az albertfalvi 1994. évi nagyon gazdag leletanyag legnagyobb része a telepjelenségek egységes, szürke, kevert betöltéséből származik, csak néhány esetben keitilt elő lelet a felső, későbbi kövezés felett vagy annak tisztításából.

5 A leletanyag többi részét - a telepjelenségeken kívül - a humusz alatti, szürke kevert feltöltésből gyűjtöttük össze. A leletanyag zömét a kerámia- és az állatcsontleletek képviselik.

6 Az ásatáson 9 db érem került elő, a fémanyag is jelentős. Kisebb mennyiségben jelentkeztek az üvegtöredékek, csonteszközök, kőből készült tárgyak, freskótöredékek. /. CSÁSZÁRKORI KERÁMIA Előzmények A leletanyagban jelen van a dák jellegű kerámia több töredéke is.

7 (29. kép, 8.) A késő LT kori kerámiából az alávágott peremű, ún. békásmegyeri típusú mély, szürke tálak töredékeit is felszedtük.

8 (33. kép, 3.) 1. Importkerámia Az előkerült sigillataanyag nagyon gazdag.

9 Itt kell megemlíteni a fekete, vékony falú, kétfülű itáliai csészék töredékeit, melyek részben barbotindíszesek, részben fogas karcolásos díszűek. Ezeket a csészéket az 1. század végétől a 2. század középső évtizedéig használták.

10 (29. kép, 2., 3., 30. kép, 1-4.) 2. Helyi kerámia a) Importutánzat Az importkerámián belül a sigillatautánzatok dominálnak a leletanyagban. A különböző sigillataformák utánzatai (Drag. 27., 29., 32., 33., 36. típus) is feltűnnek, főleg narancsszínű bevonattal Albertfalván." (33. kép, 2.) A sigillatákról megismert díszítőmotívumok (tojástagsor, indadíszek, egyes levélmotívumok) a helyi, domborművei díszített termékeken is megjelennek.

12 (29. kép. 5., 31. kép.) A sigillatautánzatok gyártása a Hadrianus-Antoninus korban virágzott.

13 b) Urnák, hombárok, fazekak

14 (32. kép, 1-4., 44. kép, 3.) Az előkerült leletanyag nagy mennyiségben tartalmaz fésűs, hornyolásos (32. kép, 2., 44. kép, 3.), valamint sötétszürke, vékonyabb falú, perem alatt többsoros homyolásokkal ellátott urna-, perem-, aljtöredékeket is." (32. kép, 1-2.) Találtunk hornyolásokkal díszített hombártöredékeket is.

16 (44. kép, 3.) A csoport leletanyaga között a pythos jellegzetes peremtöredékei is felismerhetők.

17 c) Tálak A tálak töredékei is nagy mennyiségben kerültek elő. A császárkori táltípusok sok fajtája megtalálható a leletanyagban. 165