Budapest Régiségei 32. (1998)
TANULMÁNYOK - H. Gyürky Katalin: Az ablakok üvegezéséről és az ablaküvegfestményekről a középkori Magyarországon 267-290
a szárazárok betöltésének korát határozzuk meg. A színes és festett ablaküvegek nagyobb része templomhoz vagy kápolnához tartozhatott, különös tekintettel a figurális ábrázolásokhoz tartozó részletekre, de nem szabad kizárni az egyes palotaépületeknél a színes üvegablakok alkalmazását. Naldo Naldinak 1484—1486-ból származó és Pierre Choque 1502-ből való leírásaiban ugyanis említés történik a budai Vár színes üvegablakairól. 55 Az előbbi Mátyás király könyvtárának színes üvegablakairól szól: „compositae vitreisque coloribus". Persze kérdés, hogy üvegfestményeket lehet-e ez alatt érteni vagy pedig üvegtányérokból és a köztük lévő színes síklapocskákból összetett üvegkompozíciót, mint amilyet az ozorai várkastélyban 56 és a visegrádi királyi palotában találtak, illetve amelyből egyetlen kék üveglapocska a budai leletanyagban is megtalálható (BTM 96.52.38.). Színes üvegablakokból megmaradt töredékek kerültek elő a budai domonkos kolostor feltárásánál, továbbá a Tárnok u. 11. és a Tóth Árpád sétány 8. számú telkeken. 57 Meggyőződésem, hogy országosan sokkal több hasonló leletnek kellene lenni, és csak a feldolgozás hiánya vagy késése miatt nincs róluk tudomásunk. Az ablakok üvegezésének a síküvegen kívül a másik lehetősége az ólomkeretbe foglalt, ún. tányérüvegekből összeállított ablak volt. Legkorábbi példányát (egy tányérüveg kis töredékét) Miklós Zsuzsa találta a Tolna megyei Váralja-Várfőn, amely kis vár a XIII. század végén már el is pusztult. 58 Ez a kis töredék romlatlan, teljesen átlátszó „kristályüveg" volt. A mi meggyőződésünk szerint velencei üveg. Eredeti átmérője 11 cm volt. A budai leletek igen bőségesek és sokfélék, így itt jól meg lehetett különböztetni a különböző műhelyek ablaküvegeit. A velenceinek tartott kristályüveg karikák nagyobbak minden más ablaküvegnél. Méreteik: 9,6; 10,5; 11, 12,13, sőt 14 cm. Teljesen laposak, nincs „köldökük", a peremük gömbölyű és tömör. Ezzel szemben a tányérüvegek nagyobbik része romlott, méretük: 8, 8,1; 8,2 cm, a legnagyobb méret 8,9 cm. A széltől a közép felé vastagodik, és pontosan a központjában mélyedés, „köldök" van. A szegélye visszapödrött. A budai leletanyagban a legkorábbi datálható tányérüveg romlott üveg volt. Az ÉK-i kaputorony előtt ásott kutatóárok 5. rétegéből került elő, amely réteg kizárólag Anjoukori leletanyagot tartalmazott. Meg kell azonban jegyeznem, hogy a „konzolos pince" színes és festett ablaküvegei mellett is kerültek elő jó minőségű (velencei), nagyobb méretű ablaktányérok töredékei, és hasonlóak bukkantak elő a margitszigeti apácakolostornál is. A „konzolos pincéből" előkerült háromszög alakú, festett töredék (9/3. kép) feltehetően ablaktányérok közeit töltötte ki. Stílusa nagyon hasonlít egyes margitszigeti leletekhez (16-5. kép). Jó minőségűek voltak azok a füstszínű, lila és halványkék tányérüveg-töredékek is, amelyek kisebb mennyiségben a budai királyi palota feltárásánál kerültek elő. 59 Ezeken kívül előkerültek plasztikus díszítéssel készült üvegtányérok is, sugaras vagy sejtmintás plasztikával színtelen kristályüvegből nemcsak a palotában, hanem az előudvarban, sőt az egyik külvárosban is (Tölgyfa utca). Vidéken pedig a Vác városi ásatásoknál. 60 Ismerünk hasonlót a X. századból a spanyolországi Cabrából (feltehetően az arabok révén került ide). Dubrovnikből (középkori Ragusa) származik egy XV századinak meghatározott darab. 61 Verena Han szerint oklevelek bizonyítják, hogy Dubrovnikban is gyártottak kerek ablakszemeket színes és színtelen változatban is. A velencei üvegesek és Ragusa között közvetlen kapcsolat volt. A színtelen és színes, jó minőségű ablaküveg tehát Ragusából éppúgy jöhetett Budára, mint Velencéből. 62 Hasonló színes vagy plasztikus díszítésű tányérüvegekről nincs tudomásom az Alpokon túli országok régészeti leletanyagából, arról azonban van egy 1395-ből származó híradás, hogy a regensburgi Runtinger kereskedőház Velencéből szállított ablaküveget. 63 Az ilyen díszített üvegek kis száma arra enged következtetni, hogy nem egész ablakokat üvegeztek velük, hanem csak a sima üvegek közé helyeztek egy-két darabot díszítésül. Az ablaküvegek különböző minősége is azt mutatja, hogy különböző helyekről importálták, s azzal egyidejűleg hazai huták is gyárthatták, hiszen ebből az áruból igen sok kellett. A különböző minőségek megkülönböztetése kiderül egy későbbi, XVII. századi adatból is: a Teleki Mihály uzsdiszentpéteri udvarházának berendezéséről készült leltárban például az olvasható, hogy a pitvar és az ebédlőpalota ablakai „parasztüvegből" voltak, ugyanakkor az úr házának és az írószobának ablakai „kristályüvegből". 64 Azoknak az ablaktányéroknak a romlottságát, amelyek nem Velencéből érkeztek, nem feltétlenül földbe kerülésük okozta. Egy 1646-ban készült leltárban - amely az erdélyi Nagybükkösön Kemény Péter udvarházának berendezéséről készült - ezt olvashatjuk: „... a pince feletti kis házon... az három üvegablakon az üvegtányérok elromladoztak ,..". 65 Sok XVII. századi erdélyi leltárban olvashatunk ablakokról, amelyekről egy-egy tányér már hiányzik. Az ólomkeretek elég jó védelmet biztosítottak egy viharos széltől becsapódó ablak számára, amelyről legfeljebb egy-két tányért kellett kicserélni, ezért egyik-másik lelőhelyen lehetnek különböző minőségű, különböző eredetű és különböző időből származó darabok. Dyen ablaktányérokból álló ablakot sokáig, még a XVII. században is használtak, s mivel a festett üvegablak minden bizonnyal drága volt, még a templomokban sem volt ilyen minden ablakon. A tányérüveget pedig egyházi épületeken kívül világiakon is alkalmazták. Magyarországon a középkori ásatásoknál sok tányérüveg kerül elő, különböző minőségben. A Hess András tér 1. sz. telken feltárt lakóház emésztőgödréből velencei minőségű üvegtányér-töredékek kerültek elő 66 (igaz, ezek idekerülhettek a közeli Nagyboldogasszony-templomból is). Hasonló minőségű üvegek kerültek elő az L, Fortuna u. 18. sz. polgárház kutatásánál is. A Dísz tér 8. sz. ház kútjából kétféle minőségű üvegtányérokat találtak. 67 Budán, a Tölgyfa utcában egy polgári telken plasztikus díszítésű töredék került elő. 68 A Csalogány utcán és a Rudas fürdő mellett gyengébb minőségű üvegek kerültek napvilágra. 69 Ugyanilyen minőségű üvegeket találtak a pécsi domonkosok feltárásánál, 70 Székesfehérvárott, a Géza fejedelem terén (itt is egyházi épületről származhatott) és a palotai külváros Selyem utcájában, ahol egykor a johanniták kolostora állott. 71 A kánai apátság temploma mellett, Győrben, a Káptalan-dombon, 72 sztergomban, a várban és Vértesszentkereszten, a kolostornál, 73 Segesd-Pókaföldön, az egykori város területéről, 74 Felsőnyék várából. 75 A kőszegi várban és a visegrádi palotában velencei minőségű ablaktányér-töredékek kerültek elő. 76 A mogyoródi bencés apátság területéről, 77 a váci Széchenyi utcában feltárt polgári városrész (német város) területéről, ahol plasztikus díszítésű tányérüveg is előfordult. 78 Márianosztra-Toronyalja lelőhelyen egyszerre kétfajta minőségű üveget is talált a feltáró régész. 79 Ab273
