Budapest Régiségei 31. (1997)

Kalicz-Schreiber Rózsa: Kora bronzkori temetkezések a Csepel-sziget keleti partján 177-197

A 3. lelőhelyhez tartozó part menti településen egy áldozati gödörben olyan aszimmetrikus fülű nagyobb korsót talált Endrődi Anna, melynek formája és aszimmetrikus fülelhelyezése a Somogyvár-Vinkovci kultúra korsóira emlékeztet.

64 Szalagfüle alján és vele szemben elhelyezett plasztikus u. n. bajuszdíszítés pedig a harangedényes leletegyüttesekben gyakori Cseh- és Morvaországban és Magyarországon is. Díszítését a zónás díszítés bevagdal ásókkal elnagyolt utánzatának érzem. Mintha ez az edény formájában és díszítésében a déli és a nyugati területek hatását egyesítené magában. A Csepel-sziget keleti partján talált sírleleteket vizsgálva arra a megállapításra juthatunk, hogy a leletek beleillenek Harangedény-Csepel csoport más magyarországi leleteinek az egységébe, annak idősebb fázisába, a korabronzkor Ha periódus idején (12. kép). Ezen belül belső időrendi tagolása Budapest környékén még nem lehetséges. Azt azonban megállapíthatjuk, hogy a harangedények és jellegzetes kísérőik kivételével a kerámia jelentős része a fiatalabb Somogyvár-Vinkovci kultúrával, és annak fiatalabb fázisával egyidőben létrejött Protonagyrév vagy korai Nagyrév kultúrával rokon és egyidős, és vele alkot kulturális egységet. Ezért korábbi megállapításomat újabban kibővítettem azzal, hogy a Harangedény-Csepel csoport és a korai Nagyrév kultúra létrejöttében azok a déli összetevők játszották a jelentős szerepet, amelyek a Somogyvár-Vinkovci kultúra fiatalabb időszakának anyagi kultúráját, a Nyírség kultúrát, a Pitvaros csoportot, az erdélyi Rosja kultúrát, a Schneckenberg-Glina III kultúrát, sőt a Jigodin kultúrát és a legtávolabbi, moldovai Edinetz kultúrát és kerámiájuk hasonlóságát is létrehozták, s hatásuk korábban megnyilvánult a Vucedol C és Ljubljana kultúra létrejöttében is.

65 Északnyugat felé a cseh-morvaországi késő zsinórdíszes kerámia és a harangedény-kultúrában jelentkeznek a legtávolabbi hatások. Kalicz Nándorral együtt úgy véljük, hogy ez az átalakulás és az anyagi kultúrában nagy területen észrevehető sok közös jellegzetesség talán a réz harci fejszék elterjedésével lehet kapcsolatos, a Kr. e. 3. évezredben.

66 JEGYZETEK 1. SCHREIBER 1975, 187-203. 2. SCHREIBER 1975, 202, 203; KALICZ-SCHREIBER 1975a, 287-289; 1975b, 174-175; 1976, 202-205. 3. Z. B.: DIMITRIJEVIC 1982, 22; MACHNIK 1991, 82-102; DVORÁK-SEBELA 1992, 105; SHENNAN 1976, 231-234; usw. 4. SCHREIBER 1975, 187,202. 5. CSETNEKI JELENIK 1879, 47-59. 6. Uott, 187-191.202-203. 7. TOMPA 1942, 7. t. 1-16. 8. SCHREIBER 1975,1. kép, 109, 20. j. 203. 9. Uott. 187-191,199,202-203. 10. Uo. l.kép 11. MNM Adattár, VIII. 83/1971; XIV. 185/1969; XIX. 349/1968. 12. A leleteket az 1963-ban a Felsőtagon végzett leletmentés alkalmával adta át a találó, amikor a késő Nagyrév és kora Vatya kultúra hamvasztásos sírjait tártuk fel: KALICZ-SCHREIBER 1995a, 5. 13. SCHREIBER 1973, 6; KALICZ-SCHREIBER 1976, 16. kép 1. és 1981, II. t. : a II. vízcsőárokból a 3. sír leletei. 14. ENDRŐDI 1992, 83-200. 15. Uott, 89-90, 87-94. kép. 16. Uott, 86. kép 17. MNM Adattár 488, B. VII. 18. MNM Adattár, 549/B. Ezúttal köszönöm Póczy Klárának, hogy a leleteket közlésre átadta. 19. SCHREIBER 1963, 297. 20. Uott, 297. 21. SCHREIBER 1959, 247. Meglepő, hogy a Szilasi úti kis zsinórdíszes amfora díszítéséhez megközelítőleg hasonlót csak Közép-Németországból, Lengyelországból és Csehországból ismerünk néhány példányban. Lengyelország kivételével azonban csak függőlegesen haladó halszálka mintát találtunk: BUCHVALDEK 1986,27. kép: Günthersdorfes Erfurt; Buchvaldek et al. 1991,13. kép XVII, A 1,25. kép, I A, 1; Dobes et al. 1991, 23. kép, Hostomice 2. Lengyelországból hasonlók: MACHNIK 1979, 207. t. A 6, 10, B 7-9, C 12, de egy esetben vízszintesen fut a halszálka minta: Uott 207. t. A 10. 22. KALICZ-SCHREIBER 1976, 190; 1984, 136-137; 1995b, 133-135. 23. KALICZ-SCHREIBER 1976,4. kép; 1981,

