Budapest Régiségei 31. (1997)

Végh András: A középkori várostól a török erődig : a budai vár erődítéseinek változásai az alapítástól a tizenötéves háborúig 295-312

böztethető (1441. január 3. Buda. „...exeundo verő ipsam portám Sabbati et per fossatum dicte civitatis versus ad [quandam] [antiquam] curiam regiam usque ad quandam viam de ipsa civitate nostra inter eadem antiquam domum regiam et domum condam Frank wayvode versus predictam ecclesiam sancti Petri martiris tendentem..." - Átírta Hety-i Benedek közjegyző 1441. augusztus 16-án: Észt. Prim. lt. U.46.). A kérdést azonban csak régészeti feltárással lehetne tisztázni. 20. 1300. szeptember 2. - „...a porta castri Budensis, que dicitur Köllenfeld..." - Átírta Antal csanádi püspök 1300. szeptember 20-án: OL Dl 1507. (18. századi másolat); OA Spisska Nova Ves, Lőcse város lt 16 - 1. (OL Df 282.607; 18. századi másolat). A királyi vár déli rondellájában feltárt korábbi kaputoronnyal való azonosítása (GERŐ L. 1951; GEREVICH 1966) téves, hiszen ez a Zsigmond-kori erődrendszer része volt. Megjegyzendő, hogy az oklevelet az un. budai vitában folyamatosan téves keltezéssel idézték, sőt téves több esetben a forráshivatkozás is. Gerevich László 1301-es dátumot ír, Zolnay László pedig 1302-re keltezi az adatot. Ez utóbbi tévesztés eredhet az oklevél keltezésének félreértéséből is: „anno domini millesimo terecentesimo secundo die mensis septembris". Köszönöm Spekner Enikő szíves segítségét a keltezés pontosításában. 21. A kortina jelentése: bástyák közötti kötőfal. Ebben az értelemben helytelen a budai királyi palota előtt az un. Koldus kaput magába foglaló falat északi kortinának nevezni (ZOLNAY 1977), mivel ezen a falon oldalazásra képes bástyák nem épültek. 22. ZOLNAY 1977. 27-28.; ZOLNAY 1984. 207-209.; MAGYAR 1992. 111-114. 23. Példa erre a királyi palota északi előudvarán feltárt négyzetes torony. (ZOLNAY 1984. 215.) 24. A munkálatok méretei és a kutatási körülmények nem tettek lehetővé kiterjedt rétegtani vizsgálatokat. A nyugati fal egyes szakaszait Gerő Győző figyelte meg 1959-ben a Tóth Árpád sétány alatt, majd a 60-as években folytatták-e megfigyeléseket a már említett közműépítési munkák során Bertalan Vilmosné, H. Gyürky Katalin és Gerő Győző. (BTM Adattár) Az északi oldalon a Bécsi kaputól nyugatra a fal egy rövid szakaszát figyelte meg H. Gyürky Katalin az Országos Villamos Teherelosztó (Petterman bíró u. 7.) építésénél. (H. GYÜRKY 1977. 381-387.) Bár ő a falat a belső fal részleteként határozta meg, azóta a Hadtörténeti Intézet udvarán és az Állami Nyomda területén előkerült belső fal részletek és a helyszínrajzok alapján inkább a külső fal részének tarthatjuk az itt talált maradványt. A fal külső oldalán észlelt támpillérek is erre vallanak, hiszen a belső falon sehol másutt nem tártak fel támpillért. Másrészt néhány térkép épp ezen a szakaszon ábrázol a külső falon támpilléreket, pl. a Marsigli-féle török térkép, vagy Matthey 1753-ban készült térképe. Megjegyzendő, hogy a belső falat ezen a szakaszon a térképek már nem jelzik, a Hadtörténeti Intézet udvarán feltárt tornyot sem láthatjuk. A Bécsi kaputól keletre ismét Gerő Győző végezhetett megfigyeléseket. A keleti oldalon az északról a domonkos kolostorig terjedő szakaszt H. Gyürky Katalin vizsgálta. A Vízi kaputól délre eső területeken pedig Gerő Győző, Magyar Károly és Altmann Júlia vizsgálhatta a fal egy-egy rövidebb szakaszát. (BTM Adattár) 25. ZOLNAY 1977. 27-28.; ZOLNAY 1984. 208. 26. ZOLNAY 1984. 208. 27. Sopron, HOLL Imre 1967, 1968, 1971, 1973. Székesfehérvár, SIKLÓSI 1990. Kevéssé ismertek ebből a szempontból egyelőre a felvidéki királyi városok, pl. Kassa, Eperjes városfalai. 28. A fal rövid részlete ma is látható a Széna térhez közel a Margit körúton, az egykori polgári Lövölde kerítéseként. Egy kisebb falcsonk a Horvát u. 25-27. kerti részén látható. Rövid szakaszát figyelhette meg Bertalan Vilmosné a Fő utcában termálvívezeték fektetése során. (BERTALANNÉ 1959. 260-261.) 29. 1390. december 1. Buda - A budai Nagyboldogasszony és Mária Magdolna plébániák közötti perben leírják a két plébánia közötti határvonalat. Ennek során említik: „...versus autem Septemtrionem intra muros et extra muros a via petrosa usque ad novum murum, seu portám per quam itur ad sanctum Lazarum continuando ultra et extra murum a sancto Lazaro versus patibulum quod est prope viam et per quam itur ad S. Laurentium monasterium Heremitarum sancti Pauli cum parte que vocaturTothfaluvulgariter..."