Budapest Régiségei 31. (1997)
Holl Imre: A budai palota középkori építéstörténetének kérdései 79-99
7. kép. A DNy-i pincehelyiségek ajtajai 8-9. kép. A Lőportorony előtti 3-4. pince közötti ajtó keretköve nai 147., 146.). Ez további bizonyíték arra, hogy a D-i rész beépítése egy építései fázist jelent, s ekkor vált szükségesség az István toronyba utólag csigalépcsőt helyezni. 52 (7. kép) Jelentősebbnek tartjuk a korábbiakban tárgyalt összefüggéseket (Nagy terem - várkapuk - ÉK-i boltozott pincék: 8-9. kép), hiszen evvel egy eddig ilyen szempontból nem vizsgált illetve egészen más vonatkozásban értelmezett - épületet kapcsolhatunk a korábban körvonalazott palota bővítéshez. A felsorolt jegyek ugyanis a Lőportorony előtti pincehelyiségsor kiépítését jelentik, ami már az itteni nagy oszlopos-pilléres épület helyének utólagos beépítése, elfalazása. 53 Ez itt már egy második periódus, falakkal, ajtókkal, ablakokkal. (10. kép) (Magyarázatot ad arra is, miért nem találják a Schedel krónika fametszetének megfelelő helyén, az ÉK-i toronytól É-ra a pilléres épületet!) (A harmadik periódus a további átépítés: a válaszfalak megvastagítása téglaköpennyel és tégla-dongaboltozatok beépítése.) A palota kronológiájával foglalkozó szerzők annak a logikus következtetésnek alapján, hogy a királyi paloták bővítése - területnyerése - D-ről É-felé haladt (függetlenül e kronológia szakaszainak eltérő értelmezésétől), úgy vélik, Zsigmond építkezései csak az utolsó szakaszban lépték át a belső árok vonalát, s evvel kialakítva az itteni „Zsigmond udvart". Alátámasztja ezt Zsigmond palotájának fejlett építészeti kiképzése, hatalmas mérete - egy új építészeti koncepció megvalósítása (a város felé néző díszes homlokzattal). Bár az ÉK-i oszlopospilléres épület megítélésében vannak eltérő vélemények (korábbi mint a Zsigmond-kor - a késő Zsigmond-kori építkezés része 54 ), ez igazából nem befolyásolta az említett elképzelést. Az előbbiekben tárgyalt támpontok alapján azonban úgy változtathatjuk meg a Zsigmond-kor építészeti szakaszainak talán 85