Budapest Régiségei 32. (1998)
NAGY LAJOS EMLÉKEZETE, 1897-1997 : KONFERENCIA ÉS KIÁLLÍTÁS - Nagy Mihály: Nagy Lajos, a dunakanyari késő római védőrendszerének kutatója 35-43
szerkesztési elveket figyelhetünk meg, és ezt a megfigyelést bizonyos abszolút méretadatok is alátámasztják. B ácson a kerítőfal déli szakaszán, a fal nyugati sarka és a kiugró torony nyugati falának külső falfelülete között, Henszlmann rajza szerint 15 kb. 740 cm, azaz 400 digitus a távolság. A Szentendre-Dera-pataki kerítőfal déli szakaszán a nyugati falsarok és a kiugró torony keleti falának külső falfelülete közötti távolság Nagy Lajos 1934. évi ásatási rajza szerint 16 1480 cm, azaz 800 digitus. Ugyanezen a rajzon a kerítőfal saroktornyainak külső mérete 740x740 cm, azaz 400x400 digitus, a tornyok falvastagsága 185 cm, azaz 100 digitus, a tornyok belső falhossza 370-380 cm, azaz kb. 200 digitus. A kerítőfalak vastagsága kb. 138 cm, azaz 75 digitus (tehát a saroktornyok falvastagságának 3/4-e). Az udvar kelet-nyugati irányban mért hossza 2775 cm, azaz pontosan 1500 digitus. Az udvar szélességét nem tudjuk pontosan meghatározni, mivel az északi szárnyfalat kiszedték. Az északi szárnyfal ásatáskor rögzített szabálytalan, ferde vonala talán földcsuszamlás következménye. Erre utalna az északi saroktorony északkeleti sarkának leszakadása is. A rendelkezésünkre álló adatok alapján úgy tűnik, hogy a kerítőfalak méreteit mindkét esetben nem lábakban, hanem digitusokban számították. A nagy torony külső mérete, Henszlmann bécsi lábban mért adatait (24 láb 6 hüvelyk belső falhossz és 6 láb falvastagság) 17 átszámítva kb. 1154 cm, a falvastagság 190 cm lehetett. Ez a toronyméret Pannoniában nem fordul elő, az ehhez leginkább hasonló méretű, Kr. u. IV. századi tornyot a bajorországi Dreiheiligenben tárták fel. 18 A torony külső mérete ott 1180 cm, a falvastagság 170-180 cm. A szárnyfalak által közrefogott udvar - akárcsak más hasonló esetekben - Bács-Szentantalon is kimagaslik környezetéből, 19 és az egész komplexumot árok veszi körül. 20 Árkokat a hasonló alaprajzú építményeknél máshol is meg lehetett figyelni, például Engers 21 , Zullestein 22 és Szob esetében. A Dera-patak melletti őrtorony külső oldalainak mérete nagyobb, mint Bács esetében (nyugaton 1920 cm, északon 1950 cm, keleten 1965 cm, délen 2055 cm), falvastagsága viszont hasonló: 185-195 cm A középső torony bejáratát csak Bács, Engers és Zullestein esetében sikerült megfigyelni: mindhárom bejárat a folyó, illetve az udvar felőli fal közepén nyílt. A Dera-pataki szögletes saroktornyok alakja megegyezik a Mócsy András által közölt dunafalvai épület saroktornyaiéval, bár az utóbbiak kisebbek voltak. 23 Amennyiben elfogadjuk az alaprajzok javasolt értelmezésének helyességét, akkor a Dera-pataki és bácsi építmények folyó felőli saroktornyos toldalékaihoz a legközelebbi analógiákat az Innsbruck-wilteni 24 horreumok Kr. u. IV. század harmadik negyedére - tehát Valentinianus korára - keltezett 25 megerősítése esetében találjuk meg. Az Innsbruck-wilteni saroktorony külső mérete 820 cm, tehát nagyobb, falvastagsága 165 cm, tehát kisebb, mint Szentendre-Dera-patak esetében. A nagyobb abszolút méreteknek megfelelően Innsbruck -Wiltenben a kerítőfal vastagsága is nagyobb. Hasonló tornyokat találunk a liechtensteini Schaan 26 horreumának erődített falain is, amelyeket a IV. század utolsó harmadában építettek. 27 A saroktornyok mérete itt némileg hasonlít a Szentendre-Dera-patakiakéhoz: a tornyok külső hossza 790 cm, a fal vastagsága 190 cm. A kerítőfal vastagsága viszont lényegesen nagyobb: 360 cm. A Dera-pataki és a B ács-szentantali nagyméretű tornyok kibővítésénél tulajdonképpen az Innsbruck-wilteni és schaani erődtípus kisebb méretű és egyszerűsített változatát építették meg. Annyiban is eltér a két változat egymástól, hogy Innsbruck-Wilten és Schaan esetében az erődfal körbefogja a horreumot, Szentendre-Dera-patak és Bács-Szentantal esetében viszont a falak a nagy toronyhoz épülnek hozzá, és a nagy torony felőli sarkoknál nem építik meg a kerítőfal kis szögletes tornyait sem. A Bács-szentantali és Szentendre-Dera-pataki kerítőfalak középső tornyait is az Innsbruck-wilteni és a schaani középső tornyok mintájára kell kiegészítenünk úgy, hogy ezek külső falsíkja a saroktornyok falsíkjával egyezzen meg. A folyó felőli falszakasz közepén helyezkedhetett el a bejárat, amely hasonló lehetett az Innsbruck-wilteni és a schaani épület kapuzataihoz, de az is lehetséges, hogy csak egyszerű, védőépítmény nélküli kapunyílásokat hagytak a falon, erre mutat a Bács-szentantali épület maradványainak kiegészített alaprajza. A Bács-szentantali toronyhoz hasonló méretű (de vékonyabb falú) tornyokat ismerünk a dunakanyari limesszakaszról is, például a Valentinianus korában épült Pilismarót-Dunamelléke I. számú 28 , a dömös-kövespataki 29 és a szintén Valentinianus-kori, Kr. u. 372-ben épült visegrádkőfejtői 30 őrtornyot. Mindhárom torony belső mérete és falvastagsága is azonos, azonban ezek esetében egyértelműen meg lehet állapítani, hogy építésükkor nem a római lábat használták mértékegységként. Rekonstruált eltérés a tényterv szerinti leges méretméret hez képest Digitus mm mm % Pilismarót-Dunamelléke I. őrtorony A felmenőfal vastagsága: 100 cm 5x11=55 1017,5 -17,5 -1,71 Külső falhossz: 1085 cm 54x11=594 10 989 -139 -1,26 Belső falhossz: 890 cm 44x11=484 8954 -54 -0,60 Dömös-Kövespatak A felmenőfal vastagsága: 1 m Külső falhossz (ÉNY): 10,95 m Belső falhossz (DNY): 8,95 m Visegrád-Kőfejtő 5x11=551 017,5 -17,5 -1,71 54x11=59 410 989 -39 -0,35 44x11=484 8954 -4 -0,04 A felmenőfal vastagsága: 1,05 m 5x11=55 1017,5 +32,5 +3,19 36