-Schier 1774. 111.; BTOEIII/1. lll.sz. Vagyis a határjárás során a mai Horvát utcánál lévőn kapun mentek ki, majd a mai Margit körút vonalán mentek a falak mellett egészen a mai Széna térig, ahol a vesztő-hely volt. 1442. május 27. Buda - A nyulakszigeti domonkos apácák tiltakoznak Hédervári Lőrinc nádor előtt, mivel a budai bíró, több más polgárral együtt elpusztította, illetve elszállította házukat, amely a városfal felhévízi kapuja előtt állt. „quoddam fundi curie ipsarum dominarum de lapidibus et lignis edificatum penes portám seu murum iuxta Danubium, per quam iretur ad dictas aquas superiores..." - OL Dl 13.678. 1497. december 9. Buda - Il.Ulászló király a nyulakszigeti [domonkos] apácák kérésére vizsgálatot tartat, mivel régi időktől fogva az apácák szedték a vámot a budai pünkösdi és nagyboldogasszony napi vásárok idején a város Thothfalu és Tossanthalkapu nevű kapui mellett („...iuxta portas civitatis nostre Budensis Thothfalw et Tossanthalkapw vocatas..."), de körülbelül húsz évvel ezelőtt (r.) Jane (!) felhévizi prépost egy bizonyos Fekethe Bertalant bízott meg a vámszedéssel és a maga számára szedte be a vámot, és ez maradt a helyzet utódja Osvát zágrábi püspök idején is az apácák nagy kárára. - OL Dl 20.631. 30. Bár Buda város tanácsa még mindig a Pestújhegyi vár tanácsának nevezi magát, tisztelve a hagyományokat. A királyi palota vár elnevezésére példa a Szt. Zsigmond káptalan helymegjelölése: 1511. Buda „...ecclesie beaté Marie virginis nőve alias sancti Sigismundi vocate ante castrum Budensem fundate..." - Átírta II. Ulászló király 1514. augusztus 26-án: OL Dl 22.563.; vagy a ferences kolostor helymegjelölése: 1482. június 2. Buda - „...ecclesie beati Johannis ewangeliste ante castrum Budensem fundate..." - Erdélyi Nemzeti Múzeum Törzsgyűjt. 52.; vagy Bolondóci (II.) Stibor házának helymegjelölése: 1438. január 28. Buda - „...in hac civitate nostra Budensi, in fine duarum piatearum seu vicorum a parte castri nostri regalis versus et ad ipsum civitatem plateamque latam seu circulum sancti Georgii nuncupatam tendentem..." - OL Dl 88.130.; vagy a Rozgonyiak házadományának helymegjelölése: 1439. június 24. - „...circa castrum nostrum Budensem ex opposite domus Fryczpalothaya appellate in civitate nostra Budensi..." - OLD1 13.406. 31. A piactér beépítésére Id. CZAGÁNY 1971, 1973, 1984. A Nagyboldogasszony-egyház temetőjében lévő házakra például Id.: 1523. Buda Kivonat Buda város könyvéből („Extractus Libri Civitatis anni 1523"), miszerint (e.) Pwthnok-i János elmondja, hogy atyjánál, a néhai (e.) Pwthnok-i Zsigmondnál évekkel ezelőtt János ötvös és felesége Katalin elzálogosították 50 Ft-ért házukat a Nagyboldogasszony-templom temetőjében („...illám domum in cimiterio ecclesie parochialis beatissime Marie virginis maioris habitam..."), és ezt a zálogot atyja újból elzálogosította, szintén 50 Ft-ért (e.) Amadé Istvánnál, amely összegből 36 Ft-ot István az ő atyjának még életében megfizetett, a fennmaradó 14 Ft-ot pedig neki fizette meg. - OL Dl 48.993. 32. A falszoros a telek része, Id.: 1494. október 4., Buda - Buda város tanácsa előtt folyó perben (c.) Benedek ablakgyártó budai polgár és (n.) Barson Tamás megegyeznek, miszerint Tamás 32 Ft-ot fizet Benedeknek, amiért megkap egy kettejük háza közötti emeleti boltozott helyiséget és egy istállót a város falai között („...cuiusdam boltha inter domos eorundem Thome Barson et Benedicti Vitriparis superius in secunda serié ipsius domus constructe..." „...pretactam boltham unacum stabulo retro inter duos muros civitatis extra sciliczet curiam domus eiusdem Thome Barson directe constructe..."). - OL Dl 39.212. Ugyanerre mutat régészeti megfigyelés is. Például a királyi palota északi előudvarán feltárt kettős pince (83/19. 84/2. 84/3. 84/6. szelvények) szellőzőkürtője a falszorosra nyílt. (MAGYAR 1992. 111.) 33. Az Erhard Schön-féle metszeten, illetve a Haüy-Rabbatta-, vagy a de la Vigne-féle térképeken több ilyen épületre is látható példa. Régészeti kutatással részben feltárva pl.: GERŐ Gy. 1964/b. 313. 314.; 12-19. kép. 34. Például a keleti oldalon: Tárnok u. 11. 35. Szt. Mihály kápolna, Id.: - GERŐ Gy. 1964/a. 389-393. 301