Budapest Régiségei 32. (1998)

TANULMÁNYOK - Holl Imre: Középkori kályhacsempék Magyarországon : 6. közlemény, A szürke, redukált égetésű kályhacsempék kérdéséhez 291-308

azokat. 37 Hogy ezek készítése több, egymással csak laza kap­csolatban álló (talán mezővárosi) műhelyben történt, azt az is bizonyítja, hogy sok minta fordul elő a szokásos vörös vagy sárga cserépből is, a mintakincset egymástól kölcsönözték (ezért egyes típusokból többféle variációt is használtak). Kü­lönböző mesterekre vallanak a csempék fiókrészei is, mert nagyon eltérő megoldásokat alkalmaztak. Egy részük az előbb említett csempetípusokkal együtt, azonos leletegyütte­sekből került elő. Az előadottakból levonható az a következtetés, hogy pusztán a technológiai jelleg alapján a helyi és az importere­det nem választható szét; biztos műhelyleletek felbukkanásá­ig csak a külföldi analógiák alapján valószínűsíthetjük, mi ke­rült kereskedelmi úton ide. A pozsonyi harmincad adatok is bizonyítják, 1457-58-ban a közönséges fazekasáru értékét meghaladó értékben szállítottak kályhacserépárut. (Például a hainburgi Slegl fazekas fekete és zöld mázas kályhához, még nagyobb értékben a budai „Mert Haffner", míg „Kunz Haffner von offn" ugyanazon a napon fazekakat és öntőtége­lyeket hozott. Az 1459-60. évi kamarai számadás szerint Po­zsony város ugyancsak Slegl fazekasnak fizetett 1 aranyat, sajnos nem részletezik, miért 38 ). Az általunk osztráknak tartott szürke csempék stíluskülönbségei miatt több, legalább 6-7 különböző műhelyre következtethetünk, amelyek saját minta­kinccsel rendelkeztek; egy közülük másolással pótolta ezt, egy másik pedig a cseh-morva-sziléziai stíluskör hatása alatt dolgozott. EGY SZOMBATHELYI CSEMPE SZIMBOLIKUS JELENETTEL A középkori Magyarország területén eddig csak a Felvi­dék Ny-i részén találkozunk olyan kályhacsempékkel, ame­lyek a cseh-morva csempék stíluskörével szorosabb kapcso­latban állnak; 39 megjelenésük jóval ritkább, mint ahogy a po­litikai-társadalmi-kereskedelmi kapcsolatok alapján várhat­nánk. A budai és a cseh királyi udvar közvetlen kapcsolatát eddig csak egy kályha néhány töredéke bizonyítja II. Ulászló korából. 40 Meglepő, hogy ugyanakkor a Nyugat-Dunántúlon fordul elő egy olyan csempe, amelynek ritka tematikája csehországi 1. Lásd például a két rekonstruált kályhát a XV. sz. második felé­ből Külsővat (Veszprém m.) udvarházából. IION-SABJÁN 77-140. - Ezeknél ugyan többféle díszített előlapú mázatlan csempét is felhasznált, de a vidéki műhely láthatóan más műhe­lyek mintakinesének átvételével, leutánzásával tudta csak vál­tozatosabbá tenni alkotását. - Már az egyik XV századi kősze­gi kályha esetében is feltételeztük, hogy a kétféle díszített szür­ke csempe együtt szerepelhetett egyszerű szürke kályhasze­mekkel: HOLL 1992. 145. kép. 2. A grafit használata nemcsak a vízáteresztést gátolta, de a cserép tartósságát is segítette; a terhelésnek is kitett csempe előlapja nem repedt el. - Itt hívnám fel a figyelmet arra, hogy a cserép­anyag megítélése puszta szemmel nem elegendő, csak erős na­gyítással látható a finoman elosztott aprószemcsés grafit példá­párhuzamokat mutat. Szombathelyen, a középkori vár terüle­tén régebben végzett ásatások során került elő egy reliefdí­szes csempe töredéke. A hornyolt keret belső szegélyét csava­rodó, gótikus levélsor kíséri. A plasztikus belső jelenetnek csak kis részlete maradt meg, de az analógiák alapján mégis felismerhető: jobb felé forduló griff alatt fekvő emberalak, a griff karmai az alak testét és fejét fogják (sárgásvörös cserép, 25x25 cm, 13. kép 1.) A csempe készítése során alsó részén, a rosszul sikerült lenyomás miatt, rajza elmosódott. 41 E téma ábrázolása vallásos szimbolika: a jó győzedelme (a griff rendszerint Krisztus erejének jelképe). A kompozíció kétféle variációját ismerjük Csehországban. Jobb felé forduló képe Karlstein várának egyik csempéjén látható (31. kép). Itt a griff alatt fekvő alak egy sisakos katona, megjelenítése a XV. század közepén gyakran feltűnő huszita harcosok alakjá­val egyező. 42 A másik csempe Caslau városában került elő 43 , egy fazekasműhely gazdag anyagában. Ezen a griff bal felé fordul, a karmai alatt fekvő alak részletei nem kivehetők (13. kép 3.). Ha e csempéket összevetjük, kitűnik, hogy a kompozíció fő vonásaiban egyező, de egymástól jelentősen eltérő a rész­letek kidolgozásában. Mint oly sok esetben, itt is arra gondol­hatunk, hogy az eredeti mintát készítő faragómesterek egy ál­taluk ismert előképet (metszetet, mintakönyvet?) használtak. A karlsteini csempe esetében azt is megállapíthatjuk, hogy mestere egy vallásos tematikájú csempesorozat készítője: a sorozatot az evangélisták jelképei (Lukács: szárnyas bika, Márk: szárnyas oroszlán, János: szárnyas sas, Máté: szárnyas angyal) díszítik; Prágából különböző helyekről kerültek elő példányaik. 44 A sorozat kedveltségére mutat, hogy többféle variációban készültek, és itt is előfordulnak ellenkező irány­ba néző alakok (talán a készítő egy meglévő csempét utánzott negatívba faragva?). A csehországi csempéket a XV. század­ra, illetve a század második felére keltezik. A szombathelyi példány esetében a (csak ennél előforduló) belső levélsoros keret árulkodik korára és talán műhelyének helyére. Ilyen stí­lusú, lapos, csavarodó levélsor az 1490-1500 körüli, valószí­nűleg alsó-ausztriai csempéken látható. 45 Az utóbbi támpont alapján ausztriai-bécsi (?) műhelyre következtethetünk, amelynek mestere a korszak csehországi készítményeit is ismerte. Biztosabb következtetésekhez ez esetben is az osztrák csempék alaposabb kutatása segíthet. ul a világosszürkére égő agyag esetében. 3. BTM Vármúzeum 53.274. ltsz. Nagy Lajos ásatása. Itt előkerült kályhacsempék Nagy Lajos és Zsigmond címereivel: HOLL 1958. 14., 29. kép; szürke kályhaszemek: 5. kép, 14. sz. m. fe­léből. 4. Altmann Júlia ásatása, feldolgozatlan. 5. Tettamanti Sarolta ásatása, 93.3.183. ltsz. TETTAMANTI 34.tábla. 6. 6. POLLA XV tábla 3. és 5. szürke színű - Itt 8. kép. 7. Közöletlen, az újabb ásatásokból. 8. K. BORS, In: Beiträge zur Mittelalterarchäologie in Österreich 6.1990.25—42., Tf 8. (Ez kivételesen egy dongáshátú fél sarok­rész az elvágott mintával.) K. BORS, In: FÖ 27. 1988. 333-334., Abb. 798. - Itt hívjuk fel a figyelmet arra, hogy ez a JEGYZETEK 294

Next

/
Oldalképek
Tartalom