Budapest Régiségei 32. (1998)
TANULMÁNYOK - Szirmai Krisztina: Koracsászárkori bronzemlékek Aquincumból 149-155
SZIRMAI KRISZTINA KORACSÁSZÁRKORI BRONZEMLÉKEK AQUINCUMBÓL A BTM aquincumi gyűjteménye három jelentősebb kora-császárkori bronzleletet is tartalmaz 1 . Ezek: egy kardhüvely-veret, egy másik kard- vagy tőrhüvely veret, végül egy lószerszámdísz. Jelen alkalommal az említett bronztárgyak lelőhely körülményeit, egyedi jellegzetességeit mutatjuk be és azokat értékeljük. Az elmúlt évben a pannóniai limesszakasz mentén, az aquincumi legiótábor délnyugati részén több feltárás folyt. Az ezek során feltárt gerendavázas, cölöpkonstrukciós épületmaradványok a legiótábor első periódusához tartoznak. A következő periódusok emlékei is előkerültek, így többek között a kőtábor kaszárnyái is. Itt kerültek napvilágra azok a díszített hüvelyveretek, melyekkel foglalkozunk most. 2 1. sz. lelet (1. kép. 1., 2., 3., 6. kép). Kardhüvely veret. Valószínűleg sárgarézből készült. A felső rész hiányos. A lemez két szélső oldalán az applikáció nyomai, a hátlapon forrasztásnyomok. A képmező fehérfém bevonat. A veret mérete: 5,1x6,9 cm A lemezen áttört technikát és gravírozást alkalmaztak. A szalaggal ellátott koszorút tartó Victoriát 3 szárnyakkal, sűrűn redőzött peplosban ábrázolták. Az istennő jobbra fordult és két kezével maga előtt egy kis koszorút tart. A képmező jobb alsó sarkában pajzs (scutum) részlete. Egy rövid pálmaág a pajzs mögött van. A díszített veretre applikáltak egy keskenyebb, vastagabb háromszorosan hornyolt pántot. Mérete: 4,7 x 0,5 cm. Vastagsága: 0,5 mm. A lemez belső oldalán a kis szegek is megmaradtak. Az áttört technikát és a gravírozást egy hosszában megmunkált, téglalapalakú, linzi lelőhelyű kardhüvely-veret mutatja. Ezeket a technikákat láthatjuk az oesterbeecki és a Kostolnápri Dunajii (Nyugat-Szlovákia) díszített, téglalapalakú, pompeji típusú glaudiusok hüvelyéhez tartozó véreteken is. 4 A linzi emléken Victoria tűnik fel. A győzelem perszonifikációjával kapcsolatos Mars alakját több változatban ismerjük fel. A Nyugat-Szlovákiából származó vereten egy római légionáriust és egy barbárt ábrázoltak. 5 Az 1. sz. lelethez az analógiák közül legközelebb a linzi veret áll a Victoria ábrázolás és a különböző technikák alkalmazása alapján. Az aquincumi űn. Victoria kardhüvely veret a párhuzamok szerint az I. század terméke. 2. sz. lelet (1. kép, 1,4., 5., 7. kép). Kard- vagy tőrhüvely-veret. Valószínűleg sárgarézből készült. Vékonyabb, rosszabb minőségű. Középen a lemez kettérepedt. A képmezőt fehérfém bevonattal látták el. Mérete: 4,3 x 4,7 cm. A lemez domborított. Ábrázolt jelenet: a császár tógában áll, jobboldalon egy téglalapalakú posztamensen, méretével kiemelkedik a többi alak közül. A császárnak nagy orra és esetleg rövid körszakálla van. Balrafordulás közben jobb karját felemeli, miközben az egyik lábára támaszkodik. Mögötte magas rangú kísérője áll, aki szintén tógát visel és testtartása is azonos a császáréval. Előttük áll három katona különböző fegyverekkel és hadijelvényekkel (signa). Az ábrázolt téma adlocutio. Adlocutio ábrázolások láthatók például Caligula sestertiusán, Nero, Galba érmein, a történeti reliefeken, mint például a Traianus oszlopon vagy Septimius Severus diadalívén. 6 A 2. számú lelet figurális ábrázolása a Nero érmek képtípusa alapján készült. 7 A császárportré a késő Flavius kor uralkodóinak képmását idézi. 8 Az aquincumi adlocutiot ábrázoló lemez egy négyzet alakú hüvelyverethez tartozott. Domborított kard-tőr hüvelyvéreteket ismerünk Pölöskéről (Zala megye), Vrnikából [Nauportusból] / (Slovénija), Carnuntumból és Valkenburgból 9 Ezt az említett leletanyagcsoportot gazdagítja a 2. sz. lelet, amely a II. század elején készült. Az 1. és 2. számú aquincumi hüvely veret a különböző technikai megoldás miatt nem egy fegyver hüvelyveretéhez tartoztak. Az 1. számú lelet egy pompeji típusú kard hüvelyvereteihez tartozhatott, a 2. sz. lelet egy mainzi típusú kard vagy egy tőr hüvelyét díszíthette. 10 (8. kép) A díszített, koracsászárkori páncéltöredékeket ismét felhasználták az új termékek előállításához ezt mutatják a carnuntumi és a brigetioi leletek is." Az aquincumi 1.-2. számú bronztárgyakat is már másodlagos felhasználásra készítették elő. Ezt igazolja a lelőhely régészeti megfigyelése is. Az aquincumi 1.-2. számú hüvely veretek jelentősége: 1. A két veret az aquincumi legiótáborban került elő. 2. A 2. számú lelet adlocutio ábrázolása párhuzam nélkül áll. 3. A két aquincumi, új figurákkal díszített, fehér bevonatos hüvelyek veretei 1-2. századiak, melyeket már másodlagos felhasználásra csoportosítottak. 12 3. sz. lelet. Lószerszámdísz. A bronzból készült, ismeretlen lelőhelyű lószerszámdísz 13 egy phalerából és egy lunulából áll (9-10. kép). A 9 cm átmérőjű phalera közepét kör alakú domborítással (Mittelbuckel) díszítették, a szélén hiányos phalerát kis gombok keretezik. A phalerát ráforrasztották a háromfüles, nitszögekkel ellátott, lapos masszívabb karikára. Az egyik fülön, a többszörösen profilált, lemezzel ellátott, nem egészen zárt, szélesebb gyűrűtagozat (Ring) megmaradt. A 7,7 cm széles lunulát apró gombok szegélyezik. A lunula felső részén alul és felül a téglalapalakú függesztőtagozat megmaradt. A lunula mindkét vége többszörösen profilált és azokat egy-egy lapos kis karikával látták el. Az aquincumi lószerszámdísz külső kis gombokkal ellátott phalera típusát Oberadenből már Augustus korából ismer149
