Budapest Régiségei 31. (1997)
Irásné Melis Katalin: Árpád-kori temetők a pesti határban, 11-13. század 41-78
sírgödör szélessége 52 cm volt. A lesimított peremű habarcsfal alapján feltételezhető, hogy a sírgödröt valamivel lefedték. (7. kép 4-5) Ez a kettős gyermeksír az Árpád-kori temetők különös gondossággal megépített gyermeksírjainak csekély számát gyarapítja. Több temetőben előfordultak felnőttek számára kőből, téglából épített, vagy kifalazott oldalú sírgödrök, ezek között nem olyan feltűnő a gyermek számára készített sírépítmény. 50 Igen feltűnőek azonban az olyan temetőkben, amelyekben egyébként nincsenek épített sírgödrök. Ezért érdekes a dunaújvárosi temető 40. sírja, amelyben a kisgyermeket szabálytalan alakú, lapos kövekből összerakott kőládába helyezték, és a sírt nagyobb kövekkel be is fedték. 51 A mellette lévő, valamivel nagyobb gyermek (41.) sírjába már csak két nagyobb, lapos követ helyeztek, egyiket a koponya mögé, a másikat pedig a lába elé rakták. 52 Ugyanilyen jellegű sírok a Cegléd-madarászhalmi temetőben is előkerültek, de itt a kövek helyett téglákat raktak a sírokba. A temető 26. gyermeksírjába 8 db, élére állított téglát helyeztek, de ezek valójában csak a sírgödör oldalát keretezték. A sírgödör alja a homokos talaj volt, és nem lehet tudni, hogy lefedték-e valamivel a sírt. 53 Ugyanebben a temetőben a dunaújvárosi 41. sírhoz hasonló is előkerült, a 163. Cegléd-madarászhalmi gyermeksírban a koponyánál 3 ép, a bokacsontok táján pedig egy ép tégla volt a sírba téve. 54 A Budapest-Timur utcai temető habarcsos 16. gyermeksírjában a vastag habarcsréteg ugyanazt a funkciót töltötte be, mint a kőből, vagy téglából épített sírgödörfalak. Azonban a kőnek vagy a téglának a sírgödör falának megerősítése mellett, mint ahogy az számtalan Árpád-kori temetőben látható, külön szerepe is volt a temetkezési szokásokban. Ezért került a Budapest Timur utcai temető 16. gyermeksírjába a kisebbik gyermek feje mögé egy kődarab (12. kép 2). A Budapest XVI. Timur utcai temetőben a sírgödrös temetkezések mind a két, a tájolás alapján elválasztható sírcsoportban előfordultak. Feltűnő azonban a sírok életkor és nemek szerinti megoszlása. A temetőrészlet 9 gyermeksírjából 5 tartozott ebbe a csoportba, 7 sírban különböző korú nőket, 1 sírban juvenilis korú, és 2 sírban pedig maturus korú férfiakat temettek el. Sírfoltok A sírgödrök és a sírfoltok különválasztását az esetek többségében eltérő formai jegyek is indokolják, de a kétféle temetkezési mód közötti éles különbség a csontvázakat fedő homokbetöltésben ismerhető fel. A sírgödröket betöltő homokos föld sötétbarna volt, a sírfoltokban azonban csak egészen világos barna homokos föld volt. A sírfoltoknál is megfigyeltük, hogy közvetlenül a csontvázak fölött sötétebb volt a betöltés, mint a feltárás szintjén. Nem lehet tudni, hogy ezek az elszíneződések látszottak-e az eredeti középkori járószint magasságában, ugyanis a legyalult építkezési szinten is alig látszottak. A sírfoltok határozott körvonalait csak 10-15 cm-rel a csontvázak felett lehetett megfigyelni. A sírfoltok szorosan a csontvázak körvonalait követték, a koponyatető, a váll, a kar, esetenként még a lábszár csontjai is belesimultak a sírfolt szélébe (4-5. kép). A sírfoltok különböző alakúak, csupán a lábfejeknél mutatkozik egyfajta szabályosság. Azokban a sírokban, amelyekben a lábfejeket kifelé fordították, mindkét oldalon a lábujjak a sírfolt sarkát érintették, és a lábujjak közötti sírfolt széle egyenes volt (19. 