Budapest Régiségei 31. (1997)

Póczy Klára: A "via Postumia" meghosszabbítása az Aquileia-Aquincum szakasszal 289-294

gári igazgatást hátrább vonták a limesről, a kormányzat volta­képpen elismerte, hogy a Dunán és a duna-menti főútvonalon, a limes-úton, a polgári szállításokat nem tartja többé ajánlatos­nak, a biztonságról nem tud minden esetben gondoskodni. Az állandó veszélyeztetettség ellenére Aquincumban, a vá­ros territóriumán, sőt Pannónia belsejében is jelentős fellendü­lés mutatkozik a IV. század első felére. 25 Helyreáll az áruforga­lom az átlós utakon (a Sopianae-Savaria és a Poetovio-Aquin­cum, illetve a Savaria-Aquincum utakról van szó). A határ­menti provincia messzemenően élvezi a „felix temporis repa­ratio" hatását a Constantius-dinasztia korszakában. 26 Sőt, Aquileia közvetítésével Aquincumba itáliai, kisázsiai és afrikai áruk érkeznek, üveg selyem, parafa, déligyümölcs (füge, datolya), olaj és bor (a korábbi hispániai áruk helyett) most ezekről a területekről. 27 Voltaképpen csupa luxuscikk, a korszakra jellemző új helyzetnek megfelelően, megjelenik is­mét az aquileiai borostyánkő ékszer. 28 Észak-Itália kapcsolatát Valeria provinciával, s ezen belül Aquincummal az ókeresztény egyház fűzte még szorosabbá a IV. század folyamán. Ezt a legutóbbi ásatások eredményei szé­lesebb perspektívában tárják a kutatók elé. 29 A felsorolt áruk mindenekelőtt az afrikai ókeresztény mé­csesek, a terra sigillata chiara és az üvegáruk a IV. század vé­gén, sőt 380 után az V. század első évtizedéig jelzik, hogy az Aquileia-Aquincum út mentén ilyen finom, törékeny és drága árukat lehetett forgalmazni. 30 Az út tehát szabad, sőt biztonsá­gos volt, amelyen a kényes és értékes áruk szállítására is vál­lalkozni lehetett. Talán még feltűnőbb, hogy a lakosságnak igé­nye és pénze is volt a luxusnak számító áruk vásárlására. 31 Egyfajta életszínvonalról és stabilitásról tanúskodnak a „lele­tek". Mindez alaposan megváltoztatta a pannóniai limes észak­keleti szakaszának a feladásáról kialakított eddigi képet. *** A Pannoniát délnyugat-északkelet irányban átszelő, a Balatont érintő átlós útnak a kutatás mostanáig nem sok jelentőséget tu­lajdonított. Mindenkor másodrendű szereplőként kezelte a Borostyánkő-út és a limes-út mellett. Ennek egyértelmű oka, hogy nem szerepel a Pannoniát feltüntető korabeli úthálózati térképeken. „írásos forrásaink a provinciáknak csak néhány, keletkezésük korában és saját szempontjukból fontos, de ko­rántsem valamennyi jelentős útját írták le... Az Itinera-rium Antonini-ből hiányoznak pl. a korai időszakban fontos Poetovio-Aquincum közötti utak is" 32 Fenti összeállításunkból kitűnik, hogy ez utóbbi út volta­képpen a via Postumia meghoszabbítása Pannónia keleti hatá­ráig. Erről a meghosszabbításról, vagyis a pannóniai utak főtengelyéről ágazott ki a Borostyánkő-út északi Halikanum­Cornuntum szakasza. A kutatás legújabb eredményeit össze­gezve, a leletanyag és a feliratok révén az is egyértelmű, hogy az Aquileia-Aquincum út nemcsak a korai időszakban volt je­lentős hanem - váltakozó intenzitással bár, de - Pannónia fennállása alatt még az V. században is mindvégig az maradt. 33 Sőt, a IV-V század folyamán újra a legforgalmasabb útvonal, jelezve a felerősödött kötöttséget Itáliához. 