Budapest Régiségei 31. (1997)
M. Virág Zsuzsanna: Adatok Budapest középső rézkorához : a Remete-barlang középső rézkori leletegyüttese 5-40
kezd kibontakozni az újabb észak-dunántúli lelőhelyek leletanyaga alapján is. 89 E kapcsolatok jellegének és történeti hátterének vizsgálata a jövő kutatás előtt álló feladat. A főváros térségének közvetítő szerepe a bodrogkeresztúri, de főleg a Balaton-Lasinja kultúra elemeinek nagyobb arányú előfordulásában mérhető le. Mindezek alapján elmondható, hogy a Ludanice csoport kialakulásában szerepet játszó, a lengyeli előzményt átszínező, idegen, déli hatások (mint pl. a bikónikus és behúzott peremű tálak 90 és kétfülű csészék 91 megjelenése), a Balaton-Lasinja és a bodrogkeresztúri kultúra felől, Budapest környékén és az ÉK-Dunántúlon keresztül érvényesültek. 92 Hatásuk a Dunától északra fekvő DNy-szlovákiai területeken már halványabban érvényesült, 93 ahol a lengyeli hagyományokban gyökerező jellegzetességek hangsúlyosabb továbbélése és az idegen, déli elemek kisebb arányú előfordulása tapasztalható. JEGYZETEK 1. TOMPA 1936. 1-16; UA. 1942. 1-134. 2. HILLEBRAND 1934. 328-330; TOMPA 1934-35.; 1936. 9; 1942. 40. 3. HILLEBRAND: WPZ 1926. 30. 4. kép; ArchÉrt 1927. 54; TOMPA 1942. 40. 4. TOMPA 1936. 9; 1942.39. 5. TOMPA 1942.40. Ezek a leletek már Tompa Ferenc számára is csak leírásból voltak ismeretesek. 6. TOMPA 1942. 40. A turai edényről már Patay P. is említést tesz: PATAY: Korai bronzkori kultúrák Magyarországon. DissPann 1938. 7. 7. TOMPA 1942.40. Az edényt Tompa már korábban is bemutatta.: 1934-35. 18.1.9. 8. NOVOTNY 1958. 32; LICHARDUS - VLADÁR 1964. 85-145. 9. PATAY 1958. 18; UA. 1961. 19,59. 10. PATAY 1961. 59. Az eltérő jellegzetességek között főként a harangos csőtalpakat, a behúzott peremű tálakat, a széles szájú köcsögöket és a magyar-szlovák határvidéken fellépő rézcsákányok helyi változatát emelte ki. 11. PATAY 1963. 11-21. 12. PATAY 1963. 20-24. 13. PATAY 1963. 19. 14. PATAY 1969. 319-320. 15. PATAY Kézirat 142; 1975/1 eltérj, térkép 16. KŐVÁRI 1980. 9. 17.-G. CSÁNK 1964. 212; 1973/2. 258. 18. G. CSÁNK 1984.7. 19. KALICZ 1966. 3-17; 1973. 152. 20. PAVÚK 1981. 287, 294. 21. MRT 7, 9. 22. NAGY 1975. 52. 23. M. VIRÁG 1995. 24. Jelen tanulmányunk az első részét képezi annak a több részesre tervezett cikksorozatnak, melyben Budapest teljes középső rézkori anyagát kívánjuk bemutatni. 25. MRT 7. 12/6 lh. 122-123. 26. MNM Adattár 41. R. I. 27. MRT 7. 122. 28. A leletanyag a BTM gyűjteményében található. 29. GÁBORI 1958. 10-11, 14. 30. KALICZ 1966. 16. 31. M. VIRÁG 1995. 2-3. ábra. UA. 1983. 32. Bikónikus tálak: NÉMEJCOVÁ-PAVUKOVÁ: 1964. 13. ábra 6-8; LICHARDUS-VLADÁR: 1970. 18. ábra 3; UA. 1968. 310, 78. t. 11; Behúzott peremű tálak: BUDINSKY-KRICKA 1947. VI. t. 15; LICHARDUS-VLADÁR 1964. 50. ábra 6-7, 310. 80. ábra 6; PAVÚK 1981. 14. ábra 13,16; UA. 1976/2 119. t. 6; TOCIK: 1961. 12. ábra 3; PAVÚK- BÁTORA 1995. 55. ábra 4. 33. KALICZ 1991. 5-7. ábra, UA. 1995. 11. ábra, 1, 11. stb. 34. T. NÉMET 1994. 8. kép 1, 3, 5; 15. kép 1-4. 35. PATAY 1961. XXXII. t. 6; UA. 1961. 13. kép; UA. 1943. IV/9. Csöves talpú tálaknál is előfordul néha bikónikus vagy behúzott peremű tálrész: CSALOG 1961. 1.1. 4; PATAY 1959. II. t. 5. 36. NISCHER-FALKENHOF 1932. LUI. í. 7-8; BÁTORA 1982. I. 6; BALASA 1959.4. ábra; PAVÚK 1976/1, 2. 53. t. 1. stb.; LICHARDUS - VLADÁR 1964. 15. ábra 1-6; NÉMEJCOVÁ - PAVÚKOVÁ 1964. 13. t. 2; PAVÚK - BÁTORA 1995. 30. ábra 2,5, 32. ábra 1, stb. 37. PATAY 1975. III. t. 7; V. t. 7; VII. t. 5; VIII. t. 4; XII. t. 3. stb; PATAY 1978. 5. ábra 5; 22. ábra 16; 27. ábra 6. stb. 38. JANSAK 1938. XXXI. 1.19; LICHARDUS-VLADÁR 1970. 18. ábra 6; UA. 1964. 49. ábra 2; BARTIK-FARKAS 1985. 4. kép 1; PAVÚK -BÁTORA 1995. 55. ábra 1. 39. M. VIRÁG 1995. 4. ábra. 3, 5-8. 40. PATAY 1978/1 32. ábra 6, 10; 37.ábra 1. 41. Pl: PATAY 1975.: UA 1978/1, 1979.; UA: 1975/1 7. tábla stb. 42. PATAY 1943. 1.1. 8; UA. 1978. VI. t. 11. 43. BALASA 1959. 7, 10. kép; LICHARDUS-VLADÁR 1968. 87. ábra 8; NOVOTNY 1958 XXXV t. 4; PAVÚK-BÁTORA 1995 31. ábra 3, 33. ábra 9,55. ábra 3. 44. M. VIRÁG 1995. 9. ábra 8-9, 12., MRT 7. 4. t. 13. 45. NOVOTNY 1958. XXXVIII. t. 5; BUDINSKY-KRICKA 1947. VI. t. 13; BALASA 1959. 9. ábra; LICHARDUS-VLADÁR 1964. 56. ábra 30; PAVÚK 1981. 17. ábra 1-5, 7, 9. stb. 46. M. VIRÁG 1995. 5. ábra 6, 8. 47. PATAY 1961. III. t. 20-21, 5. t. 1; UA. 1961. XVII. t. 6, 10.; PATAY 1978/1 3. ábra 9,22. ábra 11-12. stb. 48. KALICZ 1973. 1.1. 7; UA. 1973. 1, 4, 5; UA. 1973/1 9. t. 4. stb. 49. NOVOTNY 1958. XXXIX. t. 1; UA. 1958. XXXVIII. t. 3; JANSAK 1938 XXXI. t. 17; LICHARDUS-VLADÁR 1964 13. ábra 1, 26. ábra 2, 4. stb. 50. M. VIRÁG 1995. 6. ábra 51. M. VIRÁG 1995. 7. ábra 1-2. 52. BUDINSKY-KRICKA 1952. 29. ábra; STUDENIKOVA 1979. 1.1. 2.; LICHARDUS-VLADÁR: 1964. 50. ábra 16-17; PORUBSKY 1955. 206. ábra 4-5; PAVÚK-BÁTORA 1995. 31. ábra 10, stb. 53. NISCHER-FALKENHOF: 1932. LUI. t. 8; NOVOTNY 1962. XLV t. 1; PAVÚK 1981. 16. ábra 12. stb.; PORUBSKY 1955. 207, ábra 4, 8; LICHARDUS-VLADÁR 1964. 5. ábra 11; PAVÚK 1981. 16. ábra 12; PAVÚK-BÁTORA 1995. 29. ábra 7-8. 39. ábra 20. stb. 54. M. VIRÁG 1995. 7. ábra 3-5. 55. Harangosodó talp: KALICZ 1958. II. t. 1; BOGNÁR-KUTZIÁN 1963. VIII. t. 2; PATAY 1975. XII. t. 10; PATAY 1979. 1. ábra; Gyűrűszerűén megvastagodó talp: PATAY 1978. VIII. t. 1, XIV t. 9; PATAY 1955-56. 14. képi. 56. TOCIK 1961. 12. t. 3; PAVÚK 1976/2 119. t. 11; NÉMEJCOVÁ -PAVÚKOVÁ 1964. 13. ábra 16; TOCIK 1969. 10. ábra 5; BÁTORA 1982.266, 1.1. 5; PAVÚK-BÁTORA 1995. 37. ábra 4,9,39. ábra 1,55. ábra 4. 57. NÉMEJCOVÁ-PAVUKOVÁ 1964. 13. ábra 14; STUDENIKOVA 1979.1.t. 3; BALASA 1959. 2, 5. ábra 58. TOCIK 1961. 9. t. 1. 59. KALICZ 1969-70. 83; UA. 1973/1 136, 19. t. 4. stb. 60. KALICZ 1991. 18. ábra 1-3. 61. A lelőhelyek jegyzékét először Kalicz Nándor készítette el. 1966-ban. 62. MRT 7. 123. A lelőhelyen G. Csánk V végzett feltárást, melynek során, a belső terem holocén rétegeiből középső rézkori cserepek is előkerültek. G. CSÁNK 1984. 7. A leletanyagot az ásató nem közli. A leleteket a bodrogkeresztúri kultúra ludanicei csoportjába sorolja. 63. MRT 7.12/11. lh. 124. Az anyag közlési jogért Zolnay Lászlónak tartozom hálával. 64. VÁJNA 1973. A barlangkutatás során gyűjtött kerámialeletek és kőeszközök később elkallódtak.Vájna György szóbeli közlése. 14