Budapest Régiségei 31. (1997)
Holl Imre: A budai palota középkori építéstörténetének kérdései 79-99
négy további kőfaragó (segéd) Magyarországra utazásuk során december 16-án Regensburgban tartózkodtak. A három kőfaragómester, négy segéd, két ácsmester és egy ólomtetőfedő-mester együttese (valószínűleg mindnyájan Köbből) nagyarányú munkára utal. Később 1418-ban az augsburgi ácsmesterek és segédeik szerződtetése már egy befejezéshez közeledő palota munkáit jelezhetik (faboltozát, mennyezet, tetőszék?). 82 Úgy gondolom, Windecke az 1419. évhez kapcsolódó adata „...und lag do sin buwe..." és elragadtatása az épületek kiemelkedő szépségéről nyugodtan vonatkoztatható a nagy É-i palotára. Az uralkodása nagy részét külföldön töltő Zsigmond 1426ig Budát tekintette székhelyének, itineráriumának tanúsága szerint 83 1419 és 1426 között (rövidebb utazásokat leszámítva) Budán lakott, innen indult, ide tért vissza, míg 1429/30-ban és 1434/36-ban már főleg Pozsonyban székelt. Ez is arra vall, hogy ekkor (1419-ben) a budai palota készen állhatott. BUDA - POZSONY, TORZFEJEK ÉS SZOBROK A budai utolsó építkezések mind későbbre helyezésének egyik lényeges támpontja a pozsonyi vár épületeinek új kutatási eredményeihez kapcsolódik. A. Fiala Szűcs J. elszámolási adatait használva arra következtetett, hogy először a védelmi rendszer kiépítése kezdődött 1423-tól (a huszita veszély miatt), majd 1430-tól biztosította Zsigmond az anyagi forrásokat magának a palotának nagyszabású kiépítésére, egyben folytatták a K-i és D-i oldalon a várfalak (és külső kaputorony) megépítését is A kutatás során nagyszámú kőfaragójegyet sikerült gyűjteni (169 db) és a díszítő szobrászatból számos addig ismeretlen, konzolokat és bordaindításokat díszítő torzfejet. Ezekből arra következtet, hogy a Budán dolgozó kőfaragók települtek át a pozsonyi munkákra. 84 Mindebből logikus következtetésnek tűnik, hogy a budai palota és (szobrok) munkái még a 20-as években is folyamatban voltak, 85 abbahagyásuk az új feladattal függ össze. Csakhogy a Fiala által egyezőnek tartott nagyobb számú kőfaragójegy közül magam csak a 122-es (K-i pozsonyi kaputorony boltíven) és a 138-as (ugyancsak a kaputornyon) kőfaragójegyek esetében találtam egyezőket Budán: az előbbihez a Zsigmond-kapu lovaskapu ívkövén (Várnai 4. sz.), a másikhoz egy szórványkövön (a Ny-i belsőudvarból, keresztosztásos ablak kávakő, Várnai 176. sz.). 86 Ez a két egyezés kétségtelenül arra mutat, hogy a budai kőfaragók közül ketten a 30-as években a pozsonyi építkezéseken még részt vettek, ez azonban elenyésző szám az ott dolgozó kőfaragókat tekintve (magán a pozsonyi K-i kaputornyon 21 féle jegy található). Valószínűbb, hogy már jóval a budai építkezések után, a különböző más munkákhoz szétszóródó mesterek közül jutott el e kettő Pozsonyba. (15. kép) A budai mesterek egy részének átköltözését a pozsonyi vár torzfejes konzoljainak hasonlósága is bizonyítaná (s egyben a budai épületszobrászatnak mind későbbre keltezését is 87 ). Úgy vélem, a torzfejek stíluskörének hosszú élete Közép-Európában (és számos helyen feltűnése) Pozsony esetében ennek már késői megjelenése, a várban talált példányok többnyire szárazabb, sematikusabb megoldásúak, mint a Budáról ismertek. 