Budapest Régiségei 32. (1998)

NAGY LAJOS EMLÉKEZETE, 1897-1997 : KONFERENCIA ÉS KIÁLLÍTÁS - Visy Zsolt: Katonai diploma Albertfalváról 87-89

VISY ZSOLT KATONAI DIPLOMA ALBERTFALVÁRÓL Szirma Krisztina az albertfalvai katonai vicus területén 1994-ben folytatott ásatása során három katonai diploma-töredéket talált.

1 1. A XXVI. felület északnyugati részén, 96 cm mélységben. Mérete 2,4x2,8 cm, vastagsága 0,5 cm. Leltári száma: 95.1.1008/a. 2. Ugyanitt 100-120 cm mélységben szürke kevert rétegből. Mérete 2,1x2,25 cm, vastagsága 0,5 cm. Leltári száma: 95.1.1008/b. 3. A XXIV. felületben, 100-130 cm mélységben, szürke kevert rétegből. Mérete 2,2x2,3 cm, vastagsága 0,5 cm. Leltári száma: 95.1.1008/b. Mindhárom töredék ugyanahhoz a diplomához tartozik, az 1. és 2. darab összeülik, a 3. darab pedig - noha nem illeszkedik - az 1. darab egyik oldalához csatlakozik. A közeli, de mégis azonos lelőhely arra vall, hogy a diploma talán egésze ezen a területen szóródott szét, többi darabját azonban nem sikerült megtalálni. A megmaradt lemezek a diploma I. lapjához tartoztak. A diploma külső nézet szerinti jobb alsó - de nem legalsó - része maradt meg, jobb széle is látható. A betűk nagysága az előlapon 3,5 mm, feltűnő azonban a consul nevének csupán 3 mm-es magassága. A hátlap betűmagassága 3,5-4 mm. Az előlapon szabályosan vésett, a belső oldalon kevésbé gondosan vésett betűk láthatók, elolvasásuk, ahol nem csupán kis betűrészekről van szó, nem okoz gondot (1. ábra). A kiegészített szöveg a következő: Tab. I extrinsecus: [- quinqu(e) et v]igint(i) / [stipend(is) emerit(is) dimis(sis) hone]st(a) mis/[sion(e) quor(um) nomin(a) subscript^)] sunt /[civit(atem) Roman(am)] q[ui eor(um) non hajberent /

5

[dedit et conub(ium) cu]m uxor[ibus qua]s tunc /[habuis(sent) cum est civi]tas is d[at]a aut cum /[is quas postea duxis(sent)] dumtax(at) [sjingulis. /[ - / - ]o Paulo cos /

10

[ - pjraest. Tab I intus: [-] XXV s[tipend(is) emerit(is) /dimis(sis) honest(a) mission^) quor(um)] nomi[n(a) subscript(a) / sunt civitat(em) Roman(am) qui eor(um) non haber(ent) dedit /

5 et conub(ium) cum uxorib(us)] quas tunc hab[uis(sent) cum est / civit(as) is dat(a) aut cu]m is quas postea [duxissent / dumtaxat singulis]. Az előlapon az első sor utáni üres sáv a diplomalemezek összefűzésére szolgáló lyukak helyét jelzi, itt szöveggel nem kell számolni. A 8. sorban a dátum valószínűleg önmagában foglalt helyet, ezért üres a sor vége. A hátoldalon a jogi rendelkezés utolsó két szava ugyanezen a lemezen állt még, de a sor elején, ami nem maradt meg. Ezt azért lehet biztosra venni, mert 133 után az eddigi adatok szerint sohasem kerül át a rendelkezés szövegének a vége a H. lemezre, a diploma korát pedig ennél későbbi időpontra lehet tenni. A diploma szövege a lemez mindkét oldalán a jogi rendelkezés egy részét tartalmazza. Figyelmet érdemel ebből a szolgálati idő szerencsésen megmaradt adata. A 25 éves szolgálatra utaló számból az következik, hogy a dokumentum auxiliaris diploma, abból a tényből pedig, hogy a 25 a külső oldalon betűvel, a belsőn pedig számmal szerepel, arra lehet következtetni, hogy a diploma nagy valószínűséggel Antoninus Pius idején, mindenesetre a Kr. u. II. század derekán készült.

2 Erre utal a qui eorum non haberent kitétel megléte is, amely a 140-ben bekövetkezett változással együtt került be a diplomák szövegébe.

3 Nehezebb azt eldönteni, hogy a szolgálati idő meghaladta-e a 25 évet. Mivel a szöveg mind az elő, mind a hátlapon csak úgy egészíthető ki arányosan, ha nem szerepel a plurib(us)ve szó

4

, a katonai diplomát olyan auxiliaris csapatok katonái kapták, akik kerek 25 év szolgálat után szereltek le és kapták kézhez a polgárjogokmányt.

5 A diplomán az egyik consul neve maradt meg: Paulus. Az egyik ilyen cognomenű consul L. Sergius Paullus, aki egy ismeretlen év szeptember 23-án [L. Nonius Calpurnius(?)] Torquatus Aspernas társaságában töltötte be ezt a tisztséget.

6 Ugyanő 168-ban másodszor is elnyerte ezt a méltóságot L. Venuleius Apronianus Octavius-[Priscus]-szal, aki ugyancsak másodízben volt ekkor consul.

7 Paullus - Eusebiusnál Paulus

8 - első consulatusa Alföldy elemzése szerint, miután a 146-148 és a 152-154 évek a teljes consullisták ismeretében kizárhatók, csak a közbülső évekre tehető, ott is a legnagyobb valószínűséggel 151-re.

9 Egy másik Paulus [... M.] Cesorius Paulus volt, aki 160 harmadik nundiniumában,

10 az év derekán volt consul," és valószínűleg azonos M. Censorinus Paulusszal, aki Aquitania legátusa volt.

12 A számításba vehető évek 151 szeptembere és 160 dereka. 168 nem vehető figyelembe, mert ebben az esetben az iteratio jelzése olvasható lenne a név után. A diplomán megmaradt Paulus másodikként volt megnevezve. Mivel mind L. Sergius Paullus, mind pedig M. Censorinus Paulus a második helyen van megnevezve a fastiban, ez a körülmény nem nyújthat támpontot a személy és az év meghatározásához. A két cognomen egy 1 betűben különbözik egymástól. Ez önmagában nem kizáró ok L. Sergius Paullus feltételezésére, hiszen e név egy vagy két 1-lel való írására számos példa hozható fel. Neve, amennyiben őrá vonatkozik Eusebius adata, két 1-lel is előfordulhatott. A két lehetőség közül a teljes megegyezés miatt mégis inkább M. Censorinus Paulus behelyettesítésének van nagyobb valószínűsége, így a 160-as keltezést tartom elfogadhatóbbnak. Ennek az évnek az elfogadása azt is jelenti, hogy a diplomát az év nyarán, nagyjából június és augusztus között adták ki. 87