Budapest Régiségei 32. (1998)
TANULMÁNYOK - Bertalan Vilmosné: XIII. századi csuklós bronzmérlegek Óbudán 171-180
BERTALAN VILMOSNÉ XIII. SZÁZADI CSUKLÓS BRONZMÉRLEGEK ÓBUDÁN Óbudán (Budapest, III. ker.) az elmúlt évek ásatásai és leletmentései során a fémleletek között több XIII. századi csuklós bronzmérleg, illetve mérleg részlete került elő a középkori káptalan területén. (A káptalan területének megosztása 1355ben következett be.) Óbudán már korábban is találtak egy hasonló leletet. 1879-ben a Kórház u. 20.-ból (1. térkép, I.) római anyag került a Magyar Nemzeti Múzeumba, ezek között volt egy csuklós, kétkarú bronzmérleg és serpenyőik (MNM 110/1879.3 a-c) 1 . A római anyagban Méri István ismerte fel a középkori mérleget és dolgozta fel jeles tanulmányában. 2 (I. tábla) A csuklós mérleg karja 21,6 cm hosszú, tömör rudacska. Három részletből áll. A két mozgatható karrészt ferde csapolással illesztették a középső részhez, és egy-egy szegeccsel erősítették össze. A karok végén egy-egy lemetszett sarkú, kocka alakú tag van, amelynek mind a négy oldalán pontkörös díszítés szerepel. Ehhez csatlakozik egy-egy fül huzalból készült karikával, a serpenyőket tartó zsinór részére. A mérlegkar közepén van a kerek átmetszetű, tűben végződő nyelv, amelynek hossza 6,15 cm A nyelv alsó részén egy átfúrt lyuk van, ebben egy tengely, amely a bronzlemezből kivágott „U" alakú villát, illetve mérlegtartót tartja. A villa teljes hossza 7,8 cm. A félkör alakban végződő villa felső részéhez kis fülecske csatlakozik egy lyukkal, a mérlegtartó részére. A villa alsó része, amelyből a két szár kiindul, vízszintes, ebben a nyelvnek megfelelően egy kör alakú kivágás látható. A villa és a szárak felső részén mind a két oldalon pontkörös díszítés szerepel. A serpenyők vékony, kalapált bronzlemezből készültek. A serpenyők átmérője 9,8 cm, magassága 1,8 cm, falvastagsága 0,2-0,8 cm között lehetett. A peremek közelében 3-3 lyuk található a felfüggesztőzsinór részére. A peremen körbe pontkörös díszítés van. Az egyik serpenyőben Árpád-kori pénzverő tővel bélyeget ütöttek be (MÉRI 1954. 14. ábra.) Ebből a tényből vonja le Méri azt a következtetést, hogy a mérleg egy hitelesített pénzváltó mérleg volt, mely a XII. század második feléből származik, és a tatárjárásig használhatták és talán az esztergomi pénzverő ötvösök készítették. (MERI 1954. 111114.) Esztergomból többek között egy azonos típusú és méreteiben is nagyon közel álló leletet publikált Fettich Nándor 3 , amelyet egy ötvösmester műhelyéhez tartozónak vélt. Esztergom szerepét a magyar pénzverésben és ötvösségben a tatárjárásig újabban Zolnay László dolgozta fel. 4 A pénzváltó mérleg előkerülését Óbudán e településnek a XIII. század elején kialakult rövid központi szerepe magyarázhatja, amikor nemcsak a királyi udvartartás helyeként, hanem kormányzati helyként is működött. A Szentlélek (Korvin Ottó) téren (1. térkép, III. lelőhely) 1979-ben a 15-ös középkori ház feltöltési rétegében talált bronz kézi mérleg (79.40.1.1., II. tábla, 1. kép) a Kórház u.-i darabbal azonos szerkezetű és anyagú, méreteik is nagyon közel állnak egymáshoz. A kétkarú mérleg kinyitva 19 cm hosszú, összecsukva 7,8 cm. Három tagból áll, a középtag, melyhez a villa, illetve a tartó rögzül, 5,7 cm hosszú. A kar két végén egy-egy kocka alakú rész, mind a négy oldalán pontkörös díszítéssel. Ezt követi a kis fül, melyben huzalból készült karika van (az egyik törött) a serpenyők felfüggesztéséhez. A mérleg villája félkörös lezárású egy kis füllel a fogó részére. A villa nyelv fölötti része félkörben kivágott, hossza 7,5 cm. Felülete díszítés nélküli. 5 Ilyen díszítés nélküli, félkörös lezárású bronzvilla, melynek nyelv feletti részén nincs kivágás, került elő a budai palota É-i előudvarában, a 4-es ház betöltésében a gótikus szobrokkal együtt 6 (ZOLNAY 1977. után III. tábla). A bronzlemezből készült villa hossza 12,2 cm. Ilyen a tatárjárás előtti csuklós bronzmérleg villája is, amely Esztergomban került elő. 7 A Szentlélek (Korvin Ottó) téri lelőhely közelében a XIV. századi Mária templom D-i oldalán a Szentlélek tér 9. sz. házban (1. térkép, II. lelőhely) 1980-ban a 80/1-es árokban 140-180 cm mélységben kétkarú bronzmérleg villáját találtuk meg (96.12.4.1. IV. tábla 1. ábra 2. kép). A villa félkör alakú záródású, egy kis füllel, melyben egy karika van a fogó részére. Hossza 12,4 cm, szélessége 2 cm, vastagsága 0,2 cm. A villa nyelv feletti részén egy félkörös kivágás. Középen a villa mindkét oldalán kereszt alakban pontkörös díszítés. Azonos díszítés van a merev karú, XIII. századi mérleg villáján a Mende-Leányváron feltárt földvár ásatásából. 8 A villa hossza 10,1 cm. Egy XIII. századi kézi mérleghez tartozó serpenyő (70.161.1.1., 1. kép) került elő a Lajos u. 163. sz. udvarán, az É-D-i szelvényben (1. térkép, 1/b, alaprajz IV. lelőhely), az itt feltárt 7-es középkori háztól D-re 130 cm mélységben. A kalapált bronzlemezből készült serpenyő sérült, szélein három lyuk van a felfüggesztőzsinóroknak. Átmérője 6 cm lehetett. A bronzlemez, amelyből a serpenyő készült, 0,2 cm vastag. A Kórház u.-i mérleg serpenyőjének átmérője 9,8 cm. A budai vár É-i előudvarában a XIII. századi mérleg villája mellett egy sérült serpenyő is előkerült, melynek átmérője 7 cm körül van (ZOLNAY 1977, 4. 25. 27. tábla). A mendei mérleg serpenyője 8,5-8,8 cm között van, az esztergomi ötvösmérleg serpenyője 10,2 cm (FETTICH 1968. 2. kép) Ugyancsak a középkori piactéren álló ház, a 9-es ház K-i oldalán, a Lajos u. 165-167. helyén (1. térkép, 1/b alaprajz, V. lelőhely) Altmann Júlia 1988-ban az Aquincum szálloda területén végzett ásatásnál a 8-as szelvényben 70 cm mélységben egy csuklós bronzmérleget talált, amelynek hiányzik a villája és a serpenyője (97.112.1.1. IV. tábla, 2. ábra, 3. kép). 9 Méretei: a karok kinyitva 18,6 cm, összecsukva 8,1 cm, a középtag hossza 6,5 cm. A karok végén kocka alakú tag és egy-egy fülecske van karikával a serpenyőfelfüggesztő zsinór részére. A kocka alakú tagok díszítés nélküliek. 171