1.1. 24. ENDRŐDI 1992, 2. kép. 25. SCHREIBER 1975, 1-3. kép, és 187-199: CSETNEKI JELENIK eredeti vázlatai alapján azonban az I. temetőben csak mintegy 100 m-es szakaszon tudta megfigyelni a temetkezéseket. A II. temetőben már lényegében megegyező a sírok területi elhelyezkedése a szelvényeken belül (kb. 720 m), s ezek a sírok lényegében 3 sírcsoportba sorolhatók. 26. Az ásatást 1960-83. között végeztük. A helyzínrajz és kevés kivételtől eltekintve a síregyüttesek és leleteik is közöletlenek a BTM-ben. 27. HÁJEK 1968, 67. 166. Ih. XX. sír. A harangedényben találták az égett csontokat, 115, 181. Ih., 128, 76. Ih., 131, 102. Ih. 136, 213. Ih, XI. sír. 28. HÁJEK 1957,7. kép 7-8, 12. kép 9-10; 1966, 4. kép 6-7, 7. kép 1-2, 8. kép 5-6, 10. kép 3^1; KALICZ-SCHREIBER 1976, 198, 13. kép 1, 16. kép 2, 17. kp fent, 18. kép fent 19. kép középen; 1984, 31. t. 3-4. 29. KALICZ-SCHREIBER 1984, 32. t. fent; ENDRŐDI 1992, 86. kép 2-3, 94. kép 1-2. 30. ENDRŐDI 1992, 89-90. 31. DVORAK 1993, 532;. 32. KALICZ-SCHREIBER 1976, 198; 1984, 137. 33. HÁJEK 1966, 210-241. 34. ENDRŐDI 1992, 37. kép 4. 35. DVORAK 1992, 60. t. A 6; DVORÁK-HÁJEK 1990, 5. t. B 3, 7. t. C 1, S.t.B l,9.t. B3,22. t. C 3, 25. t. B 3, stb. 36. HÁJEK 1968,5. t. l-ó„ 6. t. 5-8,9-10; DVORÁK-HÁJEK 1990,4. t. 5, 5. t. A 7-10, B 1-2, 7. t. A 11-16, 8. t. A 2-3, B 2, 9. t. A 2, B 2, 10. t. 5-6, stb. 37. KALICZ-SCHREIBER 1976, 21. kép fent, ENDRŐDI 1992,67. kép la. 38. DVORÁK-HÁJEK 1990, 5. t. B 2, 15. t. A 3, 22. t. G 2, 35. t. B 1; DVORAK 1992, 10. t. 8, 32. t. B 4, 33. t. A 2,43. t. C 1, 59. t D 2, stb.; DVORAK et al. 1996, A 2. 39. HÁJEK 1966, 7. kép 3b. 40. SCHREIBER 1972,4. kép 1-13; KALICZ-SCHREIBER 1976,10. kép 2 5,15. kép 2, 22. kép fent, középen, alul balra; 1984, 36. t. 5-16. 41. DVORÁK-HÁJEK 1990,4. t. 6,8. t. A4, B 3,9. t. B 1,10. t. 3, 134. t. 1, 14. t. B 1, 17. t. B 2, 22. t. B 1, C 1, G 3, 24. t. G 1, 27. t. A 1, 28. t. A 3, B 3 29. t. A 1,C3, stb. 42. Magyarországon: KALICZ-SCHREIBER 1976, alul, balra; 1984, 36. t. 5,13. 43. ECSEDY 1978, 2. t. 10,14, 8. t. 5 10. t. 1-11 12. t. 1-2; BONDÁR 1995, 17. kép, 126. t. 25-31,145.

1.165-170,174. t. 350-352,175. t. 365-366, 373; DIMITRIJEVIC 1982, 5. t. 1, 5, 6. t. 4, 5. kép 6-14; TASIC 1984, 1.

1. 1-2 44. KALICZ-SCHREIBER 1984, 38. t. 10 (Szigetszentmiklós, 39. t. 6 (Csepel-Hollandi út, telep). 45. HÁJEK 1957, 2. kép 8a; DVORAK 1992, 68. t. C 1; DVORAK et al. 1996, 56. t. 13; DVORAK 1993, 137. kép 12. 46. KALICZ 1955, 8. t. 4, 9. t. 1, 10. t. 3; SCHREIBER 1972, 2. kép 8-10, 12-13, 19; 1975,10. kép 7,10-13,11. kép 8-9,12. kép 6,13. kép 2,14. kép 5; KALICZ-SCHREIBER 1976,15. kép 1,17. kép középen, és alul 186