Budapest Régiségei 31. (1997)

D. Matuz Edit: Késő bronzkori és kora vaskori háztípusok és rekonstrukciós kísérleteik 211-227

sabbra került. Ez a rágcsálók elleni védekezést és a tökéletesebb szellőzést szolgálhatta. Tűzhely nem került elő a feltárt területen, a házon belül viszont nagy gabonatároló edények voltak. Ez alapján valószínűsíthető, hogy az épület hombárként, gabonásként funkcionált. Oldala a patics-maradványok alapján tapasztott sövényfal, esetleg boronafal volt, tetejét feltehetően lombkoronával borították. A ház tűzvész áldozata lett, amit a faszénmaradványok és paticsdarabok mellett a magas hőtől másodlagosan átégett, erősen eldeformálódott edénytöredékek bizonyítanak. A Felsőtárkány-várhegyi 1. ház nagyméretű gabonatároló urnái és a tűzhely hiánya miatt feltételezhetjük, hogy ez a ház ugyancsak gazdasági rendeltetésű volt, gabonatárolásra szolgált. Hasonló lehetett az urnamezős kultúra Budapest Bazsarózsa utcai telepén talált hombáregyüttes is, ami méreteiben és formailag is kissé hasonló edényeket tartalmazott.

74 Fa padló padozatos, tapasztott tűzhellyel ellátott boronaházakra példát a középső bronzkori (Ottományi kultúra) Békés-várdombi ásatás anyagában találtunk.

75 Innen egy gazdasági épület (hombár, kamra vagy gabonás) rekonstrukcióját is ismerjük. Itt a gerenda padlós, boronafalas szerkezet legfelső két hosszanti gerendáján keresztben fektetett gerendák karókkal és lombtakaróból, szalmából készült héjazattál voltak borítva (egyenes fedelű típus).

76 Dombay János a Pécsvárad-aranyhegyi ásatások alapján több gazdasági épületet rekonstruált. Ezek alapja földbe mélyített kerek, ovális vagy méhkas alakú gödör volt. Föléjük az ásató feltételezése szerint a szélekre támaszkodó csúcsos vagy kupolaszerű tetőt emeltek. A legtöbb esetben a szarufákat a gödör szélén fülkeszerűen beásták és tetejüknél összeillesztették, a keletkezett villába taréjszelement helyeztek, így alakítva ki a nyeregtetős kunyhót. Ezek egy részénél a fabordákat ívelten meggörbítették, az épületet kupolaszerűén fedhették be. Ezeket a pincéket, csűröket több esetben kerítés vette körül.

77 Egy másik típus az volt, amikor az egymással szemben álló ágasfákra vízszintesen helyezték el a tartógerendákat, amire újabb fákat helyeztek és tetejükre csúcsosan szalmát halmoztak. Az ágasfák külső oldalára néhány vízszintes fát erősítettek, ami közé függőlegesen vékonyabb ágakat tűzdeltek, így alakítva ki a ház sövényfalát. Amikor a központi ágasfát négyzet alakban négy alacsonyabb ágasfa vette körül, amire vízszintes összekötő fák és szarufák támaszkodtak, akkor négyzet alakú nyeregtetős kunyhót alkottak.

