Budapest Régiségei 32. (1998)
TANULMÁNYOK - H. Gyürky Katalin: Az ablakok üvegezéséről és az ablaküvegfestményekről a középkori Magyarországon 267-290
álló alakok hátterét alkotta, vagy egy alak ruháját borította, mint például az augsburgi dóm Mózest ábrázoló üvegablakán Mózes ruháját (1010-1050 között) vagy a XII. században készült másik ablakon Oseas próféta ruháját. A svájci Romont plébániatemplomából származó, 1295-ben készült ablakon egy püspök alakjának hátterét alkotják ezek a díszítőelemek. 13 Ugyancsak háttér Szent Katalin alakja mögött a heiligenkreuzi cisztercita templom szentélyének egyik ablakán, amely 1310-1320 között készült. 14 Ugyancsak a hátteret alkotó „szőnyeg" mintája a klosterneuburgi kerengő 1330-ban készült üvegablakán, ahol a háttér elé helyezett kerek keretben Jézus látható az írástudók körében, 15 valamint a lengyelországi Torun domonkos templomában lévő, 1335-ben készült ablakon, amely Jézust Pilátus előtt ábrázolja. 16 Függőleges szegélydíszként, illetőleg a háttér szőnyegmintájának egy sávjában látható ez az elem a karintiai St. Leonhardból származó, Szent Tamást ábrázoló ablakon. 17 Ez az ablak 1340-ben készült. Ugyanebből az időből való egy königsfeldeni, egy frauenfeldi és egy freiburgi ablak is. 18 Mindezeket csupán azért említem sok más hasonló közül, hogy elterjedését és alkalmazását időben is bemutassam. 1340 után is előfordul, ám - amennyire meg tudtam ítélni - a rajz egyszerűsége már megváltozik, cifrábbak a levelek. Maga a kompozíció is, amelybe belehelyezik, egy korábbi, már letűnő stílusnak emléke. Ezt a díszítőelemet egyébként meg lehet találni korai kódexfestményeken is, például egy Kr. u. II. századból származó tekercsen a szöveget szegélyező szalagot díszíti. A szöveg a keleti egyház liturgiáját tartalmazza. 19 A speyeri dóm 1196ból származó evangeliáriumának egyik ábráján az alvó háromkirályok fejpárnáját díszíti, és ez a motívum kereteli Berthold von Weingarten apát missaléjában a Krisztus bevonulását Jeruzsálembe ábrázolást, amely 1200-ból való, 20 továbbá egy aldersbachi kolostorból származó kézirat egyik ábráján szereplő, a Philosophiát ábrázoló alak ruháját. Az ábrázolás a XIII. század elejéről való. 21 A halberstadti dóm kincstárában őrzött fa szentély szék belső táblájára festett Szent Katalin ruháját is ez a motívum díszíti 22 Az itt felsorolt példákat természetesen nincs lehetőség bemutatni, de nem is szükséges, hiszen a mi töredékeinkkel közvetlen kapcsolatuk nincs. Az az egy-két példa is csak a díszítőelemek alkalmazásának módját illusztrálja. A díszítőelemeknek ez az - általunk - l-es számmal jelölt típusa igen korai, és a „szőnyegstílus"-ba csak később, a XIII. században „nő bele", mivel igen alkalmas arra, hogy a figurális ábrázolásoknak semleges, szőnyegszerű hátteret alkosson. A „szőnyegstílusnak" és ennek a díszítőelemnek késői változatát amelyről már említettem, hogy rajzolatában is eltér a koraiaktól - a krakkói Mária-templom két ablakán találtam meg, amelyek 1370-ből valók, 23 illetve ugyanitt másik két ablakon, amelyek az 1400 körüli időben készültek. A freskó az a műfaj, amelyben nem található meg ez a díszítés, kivéve egy helyen, a felső-magyarországi Felsőzugon (Vysne Ruzbachi), ahol egy 1450-ből származó táblaképen az Angyali üdvözleten Mária trónusát díszíti. 24 Az ok talán abban rejlik, hogy ennek a korai, dekoratív stílusnak falfestményben nem maradtak emlékei? Vagy inkább abban keresendő, hogy a festők, akik ablaküvegfestéssel foglalkoztak és akik falfestéssel, nem voltak azonosak? 2. típus (BTM 74.160.11-26., 3. kép) Egy szegélydíszítésről van szó, amely a szőnyegmintás háttérből kiemelkedő figurális mezőt keretezte. Mivel ezek a töredékek íveltek, esetükben is erről volt szó. Máskor ez a motívum korona pántját vagy palást szegélyét díszítette. A román ötvösművészetben gyakori ékkövekből és gyöngyökből álló díszítést utánozta. Töredékeink száma: 32. Szélességük 3,6 cm vagy 3,8 cm. Fehér festékkel alapozott sávban, melyet mindkét oldaláról egy-egy 2 mm széles fehér csík követ, egymást váltva következik egy rombusz alakú és egy mindkét végén lekerekített, henger alakú forma, köztük esetenként kerek foltocskák vagy indák háromlevelű lóhere motívumával. Színek: kék, vörös, sárga, halványzöld, sötétzöld. A merseburgi dóm két kerek ablaküvegének keretezésében (4/b. kép) minden elem más színű - mint az ékkövek. 25 Ez a színváltás a mi töredékeinken nincs meg. Az egymást követő formákon mindig ugyanaz az alapszín világít át. A rombusz- és hengerformák között töredékenként más és más apróbb díszítőelem is arra enged következtetni, hogy a töredékek vagy több ablakból származnak, vagy egy ablakon több kereteit mező helyezkedett el. Több töredék esetében a romlás miatt az eredeti szín már nem határozható meg. A merseburgi példa különösen azt sugallja, hogy a díszítés különböző ékkövek utánzata. Eredete részben az ötvösségre vezethető vissza, részben ékkövekkel szegélyezett palástokra. A középkor korai szakaszában bőkezűen bántak az ékkövekkel, sőt a rombusz és henger alakú elemek között található kis kerek foltocskák igazgyöngyöket ábrázoltak. A szászországi Paretz falusi templomában - feltehetően másodlagos elhelyezésben - található két kerek üvegablak. 26 Az egyiken mellkép (Obödientia). A fején lévő korona pántján láthatók hasonló ékkövek gyöngyökkel. A másik ablakon egy szent gallérját díszítik. Az ablakok a XII. század végéről, legfeljebb a XIII. század elejéről származnak. Hasonló mintájú szegély díszíti a - korábban már említett - Dávid- és Mózes-alak palástját is az augsburgi dóm 1010-1050 között készült üvegablakain és a romonti (Svájc) ablak püspökalakjának palástját is. Igen korán kerülhetett át az ötvösségből a díszítőművészetbe, mivel a ravennai San Vitale Theodora császárnét és kíséretét ábrázoló mozaikképének keretelésén már a VI. században megjelent ez a motívum. A szobrászatban is a korona ékköveinek ábrázolására szolgált, mint ahogy a reimsi Musée Lapidaire-ben őrzött Lothar-fej koronáján 27 vagy azon a halberstadti szentélyszéken látható, festett Szent Katalin fején lévő koronán, amelyet korábban már említettünk. Falfestmény műfajában is megtalálható és egyértelműen ékkő ábrázolásának látszik a salzburgi Nonnberg 1140-1450 között készült Szent Gergely-alakján lévő palást szegélyének díszítése. 28 Leginkább maguk az ötvösművek szolgálnak bizonyítékul. Egy XI. századi bizánci evangeliárium borítólapja ötvösmunka. 29 Ugyancsak bizánci munka az a patena, amelynek peremét ékkövekkel díszítették, és amelyet Konstantinápoly 1204. évi kifosztása után a velenceiek vittek a San Marco kincstárába. 30 Azok számára, akik kétségbe vonnák, hogy az üvegablakok esetében is ékkövek ábrázolásáról van szó, idézem Theophylus presbyter 1110-1150 között írt munkájának egy fejezetét. 31 269