24. 32. 34. 42.45.46. sír). Azokban az esetekben pedig, amikor a lábfejeket a lábszárra visszanyomták, a sírfoltok alsó része majdnem félköríves lezáródású volt (20. 26. 28. 41. 47. 49. sír). A sírfoltok szélei nem voltak olyan egyenes, határozott vonalak, mint amilyenek a sírgödrök szélei voltak. A 24. és 32. sírfolt alakja a csontváz dőlését követte (8. kép 1-2.). 1. Téglalap alakú sírfoltok (19. 24. 32. sír). Hosszúságuk megegyezik a nyújtott helyzetben fekvő csontváz hosszával, helyesebben a koponyatető és a lábujjak hegye közötti távolsággal. A sírfoltok szélessége a két könyök közötti távolsággal egyenlő, azaz a csontvázak méreteitől függően változó adat. A sírfoltok sarkai a koponya két oldalán lekerekítettek, közöttük a sírfolt széle a 24. és a 32. sírfoltnál egyenes, a 19. sírnál pedig enyhén ívelt vonalú. A lábfejeket kifelé fordították ezekben a sírokban, a lábujjak között egyenes volt a sírfolt széle (8. kép 1-3.) 55 2. Ovális alakú sírfoltok (20. 26. 28. 41. sír). A sírfoltok hosszúsága a koponyatető és a lábujjak közötti távolsággal azonos, szélességük pedig a csontváz két könyöke közötti távolsággal egyenlő. A lábfejek visszanyomását figyeltük meg a 20. és a 26. sírban, ez lehetett az oka annak, hogy a lábfejcsontok részben a boka körül, illetve a két boka között kerültek elő. A sírfoltok lábfej felőli vége a koponya melletti és a könyöktáji részekhez képest néhány cm-rel keskenyebb volt (8. kép 4-6). 5fi 3. Múmia alakú sírfoltok (34. 42. 45. 46. 47. 49. sír). Teljes egészében a test körvonalát követték, világosan mutatták a halotti lepelbe szorosan becsavart test alakját. A sírfoltok lábfej felőli végének alakja a lábfejek helyzetétől függően a korábban ismertetett módon mutatkozott. A 34. 42. 45. és a 46. sírban a sírfolt széle félköríves volt (9. kép 1-4). A 47. és a 49. sírban a sírfolt széle félköríves volt (9. kép 5-6). A sírfoltok koponya felőli végei sem egyformák. A 45. 46. és 49. sírban a sírfolt szinte félkör alakú lezáródású, a sírfolt széle rátapadt a koponyára és ívelt vonalban folytatódott a vállakig. Ezzel szemben a 34. 42. 47. sírban a koponyára tapadó sírfolt széle egyenes, és lekerekített sarkú, szögletes vonalban folytatódott a vállak felé. Lehetséges, hogy sírfoltok koponya körüli különbségei csak egyszerűen a halottat borító anyag kétfelé hajtogatásából adódnak, de elképzelhető az is, hogy a koponyák körüli szögletes sírfolt záródás a halott feje alá helyezett egyéb temetési kellék alakja miatt alakult így. 57 A múmia alakú sírfoltokban 5 maturus korú nő, és egy maturus korú férfi csontváza került elő. A téglalap alakú és ovális sírfoltokban a 19. sírt kivéve, amelyben juvenilis korú női csontváz volt, aduitus (20. 24. 26. sír) és 1 maturus (32. sír) korú férfiak, 1 aduitus (41. sír) és 1 maturus (28. sír) korú női csontvázak feküdtek. A feltárt temetőrészletben eddig nem lehetett megfigyelni, hogy gyermekeket is ilyen módon temettek volna. Elszíneződés nélküli sírok A temető 38 sírjánál semmiféle elszíneződés nem látszott, a csontvázak a bolygatatlannak látszó, sárga, vagy barnássárga, homokos talajban feküdtek. A csontok között sem láttunk semmiféle elszíneződést a homokban. Ez a jelenség a homokba ásott síroknál gyakran előfordult, ezért ezeknél a síroknál nem lehetett a sírgödrök méreteire, formájára következtetni. (4-5. kép, 10.képl-6). 58 54
