Budapest Régiségei 31. (1997)

D. Matuz Edit: Késő bronzkori és kora vaskori háztípusok és rekonstrukciós kísérleteik 211-227

D.MATUZEDIT KESO BRONZKORI ES KORA VASKORI HÁZTÍPUSOK ÉS REKONSTRUKCIÓS KÍSÉRLETEIK Általában, így a bronzkor idején is a településeket - vagyis „egy embercsoportnak, az embercsoport lakóhelyének és munkahelyének térbeli együttesét"

1 - általános és csak az adott korban érvényesülő tényezők határozzák meg. Általános szempont az életfeltételek legjobb biztosítása, a víz közelsége, a védelem szerepe. Speciális szempont - ami kultúránként különböző települési formákat hozhatott létre - a települési rendszer és a társadalmi szerkezet, valamint a település és a gazdálkodási forma kapcsolata. A bronzkorban három települési formát lehet elkülöníteni: a pásztorkodó népcsoportok futólagos telephelyeit, az állattenyésztő-földművelő népek rövid ideig használt telepeit és a váltógazdálkodásos földművelést folytató népek településeit.

2 A késő bronzkorban az állattenyésztő-földművelő életforma térhódítását viszonylag rövid ideig tartó települések sorozata jellemzi. Emellett nagyobb falvak is kialakultak, amelyek az arisztokrácia lakhelyei, illetve fémművességi központok voltak, amit vastag települési réteg és az ott talált leletanyag bizonyít. A késő bronzkor-kora vaskor idején É-Magyarországon a kyjaticei kultúra, a Dunántúlon az urnamezős kultúra népessége erődített földvárakat hozott létre, amelyek a védelmi szempont mellett a törzsi arisztokrácia elkülönülését szolgálták. A földvárakat a kiszolgálófalvak, a szegényebb rétegek kisebb települései vették körül.

3 A kyjaticei kultúrának közel 50 földvárát ismerjük É-Magyarország és Szlovákia területéről, ezek közül nagyobb feltárás kevésben volt, telepjelenségeket, házakat pedig csak Bükkszentlászló-Nagysáncról, Felsőtárkány -Várhegyről és Szilvásvárad-Töröksáncról ismerünk.

4 Érdekes településtörténeti jelenség az, hogy a kyjaticei kultúra idején az újkőkori bükki kultúra utáni hiátust betöltve benépesültek a Bükk-hegység és az Aggteleki Karszthegység barlangjai (jelenleg 16 lelőhely ismert), ami feltehetően a kultúra speciális életmódjával, illetve a külső ellenség elleni védekezéssel magyarázható.

5 A DK-szlovákiai Karszt hegység barlangjaiból a kyjaticei kultúra idejéből több mint 30 helyről ismerünk telepet.

6 Ez a jelenség megfigyelhető az urnamezős kultúra fiatalabb szakaszában is.

7 Jelenleg a telepjelenségek közül az É-magyarországi késő bronzkori és kora vaskori kyjaticei kultúra házaival, illetve a hasonló korú urnamezős kultúra pesti és Pest környéki házaival foglalkozunk. (1. kép) A rekonstrukciók analógiáinak ismertetésénél kitekintettünk a bronzkor korábbi és a vaskor későbbi szakaszaira is. KATALÓGUS A KYJATICEI KULTÚRA HÁZA! Bükkszentlászió-Nagysánc (I. kép 1.) Párducz Mihály az 1958-ban végzett ásatáson az V. szelvényben találta meg a két egymást metsző házat.

8 1. késő bronzkori ház (2. kép) Az „A" jelűnek nevezett ház K-Ny-i hossztengelyű, szabálytalan alaprajzú. A közel téglalap alakú nagyobb helyiség 216x270x320 cm méretű, 120-130 cm mélyen volt. A DK-i sarkából nyílt egy kb. 80 cm hosszú és 95-100 cm széles folyosó, amely egy szabálytalan, magasabban (kb. 80-90 cm mélyen) fekvő másik helyiségbe vezetett. Ez egy háromszög alakú épületrész, alapjának hossza kb. 350 cm, a rá merőleges tengelyé 200-205 cm volt. Ennek Ki végén egy másik 80-86 cm széles rövid folyosó nyílt, amely a sáncra vezetett. Ez a ház volt a korábbi. 2. késő bronzkori ház (2. kép) Kisebb volt az „A" házba belevágott szabálytalan négyzetformájú, valamivel későbbi „B" ház. Hossztengelye É-D-i, alapterületének méretei: 204x210 cm, mélysége 150-160 cm között volt. Kijáratát a D-i oldalon tételezte fel az ásató, mert itt egy DK felé ferdén haladó kb. 90-100 cm széles folyosó sziklába vágott nyomait ismerte fel. Régészeti anyagát rétegtani alapon elkülöníteni nem lehetett. Sem az „A", sem a „B" házban nem találtak tűzhelyet, szerkezeti elemeket, cölöplyukakat. Kora a benne talált cserépanyag alapján a Ha A2-B2 időszak. Az itt talált „C" jelű lekerekített sarkú, téglalap alakú ház kelta kori volt.' Felsőtárkány-Várhegy (1. kép 2.) Párducz Mihály 1964-ben három késő bronzkori házat teljesen, hármat részlegesen tárt fel itt. 1. késő bronzkori ház (3. kép) A

II. szelvény K-i oldala mellett került elő az 1. ház. ÉD-i tájolású, feltételezett mérete: 300/320x600 cm Alapja a neolitikus rétegen, 120 cm mélyen, az ÉK-i saroknál lévő tűzikutyánál 100 cm mélyen volt. A K-i oldala mellett vastag, helyenként a 30 cm-t is elérő paticsréteg jelezte ezt. A középső, É-i és kis mértékben az ÉNy-i felén alapját edénytöredékek jelölték, Ny-i és DNy-i felén nem került elő a padlószint. Tehát a Ny-i oldalfala bizonytalan, a paticsréteg a két rövid és a K-i hosszoldal méretét és irányát adta meg. Ki falának közepén 40 cm átmérőjű, 60 cm mély cölöplyukat találtak, amiben kevés állatcsont és cserép volt. K-i és É-i fala mellett elszenesedett gerenda maradványai voltak. ÉNy-i sarkából nagy mennyiségű edénytöredék került elő. Az itt talált kerámiaanyag: csücskös peremű tál, egyenes peremű tál, két nagy élelemtároló urna, kétfülű, tojásdad testű edény stb. alapján kora a Ha A2-B1 periódus.

10 2. késő bronzkori ház (4. kép) A III. szelvényben és a hozzá kapcsolt rábontásokban került elő a 2. ház. Megközelítőleg ÉD-i tájolású, mérete: 300/320x580/600 cm. A D-i és a középső részében, helyenként 5 cm vastagságban az átégett padlószintet, a középső részén az át nem égett padló egy jelentős részét is megtalálták. A K-i 211