Budapest Régiségei 31. (1997)

Pető Mária: Kelta-római leletek és településmaradványok Budapest II/A kerületében 247-254

gosítást. A háziasszonytól azt is megtudtuk, hogy a mai épület helyén egykor vámház állott, az épület eredetileg 300(?) éves volt, s talán már a római korban is állott itt valamiféle építmény, mert kerti munkák során faragott köveket találtak, melyekből azonban semmit sem tudott megmutatni. A ház a Jegenye patak partján, egy dombtetőn fekszik, igen jó földrajzi helyzetben, de kutatás nélkül a hely rómaiak általi lakottságára nem következtethetünk. Az innen lefelé húzódó utcákban gyakran találnak őskori cserepeket, főleg eső után, amikor a víz lemossa a földet, de Aus der Geschichte dieses Außenbezirkes der Hauptstadt sind außer einigen Streufunden nur die Resultate der Forschungen der Kirche aus dem mittelalterlichen Dorf Gercse und die der Remete Alsóbarlang (Unterhöhle) und Felsőbarlang (Oberhöhle) bekannt. Seit einigen Jahren bestätigen Reihen der Rettungsgrabungen die Tatsache, daß dieses Gebiet von der Altsteinzeit bis in unsere Tage bewohnt war. Aus der Reihe der Forschungen fassen wir jetzt die Resultate des keltisch-römischen Zeitalters zusammen. Die großen bekannten Fundorte, die zur spätkeltischen Periode gehören, sind an den Hauptverkehrswegen, meistens an der Budauer Seite der Donau zu finden

13

. Deshalb lohnt es sich die római leletet a Gazda utca környékéről még másodlagos helyzetből sem ismerünk. 13. Időközben késő-kelta településmaradványok kerültek elő a Kis-Dunaág mentén, Szigetszentmiklós határából., ami arra utal, hogy az őslakosság telepeinek felbukkanása nemcsak a budai, hanem a pesti oldalon is várható. Ld.: H. Hanny Erzsébet: Kelta település nyomai az MO autópálya nyomvonalán (Szigetszentmiklós-Üdülősor, Vízműtelep) BTM Műhely 5. Bp. 1992.241-257. Fundmaterialien der weiter liegenden, von Bergen verschlossenen, keltischen-Eraviskensiedlungen zu vorstellen. Die Zusammensetzung der Fundgüter ist spärlich, sie enthalten nur die charakteristischen Haushaltskeramikwaren. Die Wirkungen der Romanisierung berührten nur später und ganz oberflächlich die hiesigen Einwohner. Dieser Ort war in der Römerzeit wahrscheinlich mit den Gebieten von Óbuda verbunden. Darauf weisen schon seit langer Zeit bekannte Slreufunde (römische Steindenkmäler) und neue Funde hin, die aus der Nähe des Jegenye (Pappel) Baches stammen. KELTISCH-RÖMISCHE FUNDGÜTER UND SIEDLUNGSÜBERRESTE IM II/A BEZIRK VON BUDAPEST 254