Budapest Régiségei 32. (1998)

TANULMÁNYOK - H. Gyürky Katalin: Az ablakok üvegezéséről és az ablaküvegfestményekről a középkori Magyarországon 267-290

a szárazárok betöltésének korát határozzuk meg. A színes és festett ablaküvegek nagyobb része templomhoz vagy kápolná­hoz tartozhatott, különös tekintettel a figurális ábrázolásokhoz tartozó részletekre, de nem szabad kizárni az egyes palotaépü­leteknél a színes üvegablakok alkalmazását. Naldo Naldinak 1484—1486-ból származó és Pierre Choque 1502-ből való leí­rásaiban ugyanis említés történik a budai Vár színes üvegabla­kairól. 55 Az előbbi Mátyás király könyvtárának színes üvegab­lakairól szól: „compositae vitreisque coloribus". Persze kér­dés, hogy üvegfestményeket lehet-e ez alatt érteni vagy pedig üvegtányérokból és a köztük lévő színes síklapocskákból összetett üvegkompozíciót, mint amilyet az ozorai várkastély­ban 56 és a visegrádi királyi palotában találtak, illetve amelyből egyetlen kék üveglapocska a budai leletanyagban is megtalál­ható (BTM 96.52.38.). Színes üvegablakokból megmaradt tö­redékek kerültek elő a budai domonkos kolostor feltárásánál, továbbá a Tárnok u. 11. és a Tóth Árpád sétány 8. számú tel­keken. 57 Meggyőződésem, hogy országosan sokkal több ha­sonló leletnek kellene lenni, és csak a feldolgozás hiánya vagy késése miatt nincs róluk tudomásunk. Az ablakok üvegezésének a síküvegen kívül a másik lehe­tősége az ólomkeretbe foglalt, ún. tányérüvegekből összeállí­tott ablak volt. Legkorábbi példányát (egy tányérüveg kis tö­redékét) Miklós Zsuzsa találta a Tolna megyei Váralja-Vár­főn, amely kis vár a XIII. század végén már el is pusztult. 58 Ez a kis töredék romlatlan, teljesen átlátszó „kristályüveg" volt. A mi meggyőződésünk szerint velencei üveg. Eredeti átmérő­je 11 cm volt. A budai leletek igen bőségesek és sokfélék, így itt jól meg lehetett különböztetni a különböző műhelyek ab­laküvegeit. A velenceinek tartott kristályüveg karikák na­gyobbak minden más ablaküvegnél. Méreteik: 9,6; 10,5; 11, 12,13, sőt 14 cm. Teljesen laposak, nincs „köldökük", a pe­remük gömbölyű és tömör. Ezzel szemben a tányérüvegek na­gyobbik része romlott, méretük: 8, 8,1; 8,2 cm, a legnagyobb méret 8,9 cm. A széltől a közép felé vastagodik, és pontosan a központjában mélyedés, „köldök" van. A szegélye vissza­pödrött. A budai leletanyagban a legkorábbi datálható tányér­üveg romlott üveg volt. Az ÉK-i kaputorony előtt ásott kuta­tóárok 5. rétegéből került elő, amely réteg kizárólag Anjou­kori leletanyagot tartalmazott. Meg kell azonban jegyeznem, hogy a „konzolos pince" színes és festett ablaküvegei mellett is kerültek elő jó minőségű (velencei), nagyobb méretű ablak­tányérok töredékei, és hasonlóak bukkantak elő a margitszi­geti apácakolostornál is. A „konzolos pincéből" előkerült há­romszög alakú, festett töredék (9/3. kép) feltehetően ablaktá­nyérok közeit töltötte ki. Stílusa nagyon hasonlít egyes mar­gitszigeti leletekhez (16-5. kép). Jó minőségűek voltak azok a füstszínű, lila és halványkék tányérüveg-töredékek is, ame­lyek kisebb mennyiségben a budai királyi palota feltárásánál kerültek elő. 59 Ezeken kívül előkerültek plasztikus díszítéssel készült üvegtányérok is, sugaras vagy sejtmintás plasztikával színtelen kristályüvegből nemcsak a palotában, hanem az elő­udvarban, sőt az egyik külvárosban is (Tölgyfa utca). Vidéken pedig a Vác városi ásatásoknál. 60 Ismerünk hasonlót a X. szá­zadból a spanyolországi Cabrából (feltehetően az arabok ré­vén került ide). Dubrovnikből (középkori Ragusa) származik egy XV századinak meghatározott darab. 61 Verena Han sze­rint oklevelek bizonyítják, hogy Dubrovnikban is gyártottak kerek ablakszemeket színes és színtelen változatban is. A ve­lencei üvegesek és Ragusa között közvetlen kapcsolat volt. A színtelen és színes, jó minőségű ablaküveg tehát Ragusából éppúgy jöhetett Budára, mint Velencéből. 62 Hasonló színes vagy plasztikus díszítésű tányérüvegekről nincs tudomásom az Alpokon túli országok régészeti leletanyagából, arról azon­ban van egy 1395-ből származó híradás, hogy a regensburgi Runtinger kereskedőház Velencéből szállított ablaküveget. 63 Az ilyen díszített üvegek kis száma arra enged következtetni, hogy nem egész ablakokat üvegeztek velük, hanem csak a si­ma üvegek közé helyeztek egy-két darabot díszítésül. Az ablaküvegek különböző minősége is azt mutatja, hogy különböző helyekről importálták, s azzal egyidejűleg hazai huták is gyárthatták, hiszen ebből az áruból igen sok kellett. A különböző minőségek megkülönböztetése kiderül egy későbbi, XVII. századi adatból is: a Teleki Mihály uzsdiszent­péteri udvarházának berendezéséről készült leltárban például az olvasható, hogy a pitvar és az ebédlőpalota ablakai „pa­rasztüvegből" voltak, ugyanakkor az úr házának és az írószo­bának ablakai „kristályüvegből". 64 Azoknak az ablaktányérok­nak a romlottságát, amelyek nem Velencéből érkeztek, nem feltétlenül földbe kerülésük okozta. Egy 1646-ban készült lel­tárban - amely az erdélyi Nagybükkösön Kemény Péter ud­varházának berendezéséről készült - ezt olvashatjuk: „... a pince feletti kis házon... az három üvegablakon az üvegtányé­rok elromladoztak ,..". 65 Sok XVII. századi erdélyi leltárban olvashatunk ablakokról, amelyekről egy-egy tányér már hi­ányzik. Az ólomkeretek elég jó védelmet biztosítottak egy vi­haros széltől becsapódó ablak számára, amelyről legfeljebb egy-két tányért kellett kicserélni, ezért egyik-másik lelőhelyen lehetnek különböző minőségű, különböző eredetű és különbö­ző időből származó darabok. Dyen ablaktányérokból álló abla­kot sokáig, még a XVII. században is használtak, s mivel a fes­tett üvegablak minden bizonnyal drága volt, még a templo­mokban sem volt ilyen minden ablakon. A tányérüveget pedig egyházi épületeken kívül világiakon is alkalmazták. Magyarországon a középkori ásatásoknál sok tányérüveg kerül elő, különböző minőségben. A Hess András tér 1. sz. telken feltárt lakóház emésztőgödréből velencei minőségű üvegtányér-töredékek kerültek elő 66 (igaz, ezek idekerülhet­tek a közeli Nagyboldogasszony-templomból is). Hasonló minőségű üvegek kerültek elő az L, Fortuna u. 18. sz. polgár­ház kutatásánál is. A Dísz tér 8. sz. ház kútjából kétféle minő­ségű üvegtányérokat találtak. 67 Budán, a Tölgyfa utcában egy polgári telken plasztikus díszítésű töredék került elő. 68 A Csa­logány utcán és a Rudas fürdő mellett gyengébb minőségű üvegek kerültek napvilágra. 69 Ugyanilyen minőségű üvegeket találtak a pécsi domonkosok feltárásánál, 70 Székesfehérvárott, a Géza fejedelem terén (itt is egyházi épületről származhatott) és a palotai külváros Selyem utcájában, ahol egykor a johan­niták kolostora állott. 71 A kánai apátság temploma mellett, Győrben, a Káptalan-dombon, 72 sztergomban, a várban és Vértesszentkereszten, a kolostornál, 73 Segesd-Pókaföldön, az egykori város területéről, 74 Felsőnyék várából. 75 A kőszegi várban és a visegrádi palotában velencei minőségű ablaktá­nyér-töredékek kerültek elő. 76 A mogyoródi bencés apátság te­rületéről, 77 a váci Széchenyi utcában feltárt polgári városrész (német város) területéről, ahol plasztikus díszítésű tányérü­veg is előfordult. 78 Márianosztra-Toronyalja lelőhelyen egy­szerre kétfajta minőségű üveget is talált a feltáró régész. 79 Ab­273

Next

/
Oldalképek
Tartalom