88 Inkább a hagyomány folytatása, mint azonos mesterek művei. (17-24. kép) 90 A PALOTA ELŐTTI ÉSZAKI TÉR A Szárazárok előtti tér, később udvar kérdésében az új ásatások csak részben közzétett eredményei miatt a további alapos feldolgozások adhatnak feleletet. Az egyik fontos kérdés: közvetlenül a Szárazárok előtt mikor bontják el (ennek építésekor akadállyá vált) épületeket? 89 Ez talán feleletet adhat amennyiben pontosan keltezhető betöltéseket lehet kiértékelni - a Szárazárok készítési korára is (Sajnos magának az ároknak legalsó rétege viszonylag késői: 1430-1595 közötti érmekkel, még a Ny-i szakaszán a bezuhant nagy faldarab alatt is 15. sz. második fele - 16. sz-i kerámia feküdt, ez tehát az 1578. évi robbanáskor dőlt bele.) Egy további tisztázandó kérdés az É-i tér helyén korábban álló városrész sorsa, illetve a palota irányába vezető út D-i szakasza. Meddig használták a középső tengelyét (4. kép), valóban áthaladt a Zsigmond-palotán is 90 ? A nyugatabbra álló kapu („Palota-kapu") vette át az útvonal szerepét? Erre mutatna az újabb ásatások megfigyelése: a 15. sz. első harmadában a korai városfal mellett a belső oldalán két objektum (ház illetve pince) megszüntetése, feltöltése talán ezért történt? 91 A D-i városrész házainak sorsa még nem tisztázott, ehhez az itteni leletek és megfigyelések alapos feldolgozása segíthet a jövőben. Már ma is nyilvánvaló mindenki előtt, hogy Zolnay téves koncepciója (és az ennek bizonyítására használt adatai) zavarják a legkülönfélébb kérdések eldöntését, illetve több szempontból ma is befolyásolják. 92 Nyilvánvaló, hogy e városrész két és fél évszázados élete során az építkezések, bontások sokféle nyomot hagytak, az egyik fontos kérdés ebből a szempontból a végleges megszüntetés ideje. Már ma is levonható az a következtetés, hogy a nagyarányú tereprendezés itt - ellentétben a korábbi véleményekkel (15. sz. 30-as, 40-es évei, 1444 körül, 15. sz. ötödik évtizede, 1470-1541 között) -talán jobban keltezhető. Ha csak a szobrok és ezekhez tartozó töredékek lelőhelyeit tekintjük át 93 , mint egyidejű betöltéseket, feltűnik, hogy többeknél számos Zsigmond-kori kályhacsempe került elő (az I-II-IÏÏ-IV. csoportból), sőt a IV. számú helyiségből a Lovagalakos kályha műhelyének egyik oromcsempéje is (17. típus, rozettával). 94 Ha ezt összevetjük a palota egyik viszonylag érmekkel is keltezhető rétegsorának tanúságával, megállapíthatjuk, hogy az utóbbi csempe legkorábban a 60-as években, valószínűleg inkább később, a 70-es, 80-as években kerülhetett ide. 95 Ez pedig azt jelenti, hogy az egyik tereprendezés (de nyilván nem az utolsó) Mátyás király korszakának második felében zajlott le - talán egyik építkezési szakasza során, hogy a királyi vár előterét rendezze. (4. kép) Pontosabb keltezést akkor fogunk kapni, ha a leletanyagok-érmek a későközépkori betöltésekből közlésre kerülnek. Mindez természetesen az 1974. évi szoborlelet sorsát is pontosíthatja: valóban csak egy felhagyott kőfaragóműhely 96 anyagának kihordása történt, vagy (esetleg ezzel egyidejűleg) már felállított szobrok eltávolítását tette szükségessé egy új építkezés-átalakítás-modernizálás. Egyik magyarázat lehetett erre például a kápolna felső részének reneszánsz átépítése is belsejében - ha elfogadjuk Gerevich feltevését a szeráfokkal díszített, kazettás vörösmárvány fülke mennyezet egykori helyéről. 97 De számos más magyarázatot is kereshetünk Mátyás (sőt még II. Ulászló) építkezéseivel kapcsolatban. A fiálés-vízköpofejes kút elbontását szükségessé tehette az új reneszánsz kutak felállítása. Hogy ez eset-
