Budapest Régiségei 33. (1999)

TANULMÁNYOK - Szirmai Krisztina: Az albertfalvai vicus : 1994. évi ásatás 155-195

TELEPMARADVÁNYOK Válogatott leletek Távolsági út A korábbi években, 1990-1991-ben feltárt, táborból kive­zető ÉNy-i irányú út újabb 30 m hosszú szakasza 1994­ben megint előkerült (24. kép, B, C, L, IL, II/A felület). Az út megmaradt köves szintje atszf. 100,10 m-en jelentke­zett. A szakirodalom szerint ez az a távolsági út, mely a Brigetio felé vezető úthoz csatlakozhatott és a Traia­nus-Hadrianus korban épült. 4 (NAGY T., 1973, 118.) Epületek, szintek Az utat délről kísérő kőalapozású, vályogfalas épületsor maradványait átlagosan 40-60 m szélességben feltártuk, a működő gázvezetéket és közvetlen környékét kivéve (B, IL, II/A-B, VI., VII. felület). A falak tájolása ÉNy-DK irányú. Az előkerült falmaradványok átlagosan 50 cm szé­lesek, földbe rakott átlagosan 40x25 cm méretű kövekből épültek. Az alapfalakból két-három kősor is megmaradt. Az épületekhez tartozó köves, sóderes szinteket több he­lyen dokumentáltuk (II/B, A/l., IV, V, VII. stb. felülete­ken, 3. kép, A-A/1, metszet). A teljes alaprajzhoz még nincs megfelelő mennyiségű adatunk. 1994-ben lehetőségünk volt még az ún. Kitérő úttól É­ra két felület megnyitására (/. kép, - B jelű pont=II. mun­kahely). A II. munkahely I. felülete régészetileg negatív volt. A II. munkahely 2. felületében egy támpilléres épület három alapfala került elő, részben kiszedett, elbontott ál­lapotban. A falak közepes méretű kövekből épültek, ezeket agyagos földbe rakták. Az É-D-i irányú fal 60 cm széles, a kiugró, nyugati támpillér mérete 2,20x1,80 m. (26-27. kép) Az épület belső helyiségéből K-Ny-i irány­ban 6,30 m belvilágot tártunk fel. Az északi és a déli met­szet szerint az épület belső járószintje sóderes, apró köves. Újjáépítés Az Antoninus kori újjáépítés ÉK-DNy-i, megváltozott tá­jolású falmaradványai a hozzátartozó köves szintekkel együtt is több helyen megmaradt, atszf. 100,35 m-en (II/B, III/A, III., VIL, VIII. felület - 25. kép, 3. kép, K-K/1, L-L/1 metszet). Itt említjük még meg, hogy a korabeli kö­ves szintek kialakításához több kocka alakú mész- és ho­mokkövet is felhasználtak, átlagos méretük: 35x35x9-10 cm (III. felület). Tehát 1994-ben a Flavius-kort követően az auxiliaris táborból kivezető út eddig ismeretlen, 30 m-es szakasza is feltárásra került. E távolsági úttól délre, a kőalapozású, vályogfalas épületek maradványait is több ízben, részben az út mellett, részben jóval távolabb, az úttól délre is kiás­tuk. Ez úttól É-ra - a modem, ún. Kitérő úttól É-ra - pe­dig egy támpilléres épület részlete is napvilágra került. A markomann háborúk utáni újjáépítés épületeinek, szintje­inek maradványait is kibontottuk. Az albertfalvi 1994. évi nagyon gazdag leletanyag legna­gyobb része a telepjelenségek egységes, szürke, kevert be­töltéséből származik, csak néhány esetben keitilt elő lelet a felső, későbbi kövezés felett vagy annak tisztításából. 5 A leletanyag többi részét - a telepjelenségeken kívül - a hu­musz alatti, szürke kevert feltöltésből gyűjtöttük össze. A leletanyag zömét a kerámia- és az állatcsontleletek képviselik. 6 Az ásatáson 9 db érem került elő, a fémanyag is jelentős. Kisebb mennyiségben jelentkeztek az üvegtö­redékek, csonteszközök, kőből készült tárgyak, freskótö­redékek. /. CSÁSZÁRKORI KERÁMIA Előzmények A leletanyagban jelen van a dák jellegű kerámia több töre­déke is. 7 (29. kép, 8.) A késő LT kori kerámiából az alává­gott peremű, ún. békásmegyeri típusú mély, szürke tálak töredékeit is felszedtük. 8 (33. kép, 3.) 1. Importkerámia Az előkerült sigillataanyag nagyon gazdag. 9 Itt kell meg­említeni a fekete, vékony falú, kétfülű itáliai csészék töre­dékeit, melyek részben barbotindíszesek, részben fogas karcolásos díszűek. Ezeket a csészéket az 1. század végé­től a 2. század középső évtizedéig használták. 10 (29. kép, 2., 3., 30. kép, 1-4.) 2. Helyi kerámia a) Importutánzat Az importkerámián belül a sigillatautánzatok dominálnak a leletanyagban. A különböző sigillataformák utánzatai (Drag. 27., 29., 32., 33., 36. típus) is feltűnnek, főleg na­rancsszínű bevonattal Albertfalván." (33. kép, 2.) A sigil­latákról megismert díszítőmotívumok (tojástagsor, indadí­szek, egyes levélmotívumok) a helyi, domborművei díszí­tett termékeken is megjelennek. 12 (29. kép. 5., 31. kép.) A sigillatautánzatok gyártása a Hadrianus-Antoninus kor­ban virágzott. 13 b) Urnák, hombárok, fazekak 14 (32. kép, 1-4., 44. kép, 3.) Az előkerült leletanyag nagy mennyiségben tartalmaz fé­sűs, hornyolásos (32. kép, 2., 44. kép, 3.), valamint sötét­szürke, vékonyabb falú, perem alatt többsoros homyolá­sokkal ellátott urna-, perem-, aljtöredékeket is." (32. kép, 1-2.) Találtunk hornyolásokkal díszített hombártöredéke­ket is. 16 (44. kép, 3.) A csoport leletanyaga között a pythos jellegzetes peremtöredékei is felismerhetők. 17 c) Tálak A tálak töredékei is nagy mennyiségben kerültek elő. A császárkori táltípusok sok fajtája megtalálható a leleta­nyagban. 165

Next

/
Oldalképek
Tartalom