Budapest Régiségei 31. (1997)

Irásné Melis Katalin: Árpád-kori temetők a pesti határban, 11-13. század 41-78

Szórványok 1892.100/132-135. Kagylógyöngyök és ilyenek töredékei. Cypreák családjából. 1892.100/136-140. Lila színű hengeres üveggyöngyök, középen citromsárga sávval. 3 ép, 1 töredék. H.: 0,7-0,9 cm. 1892.100/141. Zöldesfehér üveggyöngy, lapos, cső alakú, szabálytalan végekkel. H.: 3 cm, Á.: 0,6 cm. 1892.100/142. „Igen vékony kagylógyöngy töredéke." 1892.100/143-157. „Koporsók famaradványai különféle sírokból összegyűjtve." 1892.100/158-164. Cserép edények töredékei. 1892.100/165. Csiszolt kőeszköz töredéke. 1892.100/166. Vas csuklópánt. 1892.100/167. Vas zabla. 1892.100/168. Vas karika. 1892.100/169.111. Béla pénze. A TEMETŐ ELHEL YEZKEDÉSE ÉS ALAPRAJZA A temető elhelyezkedésére, kiterjedésére vonatkozó néhány lényeges adat fennmaradt Posta Béla kéziratában. A lelőhely Rákospalota Ny-i oldalán helyezkedett el, az ún. Püspök villa mellett. A villa és a lelőhely mentén ÉK-i irányban húzódott a Fóti út Az út Ny-i oldalán egy É-Ny-i irányú „mérsékelt magasságú" domb húzódott, legmagasabb pontja 6 m magas volt. A domb eredetileg a pesti határban jellegzetes, tojásdad alakú homokdomb volt, 1892-re azonban már két oldalát is levágták. ÉNy-i szélén építették az újpesti lóvasutat, DK-i oldalát pedig a Vasút utcai építkezésekkel egyengették el A környéken lévő, alacsonyabb fekvésű helyek feltöltésére elkezdték lehordani a dombtetőt, és kb. 30 csontvázat megbolygattak. Az elbeszélés szerint a sírok keletelve voltak. 17 napos ásatás vette kezdetét, és összesen 171 sírt tártak fel. Az ásatás kutatórákokkal történt, az árkok kitűzése a Posta által feltárt 1. sz. sír alapján történt. Posta feltevése beigazolódott, soros temetőt találtak. Az egyes sorokban lévő sírok egy vonalban, de egymástól távol helyezkedtek el A sírok azonban nem egymás alatt voltak, hanem az alsó sor egy-egy sírját a fölötte lévő sírok közötti üres sávba ásták. Mivel azonban a temetőtérkép elveszett, nem tudjuk, hány sor volt, soronként hány sír volt, milyen összefüggések voltak a sorok, az egyes sírcsoportok között, stb. A temető kiterjedését nem sikerült pontosan meghatározni. A Ny-i oldalon bolygatott sírok voltak, és több helyen korábban kiszedett, majd visszatemetett csontokat találtak. (Ezek nagy része jelenkori bolygatás volt.) Posta É felé nem folytatta az ásatást, „mert a sírok rendkívül ritkán követték egymást, és melléklet nélküliek voltak." A kéziratban nincs szó a temető másik két oldaláról. TEMETKEZÉSI SZOKÁSOK A 171-ből 120 sírban teljesen ép csontvázat találtak, 34 sírban vagy gyermekcsontok voltak, „vagy egészen egyedül álló magányos koponyák", 17 sírban pedig teljesen feldúlt csontvázak, összedobált csontok voltak. A171 sír 3, egymás felett lévő rétegben helyezkedett el. Az 1. réteg sírjainak a mélysége a dombfelszín követve 30 és 50 cm között váltakozott. Ebben a rétegben gyermekcsontvázak, vagy magányosan álló koponyák voltak. A 2. réteg sírjai kb. 20 cm-rel mélyebben, 50 és 80 cm közötti mélységben feküdtek. Az ásató véleménye szerint az 1. és 2. réteg sírjai egyidőben keletkeztek. A 3. réteg sírjai 100 és 130 cm közötti mélységben kerültek elő.

21 A csontvázak nagy része szabályosan keletéit volt, de voltak ÉNy-DK-i tájolású és É-D-nek fekvő sírok is A tájolás módja egyik rétegre sem jellemző. A csontvázak a hátukon feküdtek. A feljegyzések szerint a karok kétféle helyzetben voltak. „1. a tetem oldalához vannak fektetve, ezek vannak többségben. 2. A medence fölött vannak összetéve." Az összetett kezek, az előző csoporthoz képest jóval kisebb számban csak a felső rétegben fordultak elő. Hiányos csontvázat is találtak, bolygatatlannak látszó sírokban. Két sírban hiányoztak az alsó végtagok, a legalsó réteg 3 sírjában pedig nem volt koponya, „egyik esetben olyan csontváznál, melyet egy közvetlen felette lévő, teljes csontváz alól vettünk ki". Posta Béla szerint a rókák bolygatták meg ezeket a sírokat. A mérhető csontvázak hossza 140-180 cm volt. Mind a három sírrétegben találtak fa koporsónyomokat. Különösen sok volt a felső rétegben. A korhadt fanyomokon kívül egyenes koporsószögeket és összefogó pántokat találtak. Koporsófedél nyomait nem lehetett megfigyelni, illetve nem találtak fa koporsófedél maradványokat.

22 A legtöbb csontváz mellett faragatlan kődarab is volt. Legtöbbször a fej körül, ritkán a derék táján, néha a lábnál került elő. A lábnál lévő köveknél felmerült, hogy azok esetleg a következő sorban lévő sírhoz tartoztak, helyzetüknél fogva a következő sorban lévő sír fejénél is lehettek. A kövek a közeli fóti kőbányából származtak. A SÍROKBAN TALÁLT RÉGÉSZETI LELETEK A Nemzeti Múzeumi leltárkönyv tételei szerint Posta Béla feltárásából 32 sírban voltak mellékletek. Legnagyobb számban az általa „halántékgyűrű alakú karikák"-nak nevezett, S végű karikák kerültek elő. Ezek nagyobb része bronzból, a többi pedig ezüstből készült. Egy-egy bronz S végű karika volt a 8. 55. 130. 153. és a 157. sírban. Párosával 7 sírban fordultak elő, bronzból a 2.17.109.119. sírban, és ezüstből a 16. 66. és a 93. sírban. Két pár ezüst S végű karika volt a 22. sírban, az egyik karikapár S végződése bordázott volt. A 94. sírban 5 bronz, sima, 1 ezüst sima, és 3 ezüst bordázott S végű karika volt. A 95. sírban ugyancsak 5 darab volt, ezek közül azonban csak egy készül ezüstből. A 3 bronz karika, és az ezüst karika sima S végű volt, az 5. egy nyitott, huzalkarika volt. A 120. sírban 6, négy egyforma, körátmetszetű, és kettő, négyélű, (prizmatikus átmetszetű) huzalból hajtogatott S végű karika volt. Ez utóbbi két, nagyobb átmérőjű karika vastagabb, 0,2 cm átmérőjű huzalból készült. A bronz S végű karikák a 120. sírban lévő két darab kivételével, 0,1 cm vastag huzalból készültek, s bár nem voltak egyforma méretűek, valószínűleg egy típusba tartoztak. A kisebbek átmérői 1,4 és 1,8 cm között váltakoztak, nagyobbak voltak a 120. sír négyélű huzalból készült karikái, (á.: 1,6 és 2 46