Budapest Régiségei 31. (1997)

Irásné Melis Katalin: Árpád-kori temetők a pesti határban, 11-13. század 41-78

ről nincs adat. így nem lehet megállapítani, hogy nyaklánchoz, vagy hajdíszekhez tartoztak-e. 30. SZŐKE 1962. 97. SZŐKE-VÁNDOR 1987. 60. 31. Elképzelhető, hogy a rákospalotai temetőben is volt kirabolt sír. Lehetséges, hogy már az eltemetést követő időszakban, de lehetséges, hogy csak valamivel később, az építkezés idején vitték el az értékesebb nemesfém ékszereket. TETTAMANTI1975. 103. BÓNA 1978. 143. 32. A pesti határ Árpád-kori templomainak a falában gyakran voltak római kövek befalazva. Feliratos kőemlékek voltak a ma már teljesen elpusztult pestújhelyi ún. pusztatemplomban. KUZSINSZKY B., Az Aquincumi Múzeum kőemlékeinek ötödik sorozata. BudRég 12 (1837) 95. Ismertebb a XVII. Kispest Hungária u. 5. sz. telken feltárt Árpád-kori templomban előkerült szőlőfürtös későrómai dombormű, amely a templom helyére épített bérház falába befalazva látható. Több nagyméretű, faragott kő volt a cinkotai, Rákospalota-Kossuth Lajos utcai és a rákoscsabai Árpád-kori templomok falaiban is. IRÁSNÉ MELIS 1975. 230. 20. jegyzet. 33.1893-ban egy vas sarló, 1895-ben „újabb régiségek" 1896-ban pedig egy aranyozott rézboglár került a Nemzeti Múzeumba a „rákospalotai temetőből". HAMPEL J., jelentései. ArchÉrt 13 (1893) 180. ArchÉrt 15 (1895) 184. ArchÉrt 16 (1896) 181. KOVÁCS É, Két 13. századi ékszerfajta Magyarországon. ArsHun 9 1973. 67-95. 34. Az É-pesti határ Árpád-kori falvainak azonosítása elég bonyolult kérdés, annak, ellenére, hogy több, erre bonyolult kérdés, annak ellenére, hogy több, erre a környékre azonosítható helynév és régészeti lelet is ismert. Ezeket azonban nem lehet egyértelműen párosítani. A Sín utcai temető tágabb körzetére azonosítható Nyír és Palota helység, amelyekről több, későközépkori adat maradt fenn. 14. sz-i oklevelekben Palotát Nyírrel azonosították, azonban az Árpád-korban Nyír és Palota egymástól független települések voltak. GYÖRFFY1973. IRÁSNÉ MELIS 1983.42.44. A középkori Palota falut a Kossuth Lajos utca 39-41. sz. alatti középkori templom köré lehet azonosítani. A nyújtott félköríves szentélyű templom 1241 előtt épült, és kétszer átalakítva az egész középkoron át fennállott. IRÁSNÉ MELIS 1975.229, 235-240.18-20. kép, 25. kép 4-10. 35. Az első régészeti megfigyeléseket, helyszíni szemléket dr. Nagy Margit végezte, ő hívta fel a figyelmemet a lelőhely fontosságára. Kollegiális és baráti segítségét köszönöm. 36. Noszky Jenőné XVI. kerületi helytörténész közbenjárására a XVI. kerületi Tanács az építkezést leállította. Noszky Jenőné összeszedte a feldúlt sírok csontjait, és helyszíni vázlatot készített a megsemmisült sírok helyéről. Értékes munkáját, és a leletmentésnél nyújtott segítségét itt köszönöm meg. 37. A sírok számozása a feltárás menetét követte. 38. A beépítetlenül maradt telkek 1990-ben régészeti védettség alá kerültek. 39. A domboldal eredeti, középkori felszínét nem lehet rekonstruálni. Az ABC Áruház építésének megkezdése előtt nem készült geodéziai felmérésé a jelenkori felszínről sem. A sírmélységek közötti különbségeket. 40. A csontvázak antropológiai vizsgálatát Fóthi Erzsébet antropológus végezte el. 41. A leletbejelentést követően, az alapozási árkokban feldúlt első sírokat Végh András tárta fel. 1988. IV 17-V 17-ig tartó leletmentés idején összesen 62 sírt tártunk fel. 1988 júliusában az épülő áruházhoz vezető vízvezetékárokban feldúlták a 63-66. sírokat, ismét Végh András végezte a sírok feltárását. Megköszönöm Végh Andrásnak, hogy az ásatáson helyettesített, és az általa feltárt leleteket publikálásra átengedte. 42. 1988 júliusában a vízvezetékárok kiásása előtt a jelenlegi felszínt nem nyesték le, a 63-66. sírok mélysége megközelíti a középkori mélységeket. 43. Valószínűleg ilyen helyzetekben lehettek a Rákospalota Sín utcai sírok is Ezért jegyezte meg Posta Béla, hogy a köves síroknál nem mindig tudta megállapítani, hogy a kőmelléklet az egyik csontváz lábánál, vagy a következő sorban lévő sír koponyája mellett került-e elő. A tudományos irodalomban egyelőre nem találtunk olyan Árpád-kori temetőt, amelyben az É-pestiekhez hasonlóan „sakktábla"-szerű helyzetben lettek volna a sírok. 44. A sírok tájolásából megpróbálták rekonstruálni az elhalálozások naptári éven belüli időpontját, s arra a következtetésre jutottak, hogy a halálesetek zöme a téli napéjegyenlőség idejére tehető. Ennek azonban természetes biológiai okai vannak. A sírok irányából a temetés időpontjára is próbáltak következtetni. Csalog Zsolt például feltételezte, hogy a keletéit sírokban hajnalban, az É felé eltérő, ÉNy-DK-i irányú sírokba délelőtt temetkeztek. CSALOG Zs, AIX-X. sz-i magyarság gazdálkodásának kérdéseihez. Agrártörténeti Szemle 9 (1967) 229, 232-235. Ezzel szemben több esetben kimutatható volt, hogy több Árpád-kori temetőben kronológiai, etnikai, életmódbeli különbségek miatt is kialakultak a tájolási különbségek. TETTAMANTI 1975. 91. 45. TETTAMANTI 1975. 87.91-93. Kiss 1983. 190. 46. SZŐKE-VÁNDOR 1987. 80-81. 93. kép 47. A téglalap alakú sírgödrök formai változatai a temetőn belül nem jelentenek lényeges különbséget. A kisebb változásoknak, például a sarkok lekerekítésének különösen a homoktalajokban az az egyszerű oka lehet, hogy a laza szerkezetű talajban nem lehet nyílegyenes bevágásokat készíteni. 48. Nem lehet pontosan tudni hogyan, de valószínűleg a mai gyakorlathoz hasonlóan leengedték vagy becsúsztatták az elhunytat sírba, és a holttest egyik oldalán húzták vissza a segédanyagokat. 49. A néprajzi kutatások gazdag anyagából ismerjük, hogy a halotti kultusz, a temetkezési szokások területenként, népenként változatos képet mutatnak. Az utóbbi évszázadokban a koporsós temetkezéseknél is igen sokféle anyag- főként textíliák - felhasználására került sor. Különböző ruhákba öltöztették a halottat, párna, szemfödő került a koporsóba, díszítették a ravatalt, stb. A korábbi időszakokban is nagy körültekintéssel történt a temetés, azonban a felhasznált kellékek az elhunyt társadalmi és vagyoni helyzetének megfelelő minőségű anyagokból készültek. Magyar Néprajzi Lexikon II. Bp. 1979.434-450. Magyar Néprajzi Lexikon V Bp. 1982. 243-247. Ez lehet a magyarázata annak, hogy a Budapest XVI. Timur utcai temetőben az ugyanabba a homokos talajba temetett sírok egy részénél különböző alakú és színű sírfoltok keletkeztek, a sírok jelentős részénél pedig nincs semmiféle elszíneződés a talajban. Ez a jelenség az Árpád-kori temetőkben szinte mindenütt felismerhető. 50. TETTAMANTI 1975. 94-95. 51. BÓNA 1978.106.143.12. kép III. tábla 1-2. 52. BÓNA 1978. 106.143.13. kép III. tábla 1. 53. TOPÁL1972. 56.70. 8. kép. 54. TOPÁL 1972. 67. 70. TETTAMANTI 1975. 95-96. 55. A holttestet valószínűleg valamilyen szilárd, vastagabb anyagba csavarták - fakéreg, háncs, gyékény, bőr, textilféle -, ami funkciója szerint a koporsót helyettesítette. Szorosan tartotta a tetemet, ezt mutatja a koponya és a végtagok helyzete. TOPÁL 1972. 70. 56. TETTAMANTI 1975. 89-90. 57. A Kaposvár határában lévő középkori temetőben találtunk múmia alakú sírfoltot. BÁRDOS 1978. 189. 4. 5. kép. 58. Kétségtelen, hogy a sírfoltok a talaj minőségétől függően látszanak, azonban a homoktalajban is megmarad a nyoma a gondosabb eltemetéshez felhasznált anyagoknak. 59. Erre lehet gondolni a pusztaszentlászlói temető 52. 56. 76. sírjainak oldalra fordított, vagy a 163. 178. 198. sírok szembenéző koponyáinál. SZŐKE-VÁNDOR 1987. 6. 7. 10. 29. 32. 36. képek. 60. Az Árpád-kori temetők ismertetésében általában nem foglalkoznak részletesen a koponyák helyzetével. A rendelkezésre álló pusztaszentlászlói és dunaújvárosi részletes sírrajzok lehetővé tették, hogy a különböző helyzetű koponyák arányát összehasonlítsuk a Budapest XVI. Timur utcai temetőben tapasztaltakkal. Az arányok mind a három temetőben nagyjából azonosak, a legtöbb koponya szembenéző helyzetben volt, idesoroltuk a jobbra és balra billent koponyahelyzeteket is Nem sokkal volt kevesebb a jobb és a bal oldalára fektetett koponyák száma. 61. A Baranya megyei majsi temetőben a koponyák az „egyenesen fekvő helyzettől az oldalt fekvő helyzetig, mindkét oldal felé" sokféle helyzetben voltak. Kiss Attila ezt a jelenséget a korhadás különféle szakaszaival magyarázta. KISS 1983. 157. 62. A honfoglalás és Árpád-kori temetők sírjaiban előforduló kar- és kézhelyzetek értelmezésével több kutató foglalkozott. Az eltérő helyzetek 62