Budapest Régiségei 33. (1999)

TANULMÁNYOK - Szirmai Krisztina: Az albertfalvai vicus : 1994. évi ásatás 155-195

részük maradt meg. Hat cölöpnyomot bontottunk ki a C/l. felületen, és hét cölöpnyom maradt meg a XV-XVI. felületen. b) Négyszögű, lekerekített sarkú épület (13. kép) Egyetlen helyen találtuk meg ezt a típust (C/l. felület). Tájolás: ÉK-DNy. Mérete: 2,80x2,10=5,80 négyzetméter. Az 5 cm átmérőjű karólyukak csak a nyugati oldalon hiányoznak. A rövidebb oldalakon egy-egy átlagos méretű cölöpnyomot is kibontottunk. Az eredeti padlóra már nincs adat. c) Ovális alakú építmények (14. kép) Két ízben kerültek elő. (A, X. felület.) Átl. m.: 2,20x1,40 m. Az A felületen mutatkozó jelenségnél, a keleti és a nyugati oldalon 80 cm hosszú és 20 cm széles gerendanyom is megmaradt. Padozata nyomtalanul elpusztult. d) Hosszú, keskeny tárolók (CI1-I-1IA. felület, 3. kép, H-Hll. és l-l/l. metszet, 15-16. kép) A tárolók egymás szomszédságában kerültek elő. Tájolás: ÉK-DNy. A tárolókat 7,50-8 m hosszúságban tudtuk csak kibontani - a működő gázvezeték miatt. Átl. sz.: 2,50 m. A tárolók feltárt szakaszain belül és kívül több ízben a karó- és cölöpnyomok átlagos méretben maradtak meg. Az eredeti padlóra szintén már nincs nyom. e) Kör és ovális alakú vermek (IH/a, IV., VIL, IX-X. felület) A vermek méretei változók. (1,20x1 m, 1,80x1,80 m, 1x0,80 m, 2x1,40 m.) A mélység: 0,30x1,20 m között volt. A vermek a lakóházak közelében voltak. (17. kép) f) Kutak Két esetben találtunk - kövezés nélkül - földbe ásott kutat a B/l. és a VII. felületen. (18. kép) Átmérőjük: 2,40x2.40 m, illetve 1,70x1,70 m. A kiásott mélység: 2,30-2,55 m volt az egyiknél, itt víz jelentkezett (VII. felület). A feltárt teleprészen a kutak, a szabadtéri kemencék a házak közelében voltak. ///. Ipari jellegű objektumok a) Ipari létesítmény részlete (XVII-XXVIII. felületek) Kb. 50 m hosszan tártuk fel. A létesítmény csatornarendszert, ülepítő teknőket tartalmaz. (19. kép) A feltárt szakaszból helyenként kétágú (XVIII., XXVI. felület - 20. kép) és helyenként egyágú szakaszokat figyeltünk meg (XXVII. felület - 21. kép). A feltárt 50 m-es szakaszon a tájolás ÉK-DNy irányú, de ebből még nyugati (XX-XXI. felület) és keleti (XXII-XXIII., XXVII. felület) leágazásokat is feltártunk. Az elszíneződés átlagos szélessége: 1,80-2 m méretben jelentkezett. Karók, cölöpök felhasználását is több ízben megfigyeltük itt a földbe ásott szakaszoknál. (XXIV. felület, 22. kép, 3. kép, J—J/l. metszet.) A csatornarendszer ágainak mélysége változó, helyenként lejt, sőt egy helyen még a 3 m mélységet is megközelíti (XXII. felület). A betöltés szürke, kevert föld apró, köves törmelékkel. Egy különálló, mély kád is előkerült a XXII. felületben 9x1,20 m méretben, 1,65 m mélységben, mely e rendszerhez tartozott. Az ipari létesítmény valószínűleg egy műhely (officina fullonum?) vízelvezető rendszerét képviselte, melynek ugyancsak a szint alatti része került napvilágra. b) Tűzhelyek, kemencék maradványai Objektumon belül (C-C/l., I., XI. felület) A C-C/l. felületen, a téglalap alakú ház ÉNy-i részén jelentkezett egy tűzhelymaradvány 1,20x0,80 m méretben. A XI. felületben, a cölöpkonstrukciós házban, az északi részen is hasonló méretű tűzhelymaradványt tártunk fel. A keleti, keskeny, hosszú tároló északi részén (1. felület) az élükre állított peremes tegulákon kívül a 20x13 cm méretű vályogtéglák egy 1,40x0,80 m méretű paticsos, vályogos felületet zártak le délről. A vályogtéglák délre leomlottak 1,60 m hosszúságban. Mindezek a tűzhely- és kemencemaradványok általában kör alakúak, átlagosan 1,20-1.50 m átmérőjűek, és ezeket az objektumok északi vagy északnyugati részén alakították ki - Albertfalván. Objektumon kívül (A, IV, XV, XIX. felület) Az A felület északi részén tűntek fel az objektumon kívüli, kör alakú, 1,20 m átmérőjű kisebb tűzhelynyomok. A XIX. felületen szintén jelentkezett egy tűzhelynyom 0,60x1,10 m méretben. A kör alakú kemencetípus a XV felületen került elő, alján még megmaradtak 3-5 cm vastagságban a tapasztásnyomok. Ez a szabadtéri kemence, kör alakban 1,50 m átmérővel mutatkozott a IV felületen is. (23. kép) Az alj tapasztásnyomai itt is megmaradtak. A paticsfal vastagsága 4 cm. A kemencéhez északon egy vályogos felület csatlakozott 1,40x1,40 m méretben. E vályogos felülettől nyugatra egy agyagkitermelő gödör is előkerült. E jelenségek északi szomszédságában egy 1,80x 1,20 m-es téglalap alakú paticsos felület jelentkezett. Itt a IV felületben tehát egy kemence különböző maradványai is napvilágra kerültek. c) Árokrendszer (IIA, II, WA, UH. felületek) Az ÉK-DNy-i irányú vízelvezető, dupla árok maradványait 20 m hosszan követtük. Az árkok átlagos szélessége: helyenként változó, 0,60-1,20 m közötti. Az ÉK-DNy-i tájolású árkok nem vezették közvetlenül a Dunához a vizet, hanem ezek még csatlakoznak egy olyan vízelvezető árokhoz, mely még feltáratlan - és ezen keresztül juthatott az elhasznált víz a Dunába. Tehát a telep Flavius kori beépítettségéből 1994-ben feltártunk 11 házat, melyek 3 típust képviselnek. A gazdasági épületekből 7 lett feltárva, ezek 4 típust mutatnak. Mindezeken kívül 5 verem és 2 kút is jelentkezett az ásatási területen. Az ipari jellegű emlékek közül valószínűleg egy officina fullonum, tűzhelyek, kemencék különböző típusai, valamint egy vízelvezető árokrendszer egy szakasza került elő. A korábbi periódusra köves, sóderes szintmaradványok utalnak (II/B felület, 3. kép, K-K/1, és L-L/1, metszetek). /62