Budapest Régiségei 31. (1997)

H. Hanny Erzsébet: A nagyrévi kultúra áldozati gödre a budai Várhegyen 199-210

lálható volt. A betöltésből származó kerámiaanyag nagyon töredékes, összeállítható edényt alig találtunk. A leleteket között két csoport, a sötét-, illetve világosbarna színű, finoman simított, fényezett és a sárgásbarna, vastag falú, seprős, durva külső felületű kerámia különíthető el. Kerámialeletek: 1. nagyméretű, szürkésbarna korsó kihajló, galléros peremének fényezett felületű, díszítetlen töredékei (12. kép 1-3.) 2. kisméretű, világosbarna sekély tál peremének fényezett, belül enyhén csíkozott, töredéke, melyen apró felhúzott bütyök ül (11. kép 1.) 3. kisméretű, fényezett, barna, gömbtestű, füles bögre, vállvonalát besimítással hangsúlyozták, restaurált (7. kép 1.) 4. nagyméretű, szürkésbarna éles vállvonalú tál gallérosán kihajló peremtöredéke, a vállvonal alatt a fényezés megszűnik a hasat ferdére húzott párhuzamos vonalak díszítik ( 11. kép 4.) 5. szürkésbarna edényke fényezett perem- és válltöredéke. A vállon enyhe ferde vonalú besimítások látszanak (18. kép 11.) 6. barnásvörös edényke fényezett peremtöredéke, az enyhén kihajló száj alatt hármas, benyomkodott vonalköteg díszíti (18. kép 1.) 7. kisméretű, barnásszürke edény pereméről származó bütyök töredéke (18. kép 13.) 8. barnásszürke, illetve fekete színű, fényezett felületű edényekből származó 14 db perem töredék 9. nagyméretű, sötétbarna, fényes felületű edény peremtöredéke 10. fényezett felületű, kisméretű tálkák peremtöredékei (11. kép 2-3.) 11. világossárga, kisméretű, kónikus tálka félbe törött darabja, felülete simított, fényezett, peremét két egymástól távolabb álló hegyes bütyök díszíti (10. kép 2.) 12. narancsbarna, nagyméretű, fényezett felületű, vastag peremtöredék egy kihajló peremű, szűk nyakú korsóból (12. kép 4-5. és 9.) 13. fekete, fényezett felületű kónikus kis tál aljtöredéke a fal indításával (10. kép 4.) 14. szürkésbarna kis tál, peremén hegyes bütyökdísszel, restaurált. (7. kép 3.) 15. szürkésbarna, fényezett felületű, kisméretű fedő félbetört darabja, peremét párosan álló kis bütykök díszítik (5. kép 3.) 16. szürkésvörös, fényezett felületű, kihajló peremű, gömbhasú edényke töredéke (10. kép 1.) 17. kisméretű, szürkésbarna, fényes felületű, hosszú nyakú, kihasasodó, megtört S profilú füles bögre, ép (7. kép 2.) 18. különféle, szürkésbarna, fényezett edények oldaltöredékei 19 db 19. díszítetlen, sötétbarna edényekből származó faltöredékek 20. sötétbarna, fényezett felületű füles bögre töredékei (14. kép 1-5.) 21. fényezett kisebb méretű korsók szalagfüleinek töredékei (12. kép 6-8.) 22. nagyméretű, sötétbarna, belül vörös, szűk nyakú korsó kihasasodó oldaltöredéke, melyet egy vízszintesen besimított vonal díszít, valamint több töredéke (15. kép 1-4.) 23. vékony falú, fényezett felületű, sötétszürke, gallérosán kihajló peremű, szűkebb nyakú edény díszítetlen perem és oldaltöredékei (13. kép 1-7.), valamint egy kisebb töredék, melyet két oldalról benyomott bütyök és kétfelé futó széles besimítás díszít (13. kép 3.) 24. kisméretű, szürkésbarna, vékony falú, gömbös hasú edényke oldaltöredékei, melyeken a váll vonalában vízszintesen és a hason függőlegesen többszörösen bekarcolt vonalkák láthatók (18. kép 2-10.) 25. besimítással, bekarcolt vonalakkal díszített töredékek 26. sötétszínű edényekből származó oldal-, alj-, és peremtöredékek 27. nagyméretű, vörös, vastagfalú tárolóedény vaskos, duzzadt peremének és seprűzött hálómintával díszített oldalának töredékei (16. kép 1-8.) 28. tárolóedény sárgásszürke, durva felületű, belül simított peremének és nyakának töredékei, a nyakon a perem alatt négyszögletes bütyök ül (6. kép 1-2.) 29. vastag falú, vöröses színű tárolóedény kihajló pereme a nyak indításával (17. kép 1.) 30. tárolóedényekből származó vaskos, szemcsés felületű oldaltöredékek (17. kép 2-12.) 31. nagyméretű, kónikus tál perem-, és válltöredéke, a vállvonal alatt durva szemcsés felületű, felette fényezett, a perem alatt fül indítása látszik (11. kép 6.) 32. sötétbarna, nagyméretű, kihajló peremű tál belül fényezett, vállvonalától szemcsés felületű, díszítetlen peremtöredéke (11. kép 5.) 33. nem azonos edényekből származó, durva, szemcsés felületű oldaltöredékek. Egyéb leletek: 34. szürke, agyagból formált, kerek, kónikus átmetszetű orsógomb, felülete fényezett, egyenetlen, átmérője 4,2 cm., magassága 1,5 cm (8. kép 2.) 35. csiszolással megmunkált csontdarab, rendeltetése nem meghatározható, valószínűleg nyersanyagként szolgált. 36. csontdíszítmény. Görbe, vége elhegyesedő, bereszelt vonalakkal turbánszerűre van kiképezve, csiszolt, hossza 7,5 cm (8. kép 4.) 37. sötétbarna agyagból készített, vékony korong. Közepén vékony nyílás, mely körül galléros kiemelkedés van kialakítva. Peremén magasabb, a lyuknál mélyebb, felülete fényezett. Átmérője 6 cm. (8. kép 3.) 38. öntőminta, homokkő öntőminta egyik oldalának tűzben szétégett töredékei. Talán bronz leveles lándzsacsúcs öntésére szolgált, hossza 6,5, szélessége 4, vastagsága 2,5 cm, az öntvény hossza 5 cm. (8. kép 1.) 39. csont-ár, állati hosszúcsontból csiszolt hegyes ár A tűzben megégett, töredékessége miatt nem mérhető. A 17. helyiségben talált gödörben tehát a következő típusok fordulnak elő: Az ún. Nagyrevi típusú kis füles korsó,

n amely hosszúkás nyakú, öblös hasú. Füle a peremből indul és a nyakra támaszkodik, felülete fényezett, magassága nem haladja meg a 10 centimétert (17. sz.). Ez a típus a nagyrevi kultúrán kívül alig fordul elő más lelőhelyen.

13 Megtalálható viszont az összes késői fázisba tartozó nagyrevi leletegyüttesben. (Budatétény, Diósd, Budafok, Szigetszentmiklós, Kulcs stb.) Bögreformákból is képviselve van néhány változat a gödörben. A kis füles, karcolással díszített hasú és a díszítetlen, gömbhasú, enyhén kihajló peremű típusból került elő több töredék. (5., 6., 16., 20., 24. sz.) A bekarcolt díszítéssel készült típus jól illeszkedik a késői nagyrevi leletek közé, míg a gömbös testű inkább már a középső bronzkori minták felé mutat. A táltípusok. közül, amelyek a nagyrevi kultúrában megjelennek, jelen esetben a kisebb, díszítetlen, illetve a nagyobb, talpgyűrű nélküli, enyhén kihajló peremű, szalagfüles típust találjuk meg.

14 A nagyobb, vastagabb falú tálak között előfordul olyan is, amelyeknél, a fazekakhoz hasonlóan, a vállvonal alatti rész érdesített felületű. Nem megállapítható, hogy a tálak vajon melyik alaptípust képviselik, hiszen annyira töredékes állapotban maradtak meg, lehettek akár két, akár négyfülűek is. E táltípus nagyon hosszú életű, a korai bronzkor közepétől kezdve a Vatyai kultúráig használt és készített forma. Még területileg sem tudjuk behatárolni, hiszen a Dunántúlon, illetve a keleti országrészben is ismert, úgyszólván változtatás nélkül használták a Vatyai kultúra korai szakaszában is.

15 Minden bizonnyal az ún. „svédsisak" alakú tálak előzményeinek tekinthetők. Egy másik típus, amely ebben a gödörben többször is előfordul, két esetben félbetörve, az a kisméretű, csonkakúp ala200