292 JEGYZETEK 1. RADKE, Gerhard 1973 Sp. 1587-1588 és 1596-1598., PAVAN, Massimiliano (1990) 17., ZACCARIA, Claudio (1994) 53. 2. PANCIERA, Silvio (1957) 75-79., BUORA, Maurizio (1994) 193-195. 3. FRACCARO, Paulo (1952) 47-52. UGGERI (1990) 31., 33. 4. MÓCSY, András (1974) 78., BARKÓCZI, László 87. 5. CZYSZ, Wolfgang (1985) 265-75., CZYSZ, Wolfgang (1990) 136-39. 6. CZYSZ, Wolfgang (1990) 255., RADKE, Gerhard (1973) 1609. 7. ALFÖLDY, Géza (1974) 12. és 48. j., NOLL, Rudolf (1976) 895-6., PIC­COTTINI, Gemot (1990) 285-286., 291. WEBER, Ekkehard (1990) Nem mindig a legrövidebb út maradt főútvonalként: UGGERI erről (1990) 38-39., (1994) 101. 8. Ehhez térkép mellékleten a Genua-Aquincum tengely és FITZ, Jenő (1990) 339. és 1. kép, 343-345., ZACCARIA, Claudio (1994) 60., Az Aquileia-Aquincum szakaszhoz: äAäEL, Jaroslav (1973) Sp. 13. 9. SOPRONI, Sándor (1990) 351-353. és 1. kép., PANCIERA, Silvio (1957) 80., GABLER, Dénes (1980) 188. és 89-93. j. 10. PÓCZY, Klára (1995) 33-34., BUORA, Maurizio (1995) 19-20. 11. MÓCSY (1980) 118. és 332. 69-72. j., GABLER, Dénes (1979) 455.­GABLER, Dénes (1979) 205., SPRINCZ, Emma (1957) 101-118., FACSÁDY, Annamária (1995) 49-52., GIOVANNINI, Annalisa (1995) 53-55., MASELLI-SCOTTI, Franca (1995) 56-57. 12. FITZ, Jenő(1976) 20. és 58., ZSIDI, Paula (1990) 156-161. 13. UGGERI (1990) 37., ZACCARIA, Claudio (1994) 52. 14. BARKÓCZI, László (1980) 92. 15. MÓCSY, András (1974) 106., BARKÓCZI, László (1980) 94. 16. MÓCSY, András-SZILÁGYI (1990) 123. 17. GABLER, Dénes (1990) 188-189., GABLER, Dénes (1984) 88-81 és 108-110. 18. PÓCZY, Klára (1961) 97-102., NAGY, Lajos (1932) 38-44. 19. FITZ, Jenő( 1978) 71-86. 20. MANACORDA, Daniele (1994) 177., GABLER, Dénes (1976) 50. 21. PAVAN, Massimiliano (1986) 458-460. 22. FITZ, Jenő (1982) 61-62. 23. Hasonló távolság pl. Pannónia Prima esetében Carnuntum és Savaria, ahol a dux és a praeses tartja egymással a kapcsolatot. 24. BARKÓCZI, László (1980) 105. 25. BARKÓCZI, László (1968) 85., GABLER, Dénes (1990) 199-200. 26. SENA-CHIESA, Gemma (1992) 20-21. 27. PÓCZY, Klára (1964) 176. 28. PLESNICAR-GEC, Ljudmilla (1989) 37. és 40. 29. GABLER, Dénes (1980) 203-204. 30. GABLER (1982) 313. és Abb. 3., PÓCZY, Klára (1987) 508. 31. PÓCZY, Klára (1987) 509. 32. MÓCSY, András (1990) 121., SOPRONI, Sándor (1980) 508. 33. SALAMON, Ágnes-BARKÓCZI, László (1974) 179-191., SOPRONI, Sándor (1969) 69-78., SALAMON, Ágnes-BARKÓCZI, László (1982) 147-148. és 172. IRODALOMJEGYZÉK ALFÖLDY Géza: Noricum. (1974) London-Boston. 1974. 12. és 48. j. BARKÓCZI László-SALAMON Ágnes: Spätrömische Glasfunde vom Ende des 4. - Anfang des 5. Jh. in Ungarn. ArchÉrt 95, (1968) 29-29. BARKÓCZI László: Die Datierten Glasfunde aus dem 3-4. Jh von Brigetio. Fol Arch 19, (1968) 59-86. BARKÓCZI László: Pannonische Glasfunde in Ungarn. Bp., 1988. BARKÓCZI László: History of Pannónia. In: The Archaeology of Roman Pannónia. (Ed. Lengyel-Radan) Kentucky-Bp., 1980 85-120. BUORA Maurizio: I rapporti tra arco alpino orientale, Pannónia e le province del medio Danubio attraverso lo studio délie fibule. In: La Pannónia e l'lmpero Romano. (Ed. Hajnóczi G.) Roma, 1994 193-212. BUORA Maurizio: Contatti tra Aquileia e Aquincum dal I. secolo al V. sec­olo d. C. In: Aquileia-Aquincum. (Ed. Szabó K.) Bp., 1995 19-20.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom