Budapest Régiségei 31. (1997)

Irásné Melis Katalin: Árpád-kori temetők a pesti határban, 11-13. század 41-78

rítsék, hogy ez a temetkezési szokás honnan ered, s ezzel kapcsolatban milyen etnikai és társadalmi különbségek mutathatók ki az Árpád-kori temetőkben. A SÍROK RÉGÉSZETI LELETEI, ÉS A TEMETŐRÉSZLET IDŐRENDJE A feltárás folyamán 14 (1. 5. 6. 7. 10. 13. 19. 21. 29. 30. 49.50.54.55.) sírban kerültek elő régészeti leletek, mindegyik testi ékszer volt. További 2 (25. 42.) sírban a koponyán zöld rozsdafoltokat, vagy fémhuzal felszedhetetlen, zöld rozsdamaradványait találtuk. így összesen 16 mellékletes sírral számolhatunk. 13 sírban különböző típusú, bronz és ezüst karikák, 1 sírban ezüst gyűrű, és 2 sírban gyöngysorok voltak. A régészeti leletek viselőiről 14 esetben határozottan megállapítható, hogy különböző életkorú nők voltak. A 6. sírban valószínűleg szintén gyermeklány (inf. II.) feküdt, és gyermeklány lehetett a 7. sírban is Egyetlen felnőtt férfi koponyáján találtunk zöld rozsdanyomokat (25. sír). Karika ékszerek 1. Ovális alakú, nyitott végű, bronz huzalkarika Az 55. sírban kis méretű (á.: 1,-1-1,3 cm), 1,1 mm átmérőjű köratmetszetű huzalból hajlított, hegyes végű, nyitott bronz karika volt (19. kép 5). 2. Bronz huzalkarika A 7. és a 49. sírban az előző karikától nagyobb méretű (á.: 2-2,4 cm), szabályos kör alakú, 2 mm átmérőjű, köratmetszetű huzalból hajlított karikák (l-l db) kerültek elő. A 7. sírban lévő karika egyik végét hegyesre (19. kép 2), a 49. sírban lévő karika egyik végét pedig laposra kalapálták (19. kép 11). 3. Pödrött végű bronz karika A 29. sírban kis méretű (á.: 1,4x1 cm), 0,6 mm átmérőjű köratmetszetű huzalból lemezes, pödrött végű karika volt. A kör alakúra visszapödrött, lemezes végződés 1 mm széles volt (19. kép 7). 4. Sima, lemezes S végű, bronz karika Kis méretű (á.: 1,5x1,3 cm), 0,6 mm átmérőjű, köratmetszetű bronz huzalból hajlított S végű karika volt a 10. sírban. Az S végződést 1,1 mm szélesre kalapált, sima lemezből hajtogatták (19. kép 5). Hasonló karika került elő a 13. sírból, 1 mm átmérőjű, köratmetszetű huzalból készült. A karika deformálódott és szétnyílt, átmérőjét csak becsülni lehet, kb. 1,5 cm volt. Az S végződést 4 mm szélesre kalapált, sima lemezből hajtogatták (19. kép 9), 5. Bordázott S végű, bronz karika Az 5. és a 21. sírban l-l, a 6. sírban két bordázott S végű bronz karika volt. Az 5. sírban volt a legnagyobb, az 1,1 mm átmérőjű, köratmetszetű huzalból hajlított karika átmérője 2,7 és 2,5 cm, a bordázott lemez szélessége 5 mm volt (19. kép 3). A 21. sírban lévő karikát 1,5 mm átmérőjű köratmetszetű huzalból készítették, az S végződés bordázott lemezéből csak töredékek maradtak meg (19. kép 6). A feltárt sírok közül csak a 6. sírban volt két karika, de ezek nem voltak egyformák. A nagyobb karikát (á.: 2,6 és 2,5 cm) 2 mm vastag köratmetszetű huzalból készítették, az S végződést 8 mm szélesre kalapált bordázott lemezből hajtogatták (19. kép 1). A gyengébb minőségű, kisebb karika ugyancsak 2 mm átmérőjű, köratmetszetű huzalból készült, az S végződést 6 mm szélesre kalapált, bordázott lemezből hajtogatták (19. kép 2). 6. Sima, lemezes S végű, ezüst karika A 30. sírból származó darab mérete és formája szerint a legnagyobb számban elterjedt Árpád-kori S végű karikák közé tartozik. Az 1 mm átmérőjű köratmetszetű ezüst huzalból készített karikarész kissé lapított kör alakú, átmérője 1,6 és 1,5 cm. Az S végződést 3 mm szélesre kalapált, sima lemezből hajtogatták (19. kép 4). Az 1. sír ezüst S végű karikájához hasonlót nem találtunk a publikációkban. Az 1 mm átmérőjű, köratmetszetű ezüst huzalból készített kis méretű karikarész körte alakú. (Á.: 1,3 és 0,9 cm) Az S alakú végződést 4 mm szélesre kalapált sima lemezből hajtogatták (18. kép 2). A19. sír ezüst karika töredéke valószínűleg S végű karikából származik. A köratmetszetű huzal átmérője 1,5 mm. A karika átmérője kb. 2,2 cm lehetett (19. kép 10.) 7. Bordázott S végű, ezüst karika Az 50. sírban egy különösen nagy méretű (á.: 3,2 cm), 3 mm átmérőjű, köratmetszetű huzalból hajlított, másfélszeres S végű karika került elő. A másfélszeres végződést 9 mm szélesre kalapált bordázott lemezből hajtogatták. A karika lemezes végét először lapos S alakra hajtották, majd a szabad lemezvéget az S alak köríves részénél jóval nagyobb átmérőjű körívben visszapödörték (18. kép 3). Ezüst gyűrű Az 54. sírban hegyesedő végű, nyitott huzalgyűrű volt az itt eltemetett felnőtt nő jobb kezének gyűrűs ujján. A lapított köratmetszetű ezüst huzal átmérője 1,8-1,9 mm, a gyűrű átmérője 2,1 cm volt (19. kép 13). Gyöngyök 1. Az 1. sírban (10-12 éves leány) a bal oldalára fordított koponya állkapcsa alatt, a nyakcsigolyák mellett egy csomóban 7 gyöngyöt találtunk. A jobb halántékon, a szemgödör mellett helyezkedett el a 6. sz. alatt ismertetett ezüst, lemezes S végű karika. a) Szürkés-zöldes-lila fluorit gyöngyök, 6 db. Két végük felé keskenyedő, hosszanti tengelyük mentén átfúrt, hatszög keresztmetszetű, hasáb alakú gyöngyök. Alakjuk szerint két csoportba oszthatók. A laposabb gyöngyök keresztmetszete közepén szabálytalan, lapos hatszög alakú, a vastagabb gyöngyök keresztmetszete szabályos hatszög alakúnak mondható. À gyöngyök nem egyformák, ezért a méreteik mindkét csoportban különbözőek. (H.: 1,2-1,7 cm, á.: 1,1-1,2 cm). Az 1. sírban 4 lapos és 2 szabályosabb alakú gyöngy volt. b) Szürke, hengeres, középen átfúrt, aranyfóliás üvegpaszta gyöngy, 1 db (H.: 0,9 cm, á.: 0,8 cm) (18. kép 1). A gyöngyök elhelyezkedése alapján feltételezhető, hogy hajfonatdíszek voltak, s az ezüst S végű karikával a hajviselet jobb odalát díszítették. 2. Az 50. sírban felnőtt nő csontváza feküdt. A koponyát és a mellkas csontjait az újkori építkezéssel kicsit megbolygatták, de így is megmaradt a helyéről kibillent koponya bal halántékán a csonthoz tapadva a nagy méretű, ezüst bordázott, másfélszeres, S végű karika. A nyakcsigolyák körül helyezkedtek el a gyöngyök. A gyöngyszemek alatt, és a gyöngyök között barna korhadék, talán bőrszíj maradványa, és vékony zöld rozsdaszál darabjai húzódtak. A zöld rozsdaszál a gyöngyszemeken is át58