Budapest Régiségei 31. (1997)

Végh András: A középkori várostól a török erődig : a budai vár erődítéseinek változásai az alapítástól a tizenötéves háborúig 295-312

essere a servici del Re di Romani..." (MAZZA 1875. 228.) „Dicunt quundam (sic!) italum interius esse, qui in civitate fossas et repleturias preparari fecit, penes Kys waszar recludere fecit vicum, et circa Frispalotha similiter cum fossa ita agit. (Zalay János pozsonyi ispán levele Nádasdy Tamáshoz, 1541. május 30. (OL Nádasdy es. lt. Missilis 35. cs.) Nem ismerjük a Kys vaszar helyét. Amennyiben ez kis vásárt jelent, úgy a Szt. György tér Zsidó kapu felőli részén kéne keresnünk. Buda fennmaradt 1505, és 1510 körüli bordézsma-jegyzékeiben ugyanis ott említik meg több alkalommal. 77. A régészeti feltárás nem szolgáltatott kellő bizonyítékokat a fal keltezéséhez, mindössze egy relatív időrend határozható meg, miszerint ez a K-Ny-i irányú fal már hozzáépült a nagy támpilléres É-D-i irányú, nyugati falhoz. Megfigyelhető volt az is, hogy ebbe a várfalba korábbi polgárház oldalfalát is belefoglalták. A Schön féle metszeten félig késznek láthatjuk a falat, csupán a későbbi Koldus kaputól (vagyis a korábbi Frispalotától) keletre eső szakaszát ábrázolták, az attól nyugatra lévőt nem. Az előző, 72. sz. jegyzetben idézett, Zalay János pozsonyi ispántól származó levél is megemlíti, hogy 1541-ben a Frispalota mellett elzárták az utcát, bár ő árokról is szól, amelynek eddig semmiféle nyomára nem akadtak. 78. „Roggandorf Villelm egy sáncot az Madárhegyre vettete, másikat az Geglyérdhegyre, harmadikat az Geglyérdhegy oldalában, kikből éressen teretteté minden felel Buda varasát. Egy ostromot tőnek az naszádosok az zsidó utcáról, kinek az falát igin megterették vala, de semmit nem nyerének. Más ostromot tőnek az Bódogasszony-cemiteriom mellett, kit ugyan elvesztínek. Harmadik ostromot tőnek az zsidó kapu felől király kertinél, kit az nímetek elvesztínek." (VERANCS1CS 1981. 51-52.) „Jeronimus Dudith servitor domini Strigoniensis hodie venit ad nos et dicit, ut a tribus partibus inceperunt Budám sagittare: ab illa parte, ubi mendici domos sub arcé erexerant, arcem sagittant et unam Basthyam, a parte Pesth iterum unam Basthyam sagittant, deinde folyosoth unde milites temporum Sigismundi imperatoris auffugerant." (Zalay János pozsonyi ispán levele Nádasdy Tamáshoz 1541. V. 10-én, OL Nádasdy lt. Missiles 35. es.) „...de Buda hec possumus seribere, ut a quinque partibus sagittant: de Madarheegh sagittant, a porta iudeorum usque ad turrim arcis nomine Bwszwgan murus est dirupta unacum turri Bwszwgan, turris etiam in qua nos habitabamus est dirupta. Ex alia parte sagittant penes portám saneti Joannis murum civitatis, sagittant iterum aquam turris (sic!). Iterum est una Basthia, quam etiam disrumpunt, quarum dampna ex illa faciebant et non mediocria." (Zalay János pozsonyi ispán levele Nádasdy Tamáshoz 1541. V. 30-án, OL Nádasdy lt. Missiles 35. es.) A palota és a déli rondella rombolása: „Quodam die cum sederet [regine Isabella] in Stuba majore cum puellis suis, venit per fenestram globus partim plumbeus partim ferreus, qui forte marmoris fracta, impegit in murum, et dissiliens in multas partes, ollas aliquot fornaces fregit, neminem tarnen laesit." „Cum Germanis proditio cessisset, ira et odio perciti coeperunt in omnes fere castri partes globos conjicere. Erant ambulacra duo, extra castrum prominentia, tamquam duo brachia, in quorum uno Serenissimus dominus rex Poloniae habitaverat, quae coeperunt demoliri, et superiores partes una cum testudinibus dijecerunt. Turrim etiam Stephani in multis locis perforaverunt. Postremo et propugnaculum novum majore ex parte est concussum. Dejiciebantur etiam et pinnae ambitus murorum, ne quis illhic consistere posset." (VERANCSICS 1857. 174. 177.) 79. „Am Juden thor ist ein schlechter manttel vie ein rundéi." (DERNSCHWAM 1923. 270.) GERŐ Gy. 1956. 