Budapest Régiségei 31. (1997)

Végh András: A középkori várostól a török erődig : a budai vár erődítéseinek változásai az alapítástól a tizenötéves háborúig 295-312

exponere de proventibus istius tricesime Budensis et interim in solu­tione dampnorum superfederetur, donee bene fortificaretur civitas, quia licet iam undique et circumquaque in omnibus rupturis murata est. Tarnen adhuc munire magis placeret, sed non possunt, quia defecerunt in expensis..." (OL Nádasdy lt. Missilis) 1532. május 20-án Csábi István Nádasdy Tamásnak írt levelében mentegeti magát, egy bizonyos pénzösszeg felöl, amelyet Atthinai Simontól vett át Buda várának erődítésére: „lam aliquocies Maiestas sua mihi litteris suis mediante mandavit, ut earn summám pecuniarum, quam exegissem de Simoni de Athyna ad edificationem castri Budensi redderem,...Qua quidem summa hanc Arcem adeo potuissem munire reformareque..." (OL Nádasdy cs. lt. Missillis) 52. Jellemző, hogy a vár 18. századi erődítési terveiben sem sikerült jobb megoldást találni. Egy korszerűnek mondható megoldás a meglévő falak teljes elbontásával járó igen nagymértékű átalakítást kívánt volna. Ld. erre vonatkozóan egy 1689-es tervet (Bécs, Bundeskanzleramt, Hofkammerarchiv), amely a teljes rondella, sőt az egész királyi palota elbontásával, és az erődfalak hátravonásával próbálkozik, vagy Johann Matthey 1743-ban készült tervét (Bécs, Kriegsarchiv. G. I. h. 67.), ame­lyen a rondella helyén rendhagyó formájú bástyákat látunk. Végül a ron­dellát a XVIII. században is eredeti alaprajzi formájában állították helyre, ahogyan ez számos térképen látható, pl. Matthey 1730-ban készült felmérésén is. 53. Érdemes figyelmet fordítanunk az elnevezések bizonytalanságára. Hans Dernschwam rondellának (Rundéi) nevezi (Dernschwam 1923. 270.), Zalay János pozsonyi ispán levelében magyarul basthia-t ír (OL Nádasdy cs. It. Missiles 35. es. 1541. május 30.), Antonio Mázza ezzel szemben couallier tondo-t ír, amit ma inkább köralakú magas ágyúál­lásnak fordítanánk (Mázza 1875.228.), végül Brutus és Istvánffy torny­ot (turris) emlegetnek (Brutus 1876. 87.; Istvánffy 1685. 152.) Az eln­evezések tehát a kortársak számára sem voltak tiszták. A magas ágyu­tornyokat Magyarországon ekkortájt kezdik felváltani még csak az alac­sonyabb, de szélesebb bástyák, vagy rondellák. Budán egy-egy épít­ményről nehéz eldönteni (pl. a csekély átmérőjű Híradás bástyáról, vagy a törökök építtette un. Kakas kapu bástyáról), hogy ágyutoronynak, vagy inkább bástyának tartsuk-e. A valódi bástyák belseje földdel van feltöltve, tetejére tüzérségi üteget lehet elhelyezni, a többszintű tüzelést kazamaták biztosítják. Ilyen szemmel nézve nem mindegyik budai bástya érdemli ki ilyetén elnevezését. Ebből a szempontból a különleges megoldású déli rondella sem igazi bástya még, hiszen, bár az ágyulőrések szintjéig földdel van feltöltve, de effölé még egy újabb lőál­lás emelete magasodik. Antonio Mázza leírása ilyen téren a legérzékenyebb, mivel ő körülírva a védművet, köralakú magas leállás­nak nevezi, amelynek homlokzata lőrésekkel csipkézett és francia módra van ágyukkal felszerelve. (Sajnos eme utolsó megjegyzés értelmét megfejteni nem sikerült.) Az elnevezések közül ma a rondella jelenti leginkább, ezt a korai bástyatipust. 54. GEREVICH 1966. 238-252. 55. „Huic turris e vivo lapide adiunctus fossa muniebatur, Ioannis Regis postremum opus, qua duci fossam, rupes interiectae prohibèrent, fero adseissa." (BRUTUS 1876. 87.) 56. „Dalla parte di levante vi e il castello quasi tutto hedificato in sasso, et molto piú alto che la cittate, le quale verso quella parte tutta si va sem­pre inalciando. E guarnito di grossa et buona muraglia et con un coual­lier tondo in mezzo délia curtine, o, noi dir fazzata de foravia merlati et cannonegiato alla franzese, che signoreggia tutta la campagna sino al monte detto di San Gherardo, il quai gli e lontano 800 passa in circa." (Mazza 1875. 227.) „Was zerschossen am Schlosse als das Rundel, so der Wejda hot gepawt, is wieder aufgemauert..." Hans Dernschwam, 1555. (Dernschwam 1923. 