78 Ezek az épületek a tárolás, állattartás mellett munkahely szerepét is betölthették. Vargha László és Koczor György a felsőtárkányi házak kapcsán egy vázlaton megrajzolták a funkcionális igénybevételnek megfelelően a ház lakhatósági, felhasználási felosztását. Élelemtárolásra az ÉK-i sarok szolgált, mert itt találták döntően a házakban az edényeket, fekvőhelyként az ÉNY-i és a DKi sarkot, míg munkahelyként a bejárat és a tűzhelyek környékét jelölték meg. (15. kép) Külön vizsgálódás tárgyát képezhetné a házak berendezése (tűzhely, élelemtárolás, munkaeszközök, kultikus tárgyak szerepe stb.), valamint a házak egymáshoz való viszonya, a település szerkezete. JEGYZETEK 1. MENDÖL 1963. 11. 2. KOVÁCS 1977. 21-24. 3. NOVÁKI 1979. 106-112., NOVÁKI-SÁNDORFI-MIKLÓS 1979. 84-87., PATEK 1968. 17-24., KEMENCZEI1984.40-43., 60-63. stb. 4. D. MATUZ 1992. 28-34. (részletes irodalommal), FURMÁNEK 1989. 73-84. 5. HELLEBRANDT 1973. 589-593., KEMENCZEI 1984.41. 6. FURMÁNEK 1987. 319. 7. KŐSZEGI 1988. 55., Budapest környéki barlangok: MRT 7. 1986. Csobánka, Kiskevélyi barlang (74.), Diósd Szidónia barlang (79.), Nagykovácsi, Remetehegyi alsó- és felső barlang (123.), Nagykovácsi Remetehegyi Zsomboly (124.), Solymár Kőbánya (219.), Sóskút Babólyuk (226.) 8. D. MATUZ 1994. 17-18, 26-27., 32., 8. kép 9. B. HELLEBRANDT 1992. 42., 48-49. 10. D. MATUZ 1992. 10., 24., 26-27., 35., 6., 7., 8. kép 11. D. MATUZ 1992. 10., 24., 26-27., 35., 9., 10., 11. kép 12. D. MATUZ 1992. 10-11., 25-27., 36., 12. kép 13. D. MATUZ 1992. 11., 24., 26-27., 35., 13., 14., 15. kép 14. D. MATUZ 1992. 11., 25-27., 36., 9. kép 15. D. MATUZ 1992. 11., 25-27. 16. D. MATUZ-Sz. KÁLLAY 1994. 44^16., 60-61., 2., 3., 4/1., 4/2 kép 17. KEMENCZEI 1984.40., 134., Abb. 15. 18. PATEK 1973. ArchÉrt 26. (1963) 299., ArchÉrt (1964) 254., KEMENCZEI 1984.41., 143. 19. KEMENCZEI 1984. 127-129., 131-132., 143-144. 20. HELLEBRANDT 1973. 589-593., KEMENCZEI 1984.143. 21. SIMÁN Katalin: RégFüz Ser 1. No 35. (1982) 27. 22. Megköszönöm Trogmayer Ottónak a házak publikálásának engedélyezését. Dokumentáció: MTA Régészeti Intézet Adattára: A/15/1959., RégFüz Ser. 1. No 13. (1960) 14-15., MRT 5. 1979. 224. 23. KOZMA Géza: RégFüz. Ser. 1. No. 42. (1991) 10. 24. NAGY 1936. 21., TOMPA 1936. 15.,VII. t. 1., TOMPA 1942. 100. 25. PATEK 1968. 73., B. BÓNIS 1969. 88-89., 99., 203-204., Abb. 44., KŐSZEGI 1988.128. Megköszönöm B. Bónis Évának, hogy a tabáni és a gellérthegyi ásatásra vonatkozó dokumentációkat tanulmányozásra és publikálásra átengedte. 26. BARANYAINE BÓNIS 1950. 340., 345^16., BOGNÁRNÉ KUTZIÁN 1948. 11., B. BÓNIS 1969. 131., 202. Abb. 80., PATEK 1968. 73., KŐSZEGI 1988. 128. 27. GARÁDY 1943. 408., TOMPA 1936. 15., TOMPA 1942. 101., KŐSZEGI 1988. 128., KŐSZEGI 1995. 55. 28. TOMPA 1942. 101-102. XVIII. t. 1., 2, KŐSZEGI 1984/b. 239., KŐSZEGI 1988. 129., KŐSZEGI 1995. 51., 52. (kép) 29. Megköszönöm Kőszegi Frigyesnek, hogy betekintést engedett az ásatási dokumentációiba. BTM A. ltsz.: 151-77. KŐSZEGI 1984/a 121., 1., 2. kép, KŐSZEGI 1988. 101-102., 128., KŐSZEGI 1995.46., 47. (kép) 30. Megköszönöm V. Vadász Évának és Zsidi Paulának, hogy a házat publikálásra átengedték. BTM A. ltsz.: 1760-95 31. KŐSZEGI 1988. 106-107., 129., KŐSZEGI 1984/b. 239. 32. BTM A. ltsz.: 462-77., KŐSZEGI 1988. 107-109., KŐSZEGI 1984/b. 240-241. 33. TOMPA 1945. 19-23., 2. kép, KŐSZEGI 1973. 21., KŐSZEGI 1984/b. 238. 34. BTM A. ltsz.: 522-77., KŐSZEGI 1973. 9., 1-3. kép 35. Elsősorban MENDÖL 1963. 11-81., BÁTKY Zsigmond: Építkezés. Kezdetleges hajlékok. In: A magyarság néprajza I. Bp. 1941.141-151., KOVÁCS Attila: Az észak-hevesi juhászat építményei. Agria. 2. (1964) 369-394., ERDÉSZ Sándor: Gabonatároló építmények a szatmári Erdőháton. JAMÉ 10. (1967) 203-215., BALASSA M. Iván: A parasztház évszázadai. A magyar lakóház középkori fejlődésének vázlata. Békéscsaba 1985., PETERCSÁK Tivadar: Az erdőmunkások építményei Észak-Magyarországon. In.: Népi építészet a Kárpát-medence északkeleti térségében. Miskolc-Szentendre 1989. 325-336., DÁM 217