Budapest Régiségei 31. (1997)

Magyar Károly: A középkori budai királyi palota fő építési korszakainak alaprajzi rekonstrukciója : 1. közlemény 101-120

tűnt városi házak telkeit, bár teljes hossz telekméretet tulajdonképpen csak egy helyen sikerült azonosítani. A 80/9 jelű háznál az utcai homlokzattól a telek végét jelentő Árpád-kori városfalig terjedő táv mintegy 40 m (ZOLNAY 1984,215. o. térképén 73-as számmal jelölve.) Északabbra, a közvetlenül az É-i zárófal mellett feltárt, a zárófalba részben belefoglalt épület esetében a homlokzati falat ugyan elbontották, de az egykori nyomvonaltól a városfalig mérhető távolság itt 42,5 m (id. alaprajz 31 .,37. sz. alatt jelölt épület). 125. GEREVICH 1955,265. oldalán megállapítja, hogy a Kisudvar körüli palota az elrendezés alapvonásai tekintetében „...az összes, alaprajzában ismert budai házzal közeli rokon." Hozzáteszi, hogy azoknál a középudvaros elrendezés későbbi fejlődés eredménye. - Tény, hogy pl. az Előudvar területén feltárt, többször említett telkeknél, amelyek épületeit többségükben a 15. sz. folyamán bontották el, a zárt, középudvaros elrendezés még nem mutatható ki. 126. Mint a korai láttuk, a későbbi Nagyudvar DK-i részén több töredékes, nehezen keltezhető maradvány bukkant elő. Az említettek mellett ki kell még térni egy a „vár" ÉK-i helyiségének É-i fala mentén mutatkozó, ahhoz szorosan kapcsolódó és vele egykorú(?) É-i irányú falindításra (GEREVICH 1966, 121. o. 156. képen „g", a 197. o. 286. képen „g-d" jellel, említve. 125., 198. o. A csonk utalhat a zárt épülettömb É-i nyúlványára, de talán még egy támpillér alapozásaként sem elképzelhetetlen, bár ennek ellent mond, hogy nem derékszögben illeszkedik az említett É-i falhoz. Sajnos a többi, É-ról kapcsolódó falcsonkhoz való viszonya alig értelmezhető. 127. Több jel és körülmény látszik erre utalni. Mint láttuk, a „vár" bejáratánál egyelőre semmi nem utal erődített kapukiképzésre, és az É-i homlokzati falak vastagsága is csak 120 cm körül volt. így joggal feltételezhető, hogy a védelmi vonal északabbra helyezkedett el (MAGYAR 1991b, 212.). Másrészt a kapualj és különösen az azt D-ről lezáró belső kapu keskeny volta alapján kevéssé hihető, hogy a Kisudvar szekerekkel megközelíthető lett volna. Talán még istálló sem volt az épülettömbön belül, hiszen trágyára utaló szerves lerakódást a földszinti helyiségek terrazo- és téglapadló maradványainál sehol nem említenek. Mindezek arra mutatnak, hogy a hercegi lakhely előtt kellett még egy gazdasági udvar - előudvar szerepet betöltő térségnek lenni. 128. GEREVICH 1966, 142. o. 194. kép alaprajzán „M"-el és „L"-el jelölve, említve a 149-150., 190. oldalakon. 129. MAGYAR 1991b, 219. a következő, Nagy Lajos-féle építkezések közé sorolva; BÚZÁS 1994,113. hasonlóképp kerítésfalként értelmezve, azonban még István hg. korából. 130. Úgy vélem Búzás G. fentebb idézett - egyébként igen igényes és érzékletes - rekonstrukciójának az Istvánvár ÉK-i és ÉNy-i feltételezett saroktornyára vonatkozó része teljes félreértésen alapszik. Önmagában a kiindulópontként felvett „keleti kiszögellés"-nek a keltezése is igen kérdéses, de, hogy az a falvastagsága (É-on: 110 cm, K-en 90 cm, D-en 105 cm) folytán védműként - toronyként - nem funkcionálhatott, teljesen bizonyos. Még a ténylegesen igazolható szerepét, azaz a különböző szinten álló palotaudvarok összeköttetését is csak úgy láthatta el, hogy végülis sarkait támpillérekkel kellett megerősíteni. (Igaz, utóbbira az ide rekonstruálható, kiugró zárterkély utólagos kiépülése is okot adhatott.) - Mindebből következik, hogy túlsó, Ny-i oldali párját, legalábbis vártorony minőségben, hiábavaló lenne keresni. IRODALOMJEGYZÉK BALOGH 1966 = BALOGH Jolán: A művészet Mátyás király udvarában. Bp. 1966 BÚZÁS 1993 = BÚZÁS Gergely: A budai gótikus szoborleletről. Valóság 36. 4(1993)89-97. BÚZÁS 1994 = BÚZÁS Gergely: A budai királyi palota déli nagycsarnoka. In: Gerő László nyolcvanötödik születésnapjára - Tanulmányok. (Művészettörténet-Műemlékvédelem 6.) Bp. 1994. BÚZÁS - VÉGH 1990 = BÚZÁS Gergely - VÉGH András: Adalékok a budai királyi palotában álló Zsigmond-palota homlokzati rekonstrukciójához. In: Castrum Bene 2. Bp. 1992.102-123. CZEGLÉDY 1988 = CZEGLÉDY Ilona: A diósgyőri vár. Bp. 1988. FELD-SZEKÉR 1991 = FELD István - SZEKÉR György: Újabb adalékok a budai királyi vár Zsigmond-palotájának és északi főbejáratának rekonstrukciójához. Műemlékvédelem 35. 4 (1991) 248-257. GEREVICH 1952 = GEREVICH László: Castrum Budense. ArchÉrt 79 (1952) 150-165. GEREVICH 1955 = GEREVICH László: A budai Vár feltárt maraványainak leírása. In: Budapest Műemlékei 1. Bp. 1955. 223-257. GEREVICH 1966 = GEREVICH László: A budai vár feltárása. Bp. 1966. GEREVICH 1976 = GEREVICH László: A pesti és a budai vár. BudRég 24.1 (1976) 43-58.; 24. 2 (1976) 10-14., 111-123. GEREVICH 1987 = GEREVICH László: A budai vár Zsigmond király korában. In: Művészet Zsigmond király korában 2. Katalógus. Bp. 1987. 148-180. GEREVICH-SEITL-HOLL - GEREVICH László -SEITL Kornél- HOLL Imre: Megjegyzések a budai vár XIII. századi építéstörténetéhez. MŰÉ 1953.210-218. GERO 1955 = GERŐ László: A budai vár építészeti leírása. In: Budapest Műemlékei l.Bp. 1955. 199-222. GERŐ 1994 = GERŐ László: Mátyás király budai palotája. Kiskőrös, 1994 H. GYÜRKY 1985 = H. GYÜRKY Katalin: Az üveg. Katalógus. MHB 5. Bp. (1985) KOPPÁNY 1995 = KOPPÁNY Tibor: Várak és kastélyok magyarországon a 11-19. században - Az OMVH kiállítása. Szerk.: Bozóky Lajos, Granasztói György né, Koppány Tibor. Bp. 1995. LUX 1920 = LUX Kálmán: A Budai Várpalota Mátyás király korában. Bp. 1920. 115-116. MAGYAR 1986 = MAGYAR Károly: Budavári középkori királyi palota. TKM Kiskönyvtára 246. Bp. 1986. MAGYAR 1991 = MAGYAR Károly: Buda 13. századi topográfiája. DuDolg 3(1991)91-106. MAGYAR 1991a = MAGYAR Károly: Buda im 13. Jahrhundert. In: Budapest im Mittelalter. Braunschweig, 1991. 153-184. MAGYAR 1991b = MAGYAR Károly: Der Königspalast in Buda. In: Budapest im Mittelalter. Braunschweig, 1991. 201-235. MAGYAR 1992 = MAGYAR Károly: Ásatások a Budavári Palota területén és annak északi előterében. Bud Rég 29 (1992) 109-115. MAROSI 1982 = MAROSI Ernő: Buda - A királyi vár I. Lajos korában. In: Művészet I. Lajos király korában 1342-1382 - Katalógus. (Szerk.: Marosi Ernő, Tóth Melinda, Varga Lívia). Székesfehérvár, 1982. 221-223. MENCELOVÁ 1972 = MENCELOVÁ, Dobroslava: Ceské hrady 1-2. Praha, 1972 NAGY 1955 = NAGY Emese: Zsigmond király budavári Friss-palotája. BudRég 16 (1955) 105-134. NAGY 1987 = NAGY Emese: Buda - A királyi vár. In: Művészet Zsigmond király korában 1387-1437. 2. Katalógus. Bp. 1987. 117-147. SEITL 1952 = SEITL Kornél: A vári ásatások néhány műszaki vonatkozású kérdése. ArchÉrt 79 (1952) 171-178. F. TÓTH 1975 = F. TÓTH Rózsa A budai vár függőkertje és a Cisterna Regia. In.: Magyarországi reneszánsz és barokk. Művészettörténeti tanulmányok, (szerk.: Galavics Géza) Bp. 1975. 11-54. F. TÓTH 1986 = F. TÓTH Rózsa: A budai királyi palota 1478-1500 között épült reneszánsz homlokzatai. Sajtó alá rendezte és a jegyzeteket készítette Farbaky Péter. ArsHung 14. 1 (1986) 17-50. ZOLNAY 1952 = ZOLNAY László: A XIII-XIV. századi királyi szálláshely. MŰÉ 1(1952) 18-28. ZOLNAY 1977SZ.; 1977k. = ZOLNAY László: Az 1967-75. évi budavári ásatásokról és az itt talált szoborcsoportról. BudRég 24. 3 (1977) szövegkötet, 24. 4 (1977) képkötet. ZOLNAY 1982 = ZOLNAY László: Az elátkozott buda - Buda aranykora. Bp. 1982. ZOLNAY 1984 = ZOLNAY László: Előzetes jelentés a budai vár déli részén végzett 1975-81. évi feltárásokról. BudRég 26 (1986) 203-216. 114