261-278. Gerő Győző a Fehérvári rondelláról írott tanulmányában nem használta fel Dernschwam adatát. Arra hivatkozott, hogy a Schön-féle metszeten még nem ábrázolt rondella, a Zimmerman-féle metszeten ( 1598) már látható, tehát biztosan török építmény, amely még a tizenötéves háború előtt készült. Ő a nagy építtető Szokollu Musztafára gondolt készítőjeként. Dernschwam adata azonban még korábbra keltezi az építkezést. A Dernschwam által használt „mantel" kifejezésnek várépítészeti jelentése is van, ezért a szöveg magyar fordítása hibás: „A Zsidó-kapunál egy ütött-kopott, kürtőre emlékeztető rondella." (DERNSCHWAM 1984. TARDY Lajos ford.) A rondella nem egy „ütött-kopott kürtőre emlékeztet", hanem olyan „mint egy köpenyfal". Mind a Schön, mind pedig a Zimmermann-féle metszeten jól látszik a kapu előtt az az ágyútorony, amelyet a török rondella kerített körbe. A „mantel" szó éppen ilyen tornyot kerítő köpenyfalat is jelenthet. (Gerő Győző ezt azért nem ismerte fel, mivel félreértve a Schön-féle metszetet, a rondella helyét a kaputól délre lévő toronnyal azonosította (GERŐ Gy. 1956. 4. kép). 80. Gerő László 1950-ben ásatta fel a rondella alapfalait, majd ezután falazták fel a ma látható bástyát. A rondella belseje még feltáratlan, benne valószínűleg megtalálhatók a korábbi ágyútorony maradványai. 81. Ez a fal úgy látszik, a XVI. század elején semmiféle komoly védelmet nem jelentett, mivel az ostromok során egyszer sem találkozunk említésével. Ezzel szemben 1598-ban az ostromot a külváros városfalánál, a Kakas kapunál (középkori nevén: Felhévizi kapu) kellett megkezdeni. 82. „Hanc civitatem (i. e. inferiorem) antiquitus absque moenibus fuisse satis constat, sed postquam Solymanus urbem cepisset ab Arslano purpurato, eius jussu, muro circumdatam, non magnopere munito. ...Mox ipse (i. e. archidux Matthias) perlustratis locis oportunibus, propugnaculum inferioiris urbis, quos Danubio alluitur, ac attiguos ei muros, eodem die tribus ex aggeribus, quibus vicena quina tormenta inerant, verberari jussit." (ISTVÁNFFY 1685. 475.) Ez a teljes kör alakú, emeletes, függőleges oldalfalú, de alacsony építmény tulajdonképpen egy kisméretű rondella. Elhelyezése a vízpartján, önállóan a körítőfal végében még a korábbi hasonló megoldású ágyutornyokkal (pl. Nándorfehárváron) rokonítják, amint emeletes volta is. 83. Az 5 méteres falvastagságú maradványok 1995 januárjában kerültek elő a Külügyminisztérium Bem téri épületében építkezés során. (BTM Adattár, a szerző közöletlen leletmentése.) 84. Ismeretlen mester metszete, 1602. (RÓZSA 1964. Kat. 74.), vagy ismeretlen mester vízfestménye, 1600 körül (RÓZSA 1964. Kat. 146.) A vízirondella távlati tollrajza és metszete a 18. században, Fővárosi lt. (GEREVICH 1966. XXXII. t. 3. kép.) IRODALOMJEGYZÉK BALOGH 1943 = BALOGH Jolán: Az erdélyi reneszánsz. Kolozsvár 1943. BANFI 1932 = BANFI Florio: Olasz katonai építészek Erdélyben. Erdélyi Múzeum 1932. 296. BANFI 1935 = BANFI Florio: Domenico da Bologna architetto della fortezza di Buda. L'Archiginnasio 30 (1935) 56-71. BANFI 1936 = BANFI Florio: Buda és Pest erődítményei 1686-ban. TBM 5 (1936)102-131. BANFI-MAGGIOROTTI1934 = FLORIO BANFI-MAGGIOROTTI: Le fortificazioni di Buda e di Pest e gli architetti militari italiani. Roma 1934. BARTA 1983 = BARTA Gábor: A Sztambulba vezető út (1526-28). Bp. 1983. BENCZE 1987/A = BENCZE Zoltán: Előzetes jelentés a Hadtörténelmi Intézet és Múzeum udvarán folyó ásatásról. HK 34/2 (1987). 370-385. BENCZE 1987/B = BENCZE Zoltán: Újabb beszámoló a Hadtörténelmi Intézet és Múzeum udvarán folyó ásatásokról. HK 34/4 (1987). 791-807. BENCZE 1988 = BENCZE Zoltán: Jelentés a Hadtörténelmi Intézet és Múzeum udvarán 1987 végéig folyt ásatásokról. HK 35 (1988). 178-195. BENCZE 1992 = BENCZE Zoltán: I.Tóth Árpád sétány - Esztergomi rondella. In: A középkori Osztály munkatársainak ásatásai és leletmentései 1981-1991 között. BudRég 29(1992)241. BERTALANNÉ 1959 = BERTALAN Vilmosné: Il.ker. Fő utca 92. A Budapesti Történeti Múzeum leletmentései és ásatásai az 1958. évben. BudRég 19 (1959) 260-261. BRUTUS 1876 = BRUTUS János Mihály magyar királyi történetíró Magyar Históriája. MonHungHist Ser. 2. Vol. 13. (1867), 14. (1876) Bp. BÚZÁS 1994 = BÚZÁS Gergely: A budai királyi palota déli nagycsarnoka. In: Emlékkönyv Gerő László nyolcvanötödik születésnapjára. Bp. 1994. 109-128. CZAGÁNY 1971,1973,1984 = CZAGÁNY István: Egy budavári középkori épülettömb története. I—III. BudRég 22 (1971) 329-350., 23 (1973) 229-244., 26 (1984) 227-246. 305