270.) „Iam arx, qua assurgit in orientem solem, intus ornatur opere magnificentissimo...Huic turris e vivo lapide adiunctus fossa muniebatur, Ioanni regis postremum opus, qua duci fos­sam, rupes interiectae prohibèrent, fero adscissa. Ita arce ponte iuneta descendere quam commodissime, molliter se colle demittende, ad Danubium licebat, cum ante extruetam turrim, latiore ambitu descen­dentibus per urbis portám, longa itineris mora commeare necesse esset, atque adeo, ut non facile ii fugere aspectum hominum in magna fre­quentia possint, qui ut aliquando fallendi essent, multi aeeiderent cassus. (Brutus 1876.87.) „Ad orientem solem, ubi arx est sumptiosis tot regum operibus ad laetissimum undique prospectum aedificata, lapideam per­amplam turrem medioeri altitudine opportune construxerat, quae ita iungebatur adhaerelatque arci, ut exterius cum ponte portám haberet, qua liber egressus descensusque tutissimus ad flumen per fossam con­cissa rupe excavatoque solo, vel septenis in acie armatis non incom­mode praeberetur...." (Iovius 1552. 360.) „...et porro ad orientem solem turris lateritia satis alta construeta arci imminebat; qua et arci praesidio esse, ac liberam et commodam e Danubio aquationem obsessis praebere poterat; quae tempore obsidionis longo per urbem cireuitu, non sine metu et periculo petebatur;" (ISTVÁNFFY 1724.144-145.). Úgy vélem talán a kiadók hibájából Istvánffy szövegébe sajtóhiba csúszott: imminebat helyet az eredeti szövegben immuniebat állhatot. A torony nyílván nem múlta felül magasságával a várat, ahogy ezt a fordítás is közli (ISTVÁNFFY 1962), hanem erősítette azt. A régészeti feltárások Gerevich László vezetésével folytak, a feltárások eredményeit ld. GEREVICH 1966. 239-245. Ezzel párhuzamosan végezték el a műem­léki helyreállítást Gerő László tervei szerint, ld. GERŐ L. 1951. 144-170. Mind Gerevich László, mind pedig Gerő László a rondellát korábbra keltezték, bizonytalanul ingadozva a Zsigmond-kortól, a Jagelló-korig. Ezt a bizonytalanságot leginkább a rondella kaputornyá­nak Zsigmond-kori formái okozták, másrészt a Zsigmond-kori elővéd­mű helytelen azonosítása a Kelenföldi kapuval, amelyet 1300-ban említ oklevél. Az írott források és a régészeti feltárások eredményei is ezzel szemben egyértelműen János király építkezéseit tanúsítják, és nem egy korábbi rondella átépítését. Ld. VÉGH 1992. 124-127. 57. Faenza, Casa Pirotta műhely. 1525 körül. BTM ltsz.: 51.559.1-2., Pannónia Regia. Kiállítási katalógus. Bp. 1994. Kat. VIII—31. (BERTALAN Vilmosné) 58. GEREVICH 1966.239-245. 59. VÉGH 1992. 124-127. 60. VÉGH András: A középkori budai királyi palota idomtéglái. (Kézirat) Egy címer, valamint a körülötte elhelyezett gyümölcsfüzér töredékei. Gyümölcsfüzér: BTM ltsz.: 49.70.1-16., 51.3305. 1-3., címertöre­dékek: BTM ltsz.: 49.86., 51.3280., illetve 1 db. leltári szám nélkül. A töredékek egy címertöredék kivételével (dalmát oroszlánokkal, vala­mint a Szapolyai címer részletével díszítve) elkallódtak. 61. A kazamaták feltárásának leírása: GEREVICH 1966.231-238. Az árokra lásd Jovius szavait az 154l-es ostrom eseményei megörökíté-sénél: „Neque interim Budenses paratae occasioni ad intercludendos hostes defuere quin ab Aquariae turris porta et per fossam, quam a Johanne rege perductam ad flumen diximus, confestim erumperent..." (JOVIUS 1552.368.) 62. Jól látható ez a Schedel-féle metszet szélén, ahol a déli völgyzárófal déli oldalán látszik az elővédmű részlete és a völgyzárófalak gyilokjárói is. 63. „...nostri erant tantum viginti duo nazandones et submergere fecerunt iuxta infra rippam Vizwar arcis Budensis..." az 1530-as ostrom kapcsán említi Szerémi. (SZERÉMI 1857. 283.) „Commincio a batter con VIII canoni doppo la Torre delle aque, che cosi chiamano perche e fatta per difesa di quelli della terra che vogliono venir al fiume..." (MAZZA 1875.226.) A Vízvár részletes leírását Mazzánál és Joviusnál találhatjuk meg: „Dalia parte di tramontana dove gli e la volta dal fiume, vi sono dui turrioni non del tutto fatti come si fano gli fianchi o belloardi in Italia ma, a quella similitudine, li quali acompagnati con una scala cop­erta dall' un canto, et dall' altro con una buona di muraglia, si vano a bagnar nel Danubio, et son fatti si per signoregiamento del fiume, come per commoditá di quelli di dentro, quando vogliono andar all' aqua...." (MAZZA 1875. 227. „Ea enim erat natura loci ut castra hinc praealta imminentis montis crepidine, illinc uero ad laeuam praeterfluenti Danubio munirentur, in tergo autem praeualidus agger erat erectus, con­tra portám turremque, quam Budenses, quod flumine ablauatur, Aquariam vocant. Nam ab excelsa urbis arce, duo brachia pinnati muri per decliues praeruptosque descensus ad flumen deducta erant, tantum que loci in ripa intercipiebant, quantum in summo tota arcis amplitúdó 303

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom