Budapest Régiségei 31. (1997)

Irásné Melis Katalin: Árpád-kori temetők a pesti határban, 11-13. század 41-78

ről nincs adat. így nem lehet megállapítani, hogy nyaklánchoz, vagy haj­díszekhez tartoztak-e. 30. SZŐKE 1962. 97. SZŐKE-VÁNDOR 1987. 60. 31. Elképzelhető, hogy a rákospalotai temetőben is volt kirabolt sír. Lehetsé­ges, hogy már az eltemetést követő időszakban, de lehetséges, hogy csak valamivel később, az építkezés idején vitték el az értékesebb ne­mesfém ékszereket. TETTAMANTI1975. 103. BÓNA 1978. 143. 32. A pesti határ Árpád-kori templomainak a falában gyakran voltak római kövek befalazva. Feliratos kőemlékek voltak a ma már teljesen elpusz­tult pestújhelyi ún. pusztatemplomban. KUZSINSZKY B., Az Aquincu­mi Múzeum kőemlékeinek ötödik sorozata. BudRég 12 (1837) 95. Is­mertebb a XVII. Kispest Hungária u. 5. sz. telken feltárt Árpád-kori templomban előkerült szőlőfürtös későrómai dombormű, amely a temp­lom helyére épített bérház falába befalazva látható. Több nagyméretű, faragott kő volt a cinkotai, Rákospalota-Kossuth Lajos utcai és a rákoscsabai Árpád-kori templomok falaiban is. IRÁSNÉ MELIS 1975. 230. 20. jegyzet. 33.1893-ban egy vas sarló, 1895-ben „újabb régiségek" 1896-ban pedig egy aranyozott rézboglár került a Nemzeti Múzeumba a „rákospalotai teme­tőből". HAMPEL J., jelentései. ArchÉrt 13 (1893) 180. ArchÉrt 15 (1895) 184. ArchÉrt 16 (1896) 181. KOVÁCS É, Két 13. századi ék­szerfajta Magyarországon. ArsHun 9 1973. 67-95. 34. Az É-pesti határ Árpád-kori falvainak azonosítása elég bonyolult kérdés, annak, ellenére, hogy több, erre bonyolult kérdés, annak ellenére, hogy több, erre a környékre azonosítható helynév és régészeti lelet is ismert. Ezeket azonban nem lehet egyértelműen párosítani. A Sín utcai temető tá­gabb körzetére azonosítható Nyír és Palota helység, amelyekről több, későközépkori adat maradt fenn. 14. sz-i oklevelekben Palotát Nyírrel azo­nosították, azonban az Árpád-korban Nyír és Palota egymástól független települések voltak. GYÖRFFY1973. IRÁSNÉ MELIS 1983.42.44. A kö­zépkori Palota falut a Kossuth Lajos utca 39-41. sz. alatti középkori temp­lom köré lehet azonosítani. A nyújtott félköríves szentélyű templom 1241 előtt épült, és kétszer átalakítva az egész középkoron át fennállott. IRÁSNÉ MELIS 1975.229, 235-240.18-20. kép, 25. kép 4-10. 35. Az első régészeti megfigyeléseket, helyszíni szemléket dr. Nagy Margit végezte, ő hívta fel a figyelmemet a lelőhely fontosságára. Kollegiális és baráti segítségét köszönöm. 36. Noszky Jenőné XVI. kerületi helytörténész közbenjárására a XVI. kerü­leti Tanács az építkezést leállította. Noszky Jenőné összeszedte a feldúlt sírok csontjait, és helyszíni vázlatot készített a megsemmisült sírok he­lyéről. Értékes munkáját, és a leletmentésnél nyújtott segítségét itt kö­szönöm meg. 37. A sírok számozása a feltárás menetét követte. 38. A beépítetlenül maradt telkek 1990-ben régészeti védettség alá kerültek. 39. A domboldal eredeti, középkori felszínét nem lehet rekonstruálni. Az ABC Áruház építésének megkezdése előtt nem készült geodéziai felmé­résé a jelenkori felszínről sem. A sírmélységek közötti különbségeket. 40. A csontvázak antropológiai vizsgálatát Fóthi Erzsébet antropológus vé­gezte el. 41. A leletbejelentést követően, az alapozási árkokban feldúlt első sírokat Végh András tárta fel. 1988. IV 17-V 17-ig tartó leletmentés idején összesen 62 sírt tártunk fel. 1988 júliusában az épülő áruházhoz vezető vízvezetékárokban feldúlták a 63-66. sírokat, ismét Végh András vé­gezte a sírok feltárását. Megköszönöm Végh Andrásnak, hogy az ásatá­son helyettesített, és az általa feltárt leleteket publikálásra átengedte. 42. 1988 júliusában a vízvezetékárok kiásása előtt a jelenlegi felszínt nem nyesték le, a 63-66. sírok mélysége megközelíti a középkori mélysége­ket. 43. Valószínűleg ilyen helyzetekben lehettek a Rákospalota Sín utcai sírok is Ezért jegyezte meg Posta Béla, hogy a köves síroknál nem mindig tud­ta megállapítani, hogy a kőmelléklet az egyik csontváz lábánál, vagy a következő sorban lévő sír koponyája mellett került-e elő. A tudományos irodalomban egyelőre nem találtunk olyan Árpád-kori temetőt, amely­ben az É-pestiekhez hasonlóan „sakktábla"-szerű helyzetben lettek vol­na a sírok. 44. A sírok tájolásából megpróbálták rekonstruálni az elhalálozások naptári éven belüli időpontját, s arra a következtetésre jutottak, hogy a halálese­tek zöme a téli napéjegyenlőség idejére tehető. Ennek azonban termé­szetes biológiai okai vannak. A sírok irányából a temetés időpontjára is próbáltak következtetni. Csalog Zsolt például feltételezte, hogy a kele­téit sírokban hajnalban, az É felé eltérő, ÉNy-DK-i irányú sírokba déle­lőtt temetkeztek. CSALOG Zs, AIX-X. sz-i magyarság gazdálkodásá­nak kérdéseihez. Agrártörténeti Szemle 9 (1967) 229, 232-235. Ezzel szemben több esetben kimutatható volt, hogy több Árpád-kori temető­ben kronológiai, etnikai, életmódbeli különbségek miatt is kialakultak a tájolási különbségek. TETTAMANTI 1975. 91. 45. TETTAMANTI 1975. 87.91-93. Kiss 1983. 190. 46. SZŐKE-VÁNDOR 1987. 80-81. 93. kép 47. A téglalap alakú sírgödrök formai változatai a temetőn belül nem jelen­tenek lényeges különbséget. A kisebb változásoknak, például a sarkok lekerekítésének különösen a homoktalajokban az az egyszerű oka lehet, hogy a laza szerkezetű talajban nem lehet nyílegyenes bevágásokat ké­szíteni. 48. Nem lehet pontosan tudni hogyan, de valószínűleg a mai gyakorlathoz hasonlóan leengedték vagy becsúsztatták az elhunytat sírba, és a holt­test egyik oldalán húzták vissza a segédanyagokat. 49. A néprajzi kutatások gazdag anyagából ismerjük, hogy a halotti kultusz, a temetkezési szokások területenként, népenként változatos képet mu­tatnak. Az utóbbi évszázadokban a koporsós temetkezéseknél is igen sokféle anyag- főként textíliák - felhasználására került sor. Különböző ruhákba öltöztették a halottat, párna, szemfödő került a koporsóba, dí­szítették a ravatalt, stb. A korábbi időszakokban is nagy körültekintéssel történt a temetés, azonban a felhasznált kellékek az elhunyt társadalmi és vagyoni helyzetének megfelelő minőségű anyagokból készültek. Ma­gyar Néprajzi Lexikon II. Bp. 1979.434-450. Magyar Néprajzi Lexikon V Bp. 1982. 243-247. Ez lehet a magyarázata annak, hogy a Budapest XVI. Timur utcai temetőben az ugyanabba a homokos talajba temetett sírok egy részénél különböző alakú és színű sírfoltok keletkeztek, a sí­rok jelentős részénél pedig nincs semmiféle elszíneződés a talajban. Ez a jelenség az Árpád-kori temetőkben szinte mindenütt felismerhető. 50. TETTAMANTI 1975. 94-95. 51. BÓNA 1978.106.143.12. kép III. tábla 1-2. 52. BÓNA 1978. 106.143.13. kép III. tábla 1. 53. TOPÁL1972. 56.70. 8. kép. 54. TOPÁL 1972. 67. 70. TETTAMANTI 1975. 95-96. 55. A holttestet valószínűleg valamilyen szilárd, vastagabb anyagba csavar­ták - fakéreg, háncs, gyékény, bőr, textilféle -, ami funkciója szerint a koporsót helyettesítette. Szorosan tartotta a tetemet, ezt mutatja a kopo­nya és a végtagok helyzete. TOPÁL 1972. 70. 56. TETTAMANTI 1975. 89-90. 57. A Kaposvár határában lévő középkori temetőben találtunk múmia alakú sírfoltot. BÁRDOS 1978. 189. 4. 5. kép. 58. Kétségtelen, hogy a sírfoltok a talaj minőségétől függően látszanak, azonban a homoktalajban is megmarad a nyoma a gondosabb eltemetés­hez felhasznált anyagoknak. 59. Erre lehet gondolni a pusztaszentlászlói temető 52. 56. 76. sírjainak ol­dalra fordított, vagy a 163. 178. 198. sírok szembenéző koponyáinál. SZŐKE-VÁNDOR 1987. 6. 7. 10. 29. 32. 36. képek. 60. Az Árpád-kori temetők ismertetésében általában nem foglalkoznak rész­letesen a koponyák helyzetével. A rendelkezésre álló pusztaszentlászlói és dunaújvárosi részletes sírrajzok lehetővé tették, hogy a különböző helyzetű koponyák arányát összehasonlítsuk a Budapest XVI. Timur ut­cai temetőben tapasztaltakkal. Az arányok mind a három temetőben nagyjából azonosak, a legtöbb koponya szembenéző helyzetben volt, idesoroltuk a jobbra és balra billent koponyahelyzeteket is Nem sokkal volt kevesebb a jobb és a bal oldalára fektetett koponyák száma. 61. A Baranya megyei majsi temetőben a koponyák az „egyenesen fekvő helyzettől az oldalt fekvő helyzetig, mindkét oldal felé" sokféle helyzet­ben voltak. Kiss Attila ezt a jelenséget a korhadás különféle szakaszai­val magyarázta. KISS 1983. 157. 62. A honfoglalás és Árpád-kori temetők sírjaiban előforduló kar- és kéz­helyzetek értelmezésével több kutató foglalkozott. Az eltérő helyzetek 62

Next

/
Oldalképek
